Kihallgatás
- Következőőő!
- Cs. őrmester úrnak jelentem, az előzetes letartóztatásba helyezett határsértőt kihallgatásra elővezettem!
- Köszönöm, lelépni! Maga pedig üljön le, jómadár!
- Jóóónapot kívánok!
- Jónapot! Hogy hívják?
- Úgy, hogy gyere ide!
- Na ne humorizáljon, a nevét kérdeztem!
- Képzelje, nem vicc, tényleg úgy hívnak!
- Hogy?
- Gyereide Ede!
- Ilyen névvel én is világgá szaladnék... Méghogy Ede! Nem találtak jobbat a felmenői?
- Eredetileg másképp hívtak, csak magyarosítottam!
- Miért, mi volt a neve!
- Buda!
- Milyen Buda?
- Nemoda Buda!
- Már meg se kérdezem, miért keresztelkedett át, mert tudom!
- Érdekes, én sokszor még azt sem tudom, fiú vagyok-e vagy leány, de ha maga mondja?!
- Térjünk a tárgyra! Miért hozták be?
- Mert nem tudtam kijönni!
- Miből?
- A fizetésemből!
- Ez már a szemtelenség határát súrolja!
- Nekem mondja? Tényleg disznóság, hogy ennyi pénzből kelljen kijönnie a magamfajta balfácánnak!
- Nem arra értettem, hanem a válaszaira... Erre mit felel? ....Hm...??? ...Magát kérdeztem!
- Ja, azt hittem, beszél helyettem a csend...nem hallja?
- És mit mond?
- Azt, hogy hallgatni arany!
- Na ne poénkodjon itt, mert megjárja! Szóval, hol is fogták el?
- A zöldhatáron! És még maguk mondják, hogy ott bárki szabadon járkálhat ki és be...
- Ne csodálkozzon, hiszen magánterületre lépett!
- Hááát, kicsit gyanús volt az ingoványos talaj, de azt hittem, ha nincs kerítés, akkor nyugodtan sétálhatok ott is!
- És milyen ügyben?
- Magánügyben! Gondoltam, mellékállást vállalok!
- Ez már közügy, főleg akkor, ha feketén dolgozik!
- Az lehetetlen, én előre feketén-fehéren bejelentettem!
- Mit?
- Hogy bármely munkát elvégzek, csak fizessék meg! A munka stimmel...
- Kezdje az elején, én ráérek!
- Ádámnál és Évánál?
- Ennyire azért nem érek rá! Az elfogása pillanata érdekel...
- Kérem szépen, én ott tettem-vettem békésen a közügy és a magánügy határán, amikor egyszercsak derült égből jött a villámcsapás! Képzelheti, megállt bennem az ütő!
- Hogy történt?
- Valaki rámdörrent hogy állj, ki vagy! Majdnem összecsináltam magam, úgy kilettem!
- Mert nem tiszta a lelkiismerete! Biztosan csempészett valamit... mit szállított?
- Információt! Ez mióta adóköteles?
- Ősidők óta! Tudhatná, aki csak úgy hozza-viszi a híreket, az előbb-utóbb ráfizet! Pláne akkor, ha nincs rá jogosítványa!
- Én feljogosítva éreztem magam arra, hogy mindenkivel megosszam az infókat...
- Rosszul tette! Mi maga, tán szajkó?
- Dehogy, van nekem saját véleményem, egyedül is rájöttem már sokmindenre!
- Például?
- Hogy ne szólj szám, nem fáj fejem! Dehát a vér nem válik vízzé...
- Mit akar ezzel mondani?
- Azt, hogy akit eddig palimadárnak néztek, ezután sem fogják másnak látni!
- Minek nézik most?
- Verébnek.
- Miért?
- Mert én is csiripelek.
- Jobb lenne befogná a csőrét, mert túl nagy hozzá a feje!
- Mondta a bagoly is, de a többiek lehuhogták.
- Sokan voltak?
- Éppen elegen ahhoz, hogy idáig jussak...
- Miért, meddig jutott?
- Eddig eddig eddig! És már régóta tele van vele a...
- Ki ne mondja, mert ülni fog! Különben mivel van tele?
- Azzal, hogy amíg én éhbérért robotolok itt a határban, addig mások élnek, mint a Marci hevesen!
- Csak ne olyan hevesen!
- Pedig így van, nézzen széjjel! Alig várom, hogy én is vidáman eltengődjek a nyugdíjamból, de már látom, hogy azt is leshetem.
- Akkor miért nem megy demonstrálni?
- Mert nem ettem meszet! Aki a kollégáim közül tüntetett, azt kitüntető figyelemmel kisérték... Aztán úgy kirúgták, hogy a lába sem érte a földet.
- Miért, hol dolgozik?
- Főállásban? Mezőgazdasági segédmunkás vagyok! Azaz paraszt.
- Azt látom! Mellékállásban?
- Mellékesen vállalkozó is vagyok.
- Ezt hogy érti?
- Arra vállalkoztam, hogy ebből a minibálbérből eltartom a családom. Be is dőltem, mint a bérből és fizetésből élők többsége.
- Senkit nem köteleznek, hogy ott dolgozzon annyiért...
- Mit tegyek, rám is érvényes a kutyából nem lesz szalonna szólás... mint ahogy a nemzet napszámosaira is.
- A pedagógusokra, vagy a színészekre gondol?
- Áááh, dehogy! A szegény, becsületes, a hazájukért és a népükért éjjel nappal dolgozó üvegzsebű és a közpénzből alulfizetett politikusainkra. Vérzik a szívem értük, és azért is, hogy mit kell nekik átélniük?!
- Most gúnyolódik?
- Eszemben sincs, merek én ilyet tenni?!
- Őrség!
- Parancs!
- Dobja ki innen ezt az illetőt, mielőtt még tényleg megüti a bokáját!
- Viszontlátásra, de még visszajövök!
- Ne fenyegessen, mert lecsukatom! A bírságot majd postázzuk!
- Nem sűrgős, én ráérek!
- De én nem! Lelépni! Következőőő!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése