Ejtőernyős

A kép az internetről származik

Készült a a nagy ugrásra amióta csak az eszét tudja. Szóba sem jöhetett más lehetőség, ez már hagyomány volt családjában, generációkra visszamenőleg. Neki csak annyi dolga volt hogy válasszon hol akar földet érni, mikor és milyen magasról, és melyik repülőgépük ajtaján kilépve.
Lehetett volna bázisugró is. Ám az veszélyes sport. Ott nem tudnak akkora védőhálót alája feszíteni hogy biztosan puhára érkezzen. Erről tegyen le, sűrgősen felejtse el, gondolni se merjen rá. Ismerősei is ezt sulykolták agyába. Ez nem méltó hozzá, nem illik, ne okozzon fájdalmat a barátainak, de főleg ne szüleinek. A keresztapja sem adná áldását rá. Mindössze azt kéri tőle, hogy bizzon benne. Ezt az ajánlatot nem lehet visszautasítani, nem szabad visszaélni a rokoni kapcsolatokkal. Sértődésre, netán még haragra is okot adna a szófogadatlanság. Ebbe beleszólás nincs, meg kell hallgatni a tapasztaltabbak tanácsait. 
Még az sem baj, ha nincs kellőképpen kiképezve. Nem számít, előre le van vajazva bármelyik helyszín, csak határozza már el végre magát. Annyit igazán megtehet, mindannyiuk örömére. Még csak gyakorolnia sem kell. A próbaugrások feleslegesek. Az erről szóló bizonyítványok már rég a tulajdonába vannak jelesre kiállítva, hivatalos pecséttel ellátva, aláírva. Neki csak egy aprót kell biccentenie hogy rendben van, teljesíti kötelességét, és kész kioldani a zsinórt. A lámpa már régóta zöld, az ajtó is tárva-nyitva áll. Csak ki kell lépnie. Akár be is csukhatja a szemét, ha fél. De ne aggódjon, esését figyelemmel kísérik, az időjárás nem lehet tényező. Az mindegy. Még csak a lábát sem kell maga alá húzni talajra érkezéskor. Nem eshet baja, hiszen védangyalai vigyáznak rá. Követik egészen a kör közepéig, vele lesznek végig az úton. Vastag szőnyegen landol majd, egy haja szála sem görbülhet meg. Nem kell törődnie a selyemernyő összehajtogatásával sem. Erre külön emberek vannak felvéve, megszokhatta már. Csak a tradició ne szakadjon meg. Mert az felér a bukással, a vereséggel, a pironkodással. Ilyen nem történhet meg, ezt a szégyent nem élnék túl amúgyis érzékeny szívű felmenői.  Kedvükért megteszi hát amire mindig is vágytak, még egyszer utoljára vet egy pillantást a hátramaradókra, ellenőrzi a felszerelését, vesz egy mély levegőt, és lép egyet ki, előre a mélybe.
Igaza volt mindenkinek. Nem is kellett tartania a zuhanás okozta félelmektől. 
Pillanatok alatt a helyén találja magát, abban a pozicióban, amit kiválasztott, a méretére készült főnöki székben ülve, előtte tiszta lap íróeszközökkel, vázában kedvenc virágaival, aprósüteménnyel, üditővel, gőzölgő frissen főtt kávéval megrakott tácán, nyitott, csúcsminőségű laptoppal keze ügyében, patinával bevont vadonatúj íróasztalánál...