Zulian... - 7 -

A kép az internetről származik

7. fejezet

    Zulian Dark polgári foglalkozása mint tudjuk, fogadó- és kártyaszalon, közismertebb nevén kávéház-tulajdonos. Tekintélyét a legfőbb erények egyikével, a diszkréciójával vívta ki a vendégei körében, titoktartását és felütéseit pedig legendába illő elismertséggel és népszerűséggel regélték mindenfelé.

     Ez leginkább a környező kisebb települések vacsoraasztalainál, és a vándorló bennszülöttek tábortüzeinél történt, az éjszakai nyugovóra térésük előtt, amit aztán esetlegesen egy hajnali szamárüdvözlés is igazán méltóságossá tehetett. Így fordulhatott elő, hogy India északi és Nepál déli határvidékén viszonylag hamar elterjedt a híre a lebujának, amire szinte mindenki kíváncsi volt, olykor még ha csak egy pofon erejéig is. Pozitív és belső tulajdonságai közé tartozott még az az eltökéltség, ahogy megválogatta és a bizalmába fogadta azt a néhány embert, amely a baráti társaságának számított kortól, nemtől, fajtól és vallási hovatartozásoktól függetlenül. Nála bátran érdeklődhetett bárki mindenről, kivéve arról hogy honnan származik, mert erre kényesen ügyelt, és az a pár kósza próbálkozás ennek firtatására minden egyes alkalommal gyorsan hamvába holt ötletnek bizonyult. Ezt azok a közkórházi zárójelentések is bizonyíthatják, amelyek egy inkorrekt oknyomozó közbenjárása során kerültek nyilvánosságra a helyi lapok címoldalán, és csupán azért ott és abból a jól felfogott üzleti megfontolásból, mert az érdeklődők szívesebben tanulmányozták azt, mint mondjuk a politikai hirdetéseket.

Később ez a tehetséges hírlapíró a feledés homályába, vagy az ortodox temető utáni terjedelmes lápba merült, bizonyára abból az okból kifolyólag, hogy annak mélységét is a legmesszebbre menőkig részletesen feltérképezhesse. Legalábbis ez a hír röppent fel abban a kikötői negyedben, ahol akkor egy kisebb szobát bérelt, és a felgyülemlett postáját valamint a lakbérszámláját hetek múlva sem tudta átvenni, vagy egy becsületes riporterhez méltóan kiperkálni. Amúgy ha ezeket az adatokat valaki apránként kigyűjti, összeállhat benne egy aránylag teljesnek véleményezhető információhalmaz Zulianról, amely nagyjából fedi is a valóságot, kivéve belőle azt a pár torz hírlapi kacsát, amellyel egy kezdő és tájékozatlan szerkesztő töltötte fel azokat a rovatokat, amiknek a jelentős része üresen tátongott a nyomdába kerülését megelőzően.

Ezekből megtudhatjuk, hogy Dark medium-hight, azaz középmagas ami úgy 180 centimétert jelent, körülbelüli súlya olyan 230-240 fontnak felelhet meg attól függően, hogy reggeli előtt vagy után saccolja meg valaki, aki veszi a fáradtságot és ekkor futólag szemügyre veszi. Ilyenkor szembeötlő lehet őszbe hajló rövid haja és markáns arca, amelynek napbarnítottságát nem a tűző nap, hanem öröklött géneknek tulajdoníthatunk, ezért bátran kijelenthetjük, hogy valahová a mediterrán és a forró égöv közé lehet beilleszteni a világra csodálkozásának a körülményeit. Ebben azért nem lehetünk ezer százalékig pontosak, mert egy utazó cirkusz  társulatának az arab hastáncosnő és a viking kötélakrobata között létrejött szerelmi vonzalmára, és testi románcára vezethető le tudományos alapon. Vagyis úgy, hogy közös időtöltésük a cirkusz összes alkalmazottja előtt nyíltan zajlott, s ez alól még a prűd bohóc vagy a szemérmes aligátor sem vonhatta ki igazolatlan távollét közbeiktatásával magát. Az összeillő párban az egymást követő közös fellépéseik alakították ki azt az idilli viszonyt, amelyből azután kifejlődött, majd megszületett két előadás szünetében az ifjabb Zulian.

Első felordítását dübörgő vastaps jutalmazta a nézőtér körkörös részéből, mivel azt hitték a látogatók, hogy ez is a látványosságok alapvető tartozékához dukál. Bizonyára az őseinek köszönhető a délceg testtartása, ami ugyanakkor a ruganyos járására is meglehetősen jellemző. Éleslátása és helyzetfelismerése a fentiekből is világosan leszűrhető, hiszen bármelyik amatőr elemző pillanatok alatt kikövetkezteti, aki kicsit is tud olvasni a sorok között. Szóval később, amikor már járóképessé érett a fiatalember, ugyanolyan otthonosan mozgott a szórakoztatóipar eme kisebb ágához vont női öltözőiben, mint teszem azt amilyen biztonsággal az oroszlánok ketrecében is. Ezenfelül ha nem a kártyabűvész vagy a késdobáló trükkjeit tanulmányozta, akkor hozzávetőleg hamar rá lehetett bukkanni a kis turistára az etetési idők közeledtével valamelyikben. Aki azután a felcseperedése alatt, az anyatejhez hasonlóan szinte magába szívta a cirkusz minden valamirevaló mutatványának a kulisszatitkait, s szülei biztosan büszkén figyelték volna a további életrevalóságának a rögzülését, ha idejekorán nem kerültek volna az égi manézs állományába.

Atyja  ugyanis egy figyelmetlen bemutatón nyakát szegte egy gondatlanul kivitelezett dupla-szaltó révén, ami ezúttal váratlan és végzetes, be nem tervezett tragikus talajra-érkezésbe torkollt. Anyja ettől látszólag könnyebben került a felhőcirkusz tagjainak a névsorába, mivel a beiktatását megelőzően megkörnyékezte egy környékbeli tífuszjárvány, s ő minden tiltakozása ellenére a közepébe csöppent. Amiből még a számára is megdöbbentően, az összes profizmusát és minden tudományát elővarázsolva sem tudott, alapjában véve egészséges önbizalommal kilábalni. Korai eltávozásuk után az egyik jegyszedőnő vonta a kebelére, aki a védőszárnyait a kedvenc árvája fölé úgy kiterjesztette, hogy ösztönös gondoskodását egyetlen irigy szemlélő sem merte megkérdőjelezni, aki látta nála a szívlapátnyi tenyereket. Elsősorban innen ered hát a világlátottsága és különböző foglalkozások méltó elsajátítása, és a gyors társadalmi beilleszkedése, meg a gyakorlati tájékozottsága is ide vezethető vissza.

Amint átlépte a tinédzserkor küszöbét és a koraérett felnőttek sorát gazdagította a jelenlétével, a közéjük kerülését azzal nyitotta meg, hogy gyakorlati ismereteket szerzett egy kereskedőhajón a Földközi-tengeren. Ami fő profilját tekintve tulajdonképpen csempészáruk és egyéb hiánycikkek beszerzésével és szállításával, valamint azok biztonságos célba juttatásával írható körül, ha a vízi hatóságok körülbelüli és meghatározó álláspontját vesszük precízen egy górcső alá. Ezekből a légből kapott információkból még az sem tűnhet semmi negatívnak senki számára, ha minden érintettet felvilágosítunk arról, hogy a partközeli halászfaluk településein élők vállalták magukra az áruterítés fizikai nehézségeit, annak minden bevált és rögtönzött fortélyával egyetemben. Egyik-másik halásztanyára Dark is elvetődött pár túlélt hajókatasztrófája nyomán, mikor is egy cirkáló torpedóromboló kegyetlenül kilőtte alóluk a hőn imádott vízen járó otthonukat és raktárbázisukat. Aminek az élvezőinek az életveszélyesen súlyos fenyegetések, és a megállásra vonatkozó parancsok figyelmen kívüli hagyása esetén fellépő retorziók bekövetkeztét, és azok kézzelfogható beváltását ígérték elsődlegesen. Partra sodródásuk azoknak a nem várt, tehát indokolatlanul nyers megközelítésnek köszönhető, hogy főképpen a teljes kapacitással működő kazánjukat ért telitalálatnak és a fűtőberendezés akut felrobbanásának róható fel az a tátongó lék, amely hatalmas károkat okozott a csempészek lelkivilágában. Nem beszélve a vagyoni helyzetükben beállt változásról, ami a készletük látványos leapasztását, ezáltal úgyszólván a csődközeli állapotba kerülésüket jelentette. Mikor Zulian egy roncsba kapaszkodva egy viszonylag csöndes helyen Málagán révbe ért, a főváros felé vette az irányt, ahová hol gyalogszerrel, hol egy teherautó platóján ücsörögve, de meg is érkezett. 

Madridban felhagyott az addigi bohém életmódjával, és magáévá tette a spanyolok nemzeti mottóját, a Plus Ultra-t, azaz a Tovább Felfelé-t, és beállt egy külvárosi motel árubeszerző alakulatának a kötelékébe, afféle pót trógernak. Hűsége és kitartó pofozkodása hamar fel is tűnt a tulajnak aki kiemelte az alacsony sorból, és kinevezte másodtestőrének, és ezután már mint a személyi titkára szerepelt, aki a tárgyalópartnerek közötti feszült konfliktusok hatásos elsimításában vállalt döntő, és alkotott bennük kiemelkedően megnyugtató teljesítményt. Ám az egyik ritka alkalommal, amikor nem bírt a többszörös túlerőn uralkodni, gazdája golyó általi szívinfarktust kapott, amiből aztán a rohammentők gyors közreműködése és a műtőbe szállítása dacára sem tudott kigyógyulni. Mint a boncorvosok megállapították, a végleges és visszafordíthatatlanul örök kómáját három kitevőből lehetne összeállítani ha akarnánk, de fölösleges, mert mindhárom lövedék egyenként is képes ilyen súlyos traumát okozni, amit még egy elefánt sem tudott volna lábon kihordani. Ő, mármint Dark megúszta néhány karcolással, bár egy ideig még érezte a tüdejéből kioperált szilánkok szúró hiányát, szerencsére ezt a gyógytornászok áldásos hókuszpókusza hamar kiverte a fejéből, miután mintegy három hónap elteltével az intenzív osztályról a lábadozók kórtermébe helyezték, és ott utókezelésre a kezükre játszották. Felépülése gyors előhaladásában egy csinos asszisztens nélkülözhetetlen jelenléte és aktív közreműködése vitte el a pálmát, aki olyan közvetlen stílusban rabolta el a szívét, hogy ma is hálásan gondol arra a kis tündérre. A bájos leányzó példásan rámutatott a léha élet hibavalóságára, s akivel azután éveken át együtt éltek, sőt, még együtt is derítették fel a vidékre települt éjszakai mulatókat és kaszinókat is. Egy idő után az intim kapcsolatuk barátsággá szelídült, de nem hűlt ki végérvényesen, mert bármikor vetődött is a filigrán hölgy közelébe a későbbi fővárosba ruccanásai alkalmából, alkalomadtán mindig odaadó fogadtatásra számíthatott a részéről.

       De ennek a harmóniának is vége szakad egyszer, mivel most itt van a lankás domb oldalában a betéti társaságával, s velük üli körbe a vidáman ropogó esti tábortüzet. Aminek a gyűlölt fényét a fenti sziklák árnyékából egy sárgán villogó szempár figyeli, és a ragadozók ösztönös, bármikor ugrásra kész izmaival lesi a körülötte heverészők minden gyanús mozdulatát...