Szabotőr

A kép az internetről származik

 - Következőőő! ... Következő! ... Mozdulj már meg tetü!!! ... Nem veszed észre, hogy csak rád várunk...?!
 - Ne légy vele türelmetlen Drágám, tudod milyen érzékeny...
 - És én? Az én érzékenységem már nem számít?!
 - Dehogynem! De tudod milyen, ha megmakacsolja magát...
 - Jóhogynemmá' könyörögjek neki, hogy megmoccanjon!!!
 - Pedig azt kell tenned, ha valamit el akarsz érni nála...
 - Még mit nem!!! ...Azt lesheti!!!
 - Hááát, te tudod... Mindenesetre én szóltam!
 - Ilyen lusta disznót én még nem láttam!
 - De láttál... csak nem szívesen emlékezel rá...
 - Mindjárt megüt a guta!
 - Csillapodj, adj még neki egy kis időt...
 - Ééén??? ...Időőőt?!
 - Igen szívem, te! Csak ne izgasd fel magad, árt az egészségednek!
 - Júhhuúhuuújj, még hogy ne izgassam fel magam!!! Mondj még ilyeneket, és akkor tényleg felrobbanok!!!
 - Csak semmi pánik...
 - Semmi pááánik?! ...Hol a gyógyszerem???
 - Elfelejtetted kiváltani...pedig tegnap is figyelmeztettelek rá...
 - Szóval szenilis vagyok!
 - Nem azt mondtam, légy szíves ne forgasd ki a szavaimat...
 - De amikor a füle botját sem mozgatja!
 - Talán csak fáradt...
 - Eeez??? ... Fáááradt?! ... Napok óta csak henyél, még hogy fáradt!!!
 - Attól nem lesz jobb, ha ordítozol vele... akkor csak még csökönyösebbé válik...
 - Nagyszerű, már szamár is vagyok! Tudsz még ilyeneket?
 - Tudod hogy nem úgy értettem! De minél dühösebbé válsz, ő annál jobban megsértődik...
 - Elképesztő!!! Még neki áll feljebb!
 - Hááát, ezt azért nem mondhatnám...
 - Köszönöm a biztatást!
 - Ne légy már ilyen mimóza... nyugodj meg, majd csak meggondolja magát, és felkerekedik...
 - Felkeeereeekeeediiik... remek!!!
 - Most már rám haragszol??? 
 - Dehogy!!! De olyan, mintha lóval imádkoznék... már teljesen tanácstalan vagyok...
 - Ne keseredj el, előbb-utóbb majdcsak ráun ha látja, hogy nem foglalkozol vele...
 - De amikor olyan hervasztó látvány!
 - Csakugyan le vagy lombozódva kicsit, de ez még nem jelenti azt, hogy végképp lemondhatsz róla...
 - Még vigasztalsz is, pazar!!!
 - Már megint velem kötözködsz... ahelyett, hogy megpróbálnál vele egyezségre jutni...
 - Ezzel a szabotőrrel??? Ez minden tervemet dugába dönti, ez aláássa a tekintélyemet!!!
 - Talán ha szépen beszélnél vele... esetleg magáznád...
 - Micsodaaa ...?! Ezt a senkiházit?!
 - Ha kicsúfolod, attól csak rosszabb lesz...
 - Miért, tán nem az???
 - Persze hogy nem, hiszen annyiszor okozott már örömöt neked...
 - Csak nekem??? És neked?
 - Nekem is, most már jobb? Csak légy vele elnézőbb...
 - Hááát, ahogy most elnézem, nem igazán tudom hova tenni őméltóságát!!!
 - Gúnyold csak, és akkor még dacosabb lesz...
 - De ez az én estém is! Adjak be hozzá kérvényt, hogy méltóztassék tenni a dolgát???
 - Nem ártana... mert ha csak állandóan ócsárolod, juszt is ellenáll...
 - De ne álljon!!! Azaz álljon, és teljesítse azt, amire hivatott! 
 - S gondolod, hogy akkor már minden meg van oldva?
 - Persze! Amint látom, hogy végre méltóztatik kedvünkre tenni, rögtön fátylat borítok viselt dolgaira... Akkor már kézenfekvő, hogy hamarosan elérem a célomat...
 - Célunkat drágám, a mi célunkat...
 - Én is úgy gondoltam, hiszen közös a vágyunk. Csak éppen bosszantó, hogy egy ilyen pitiáner semmiség akadályoz meg benne!
 - Ne nevezd pitiánernek... és semmiségnek se... különben úgy keresztbe tesz nekünk, hogy az csak na!
 - Miért mi ő...??? Talán az Atyaúristen?!
 - Hááát, hallottam már, aki annak nevezte...
 - Az csak legenda! Amióta csak ismerem, mindig a feje után megy!!! 
 - Nézd a jó oldalát is...
 - Ennek jó oldalaaa??? Ezt akárhonnan nézem, csak azt demonstrálja, hogy ő a főnök!!!
 - Hiszen az is!
 - De nem az!!! Ha hagyjuk magunkra kapni, ezután már mindig ő fog dirigálni nekünk! Olyan színben tünteti fel magát, mintha parancsolhatna!!!
 - Már megint kezdesz aggasztó lenni...
 - Persze hogy aggódom, amikor nem lehet vele ötről a hatra jutni!
 - Ne csüggedj, lehet neki más gondja is...
 - Köszönöm szépen!!!
 - Tudhatnád már, ha csak lógatod az orrod, vérszemet kap, és átveszi feletted a hatalmat...
 - De ez már több a soknál! Ez egy terrorista!
 - Ááá, csak próbálkozik anarchiát okozni a fejedben...
 - De én ezt a káoszt nem hagyhatom szó nélkül!!! 
 - Nem mondtam, hogy tétlenül nézd, keressünk együtt valamiféle kiutat... 
 - De ez már megbocsáthatatlan amit művel velem! Idegileg tönkretesz, másra sem tudok asszociálni, minthogy már soha többé nem lesz ilyen alkalom!!!
 - Te sem vagy már mai gyerek, beláthatod...
 - Én belátó vagyok, de ne hozzon ilyen kétségbeejtő helyzetbe!!! Kikérem magamnak ezt a kilátástalanságot!
 - Figyelj rám, és hallgass az ösztöneidre...
 - Azok azt súgják, hogy már késő! Erről a menetről is úgy lemaradok, mint a múltkor!
 - Ne add fel a reményt... ismered a szlogent, a lenyugvó napnak is van ereje...
 - Na, helyben vagyunk! Most aztán végképp lehúzhatom a rolót! 
 - Az még azért kissé odébb van... Van egy ötletem! Kérdezzük meg a többieket, hátha van köztük olyan, aki hasonló cipőben jár...
 - Még csak az kéne! Hogy aztán kitárgyaljanak, és a hátam mögött röhögjenek! Már szinte látom a gúnyos mosolyt az ábrázatukon! Nézzétek a vén pojácát, most aztán megkapta...! 
 - Ááá, nem mindenki olyan magánakvaló, mint te...
 - Ezt hogy értsem?!
 - Nem hinném, hogy örülnének a más kárának...
 - Te nem ismered őket, alig várják, hogy kajánul vigyoroghassanak a vergődésemen!
 - Hidd el, tudom mit beszélek... ki ne tapasztalta volna már, hogy több nap mint kolbász...
 - Asszony, most nem erről van szó!
 - Dehogynem, úgy ismerünk benneteket, mint a tenyerünket... Elég rátok vetni egy pillantást, és már tudjuk hány pénzt értek...
 - Kösz a megerősítést! Eddig csak gyanítottam, de most már biztos vagyok benne, nekem befellegzett!!!
 - Nem olyan nagy tragédia, ha ma sem sikerül...
 - Ccc, még hogy nem tragédia! Igenis az, ez egy példátlan katasztrófa! Valóságos merénylet, amivel belerondít a legmeghittebb, intim pillanataimba ez a... ez a...
 - Csss, ki ne mondd, mások is meghallhatják... viselkedj kérlek...
 - De amikor már olyan közel jártam a csúcshoz! Már csak az I-re kellett volna feltenni a pontot, erre ő rámtör, és elragadja tőlem a legszebb élmény átélését!!!
 - Tőlünk Drágám, tőlünk...
 - Rendben, akkor tőlünk. De azért az mégsem járja, hogy csak úgy, ukmukkfukk összeesküvést sző ellenem, és figyelmeztetés nélkül végre is hajtja! Ez gyalázat az emberiség ellen is!!!
 - Mi lenne, ha holnap reggelre halasztanánk? Talán friss erővel másképp állsz hozzá...
 - Az már nem ugyanaz!!! Most volt rá a legjobb alkalom, minden körülmény nekem kedvezett, és úgy éreztem, abban a pillanatban az ihlet járja át az egész testemet! Erre csak úgy a semmiből jön, és keresztülhúzza a számításaimat! 
 - Na és, mással is előfordult már...nem kellene egy pszichiáter? 
 - Megőrültél??? Hogy átmossa az agyam?!
 - Nem mossa át... csak rávilágít olyan dolgokra, amit eddig figyelmen kívül hagytál... például a korod miatt sem kellene annyit aggódnod... vagy a reflexeid miatt... esetleg az időjárás a ludas...
 - Na, már csak ez hiányzott!!! Mondd Drágám, te most nekem szurkolsz, vagy neki???
 - Természetesen neked, csak nem értem, miért kell ebből akkora ügyet csinálni...
 - Mert attól félek, nekem végleg bealkonyult!!! És ha holnap sem sikerül??? Meddig próbálkozzak még??? 
 - Amíg csak érzel magadban egy fikarcnyi tettrekészséget... akarat kérdése az egész... nem kell mindjárt a falra mászni, ha elsőre nem jön össze...
 - De már nem az első eset! S félő, hogy egyre kevesebb sanszom lesz örömet szerezni neked!
 - Hiszen már megszámlálhatatlanul szereztél... vagy már nem emlékszel? 
 - De, csak ez valami olyan érzés, amit nem lehet csak úgy, akármikor előráncigálni az ágy alól! Szerettelek volna egy olyan mámorban részesíteni, amit még nem látott a világ!
 - Ne túlozz, nem vagy te varázsló...
 - Sosem mondtam hogy az vagyok, de mindegy... ennek ma már vége, majd holnap újra kijövünk és nekilátunk, rendben?
 - Ahogy gondolod szívem...
Szedjük össze magunkat, hoznád az ecseteket? Én viszem az állványt, megvacsorázunk, és lefekszünk... milyen kár, hogy nem tudtalak megajándékozni egy naplemente kompozícióval, fene vigye ezt a sötét, egybefüggő felleget!
 - Ne szidd, mert szabotálni fog holnap is, és akkor tényleg nem lesz következőőő...