| A kép az internetről származik |
- Következőőő!
- Jóóónapot... na... izé... hogy a bánatba is mondják már azt a szót...
- Talán kívánok?
- Az hát, hogy a nyű essen bele ezekbe az idegen szavakba!
- A "kíván" szó egyáltalán nem idegen!
- Nekem igen!
- Üljön le, és magyarázza meg, hogy: - miért?
- Mert attól idegenkedek a leginkább, hogy valamit is kívánjak!
- Talán tart tőle, hogy valóra válik?
- Hát ez az! Éppen attól nem tartok!
- Phűűű! Tudja mit? Inkább arról beszéljen, hogy minek köszönhetem a látogatását!?
- Hinnye' az áldóját doktor úr, én azért jöttem mert azt hittem hogy maga tudja!
- Ééén? Ki mondta magának hogy jöjjön ide?
- A feleségem!
- És miért?
- Azt bizony elfelejtettem!
- Akkor magának amnéziája van!
- Hogy micsodám van nekem kérem?
- Am-né-zi-á-ja!
- Jaaa vagy úgy, am... am..., hát az bizony van! De hogy jön ez most ide???
- Úgy, hogy ezt még egy laikus is megállapítaná magáról!
- De jól informáltak egyesek! Pedig én nem dicsekedtem vele senkinek!
- Mivel?
- Hogy kegyelmet kaptam!
- Kitől???
- Az igen tisztelt Elnök úrtól!
- Melyiktől?
- Hogyhogy melyiktől? Természetesen a Köztársaságitól!
- Miért?
- Miért miért... arra már nem emlékszem, de lehet azért mert olyan szép labdákat varrtam neki!
- Maga varga?
- Most viccel doktor úr? Jól tudja hogy Csizmadia vagyok!
- Úgy értettem, hogy a foglalkozása... mármint hogy suszter...
- Ezt a feleségemtől hallotta?
- Nem! Miért?
- Mert ő hangoztatja a leggyakrabban!
- Úgy látom, nem is olyan indokolatlanul... na szóval! Tudja maga hogy mi az az amnézia?
- Hogyne tudnám!
- Akkor kíváncsian hallgatom!
- Az az izé az a hogyishívják, amikor valakit jó magaviseletéért szabadon bocsátanak!
- Az az amnesztia!
- Na és, nem mindegy?
- Hát nem! Ezek szerint maga amnesztiát kapott?
- Először nem!
- Akkor mit kapott?
- Majdnem gutaütést!
- Mikor?
- Amikor a hatóság ártatlanul elítélt közokirat-hamisításért!
- Maga okmányokat hamisított?
- Dehogy! Csak az egyikről akartam eltüntetni az aláírásomat!
- Melyikről?
- A házassági anyakönyvi kivonatról!
- Miért?
- Azt már elfelejtettem, de akkor biztos alapos okom lehetett rá!
- És ezért leültették?
- Egy időre igen, de aztán sokkal nagyobb büntetést róttak ki rám!
- Micsodát?
- Házi őrizetet kaptam! Ne tudja meg doktor úr, mit kellett nekem átélni nap mint nap attól a két megtestesült mesebeli alaktól otthon, amíg végre felmentettek!
- Miféle mesebeli alakoktól?
- Az egyik egy sárkány, a másik meg az a hárpia édesanyja!
- Ahhá, így már értem! Azért meglehetősen furcsán becézi a feleségét és az anyósát...
- Miért, csak nekik szabad suszternek nevezni? Ez a két porkoláb rosszabbul bánik velem, mint bármelyik börtönben a fegyőr az elítéltekkel...
- És ezt miből gondolja?
- Abból, hogy ezektől még éjjel se lehet nyugodnom!
- Hogyhogy?
- Képzelje, ha véletlenül álmomban mosolygok, azonnal felráz a nejem, és egyből vallatni kezd! De olyan hangosan firtat, hogy anyósom is átjön a vircsaftra!
- És mit tesz?
- Természetesen a szokásosat!
- Éspedig?
- A lánya pártját fogja, és azután együtt vallatnak!
- Miről?
- Miről miről... ki az az idegen nő, mióta ismerem, hol lakik... ilyeneket! Kész téboly azzal a két boszorkánnyal együtt élni!
- És megmondja nekik?
- Már maga is kezdi? Nem volt semmilyen se idegen, se ismerős nő, csak valami jó dologról álmodoztam! De amiatt a két nőszemély miatt még álmomban sem kívánhatok semmit!
- Mondja, jó helyre jött maga?
- Miért?
- Mert ez nem házassági tanácsadó!
- Azt tudom, csak valami kedélyjavító kellene...
- Nem inkább valamilyen memóriagyógyszer, ami rendben tartja az emlékezetét?
- Isten őrizz!
- Miért?
- Örülök ha pár percre elfelejtem őket! Azért lenne szükségem a kedélyjavítóra, hogy a pár percet egész napra tartóssá tegyem! Ez lenne a viszontlátáson kívül az egyetlen kívánságom!
- Tudja mit! Felírom! Csak aztán el ne felejtse!
- Kiváltani és bevenni?
- Azokat is! Meg azt is megjegyezni, hogy melyik álomkívánsága lesz az, amelyikért vallatni fogják?
- Ezt tudom!
- No, és nekem is elárulja?
- Hogyne doktor úr! A következőőő!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése