Túrókúra

 - Következőőő... ha a következő tanácsod is ilyen következményekkel jár, hát én többé nem ismerlek Gizi!
 - Dehát miért Szöszikém?!
 - Hogy miért? Még azt kérded miért??? Most jövök a nőgyógyászomtól, azért!
 - Nem értelek, mi ebben a probléma?
 - Hát az, hogy a doki szerint állapotos vagyok!
 - És???
 - Mi az hogy és?! Ha a férjem megtudja megöl! 
 - De hiszen már évek óta akartok gyereket, talán nem?
 - Nem is ezzel van a baj!
 - Hanem???
 - Hanem azzal, hogy mi lesz akkor ha fekete lesz?!
 - Nocsak, nem is mondtad hogy szoláriumba jár...
 - Ki???
 - A férjed! A haját is befesteti? Kár lenne érte, olyan vagányul fest kicsit őszesen...
 - Nem ő lesz fekete, hanem a baba!
 - Már miért lenne fekete???
 - Mittudomén, talán mert lefeküdtem az itt turnézó amerikai kosárlabda-csapattal!
 - Te lefeküdtél egy tucatnyi négerrel???
 - Nem is voltak annyian, hanem csak tizenegyen!
 - Tizeneeegyen???
 - Most mit csodálkozol? A többi nyolc fehér volt!
 - Hogy miii? Te lefeküdtél tizenkilenc emberrel???
 - Dehogyis!
 - Hát akkor mennyivel?!
 - Huszonöten voltak, mert volt velük gyúró, meg orvos is!
 - Még ilyet?! Neked teljesen elment az eszed, normális vagy?!
 - Még te vagy felháborodva?! Mit szóljak én???
 - És most mit fogsz csinálni?
 - Fogalmam sincs, lehet makarónit csinálok gombamártással...
 - Jajj Szöszi, nem azt kérdeztem hogy mit főzöl!
 - Hanem???
 - Hanem mit fogsz mondani a Lajosnak!
 - Alajosnaaak??? Milyen Alajosnak???
 - A Lajosnak, a férjednek drágám!
 - Jaaa? Hát azt, hogy: - Életem, kérsz hozzá savanyúságot?
 - Óóó Szöszi, ne légy már ennyire értetlen!
 - Één éérteetleeen? Ezt miért mondod?!
 - Huhh, várj... szóval arra vagyok kíváncsi, hogyan fogod beadagolni a Lajosnak... akarom mondani a férjednek, hogy az övé a gyerek?
 - Jaaa... hát azt még nem tudom... jajj, most mit csináljak?
 - Vetesd el!
 - Megőrültél???
 - Miért?
 - Kivel vetessem el a Lajost, ha tudják hogy az én férjem???
 - Istenem segíts... Szöszi drágám, én a gyerekre mondtam hogy vetesd el!
 - Dehát még azt sem tudom hogy fiú lesz-e vagy lány!
 - Ez miért fontos???
 - Megmondanád hogy találjak neki párt, ha még azt sem tudom milyen a neme?!
 - Szűzanyám... drágám, én abortuszra gondoltam!
 - Akkor meg miért idegesítesz ilyenekkel??? Már éppen azon gondolkodtam hogy van-e gyermektárskereső a neten... Beszélj világosan, rendben?
 - Rendben, csak nyugodj már meg végre! Szóval, mihez fogsz most kezdeni?
 - Ezt hogy érted?
 - Mit fogsz csinálni amint hazaértél?
 - Veszek egy forró fürdőt, aztán majd meglátom... lehet nekiállok vasalni!
 - Az jó ötlet, nekem is ilyenkor szoktak a legjobb gondolatok az eszembe jutni...
 - Áááh, én olyankor nem gondolkodom!
 - Hanem?
 - Mindent kivasalok gondolkodás nélkül, mert így legalább hamarabb végzek és másra több időm jut!
 - És hogyan fogod tudatni vele... mármint a férjeddel hogy gyereket vársz?
 - Természetesen szóban! Miből gondoltad hogy levelet írok neki?!
 - Jézusom, nekem meg sem fordult semmi ilyesmi a fejemben!
 - Neked lehet, de nekem annál inkább!
 - Minél inkább???
 - Annál inkább jobb szóban mint papíron, mert úgy sokkal... személyesebb! De lehet hogy egy cetlire is leírom...
 - Miért???
 - Hogy nehogy elfelejtsem!
 - Hogy te milyen okos vagy drágám?!
 - Ugye?
 - És mikor mondod meg neki?
 - Miután elolvasta a cetlit!
 - Miért éppen utána?
 - Hogy megerősítsem benne, hogy tényleg jól olvasta! Jajj, hát hiszen tudod milyen nehéz a felfogása...
 - Eegen, tudom... 
 - Szerinted mikor bukkanjon rá a cetlire, délelőtt, délután vagy éjjel?
 - Ezt hogy érted?
 - Mikor jobb ilyesmit tudatni egy pasassal, szex előtt, közben, vagy utána???
 - Pfff, gőzöm sincs róla... erre nem tudok hirtelen jó tanáccsal szolgálni...
 - Bezzeg a fogyókúratanácsod egyből eszedbe jutott!
 - Melyik???
 - Melyik melyik... a legutóbbi, ami miatt lefeküdtem a cégnél majdnem mindenkivel!
 - Majdnem mindenkiveeel?
 - A portással nem, mert nem a zsánerem!
 - Hogyhogy?
 - Kicsit nehezen mozog már, és amúgy is rokon...
 - És?
 - És amúgy meg ő a húgom keresztanyja...
 - Phűűű... néha igazán ki tudod fárasztani az embereket...
 - Nekem mondod? Egyebet se hallok másfél hónapja senkitől, mindenki ezt beszéli az egész környéken...
 - Mégis kik?
 - Kik kik kik... hát azok a férfiak, akikkel már dolgom volt...
 - Már megbocsáss drágám, de miért lett volna velük dolgod?!
 - Miattad!
 - Énmiattaaam? Miért?
 - Hát nem emlékszel? Te mondtad hogy fogadjam meg a tanácsot, mert nálad bevált!
 - Miféle tanács?
 - Amit a fogyókúráról mondtál... hogy is van már, várj csak...
 - A túrókúra???
 - Fenéket az, várj mindjárt előbogarászom a retikülömből...
 - Túrókúra! Azt mondtam neked, hogy nálam a túrókúra bevált!
 - ... Afrancba... pedig fel is írtam egy cetlire... nézd! Itt is van!
 - Te Szöszi... erre az van írva hogy... KÚRÓTÚRA!
 - Hogy míií???
 - Igen, jól hallottad!
 - Atyaúristen!
 - Hááát... jja!
 - Most mondd meg, melyik ilyen húzásom lesz a következőőő?

KLASSZIKUSOK/2 BABITS:Jónáskönyve

A kép az internetről származik

1. rész

Teremtő: Jónáshoz. Parancsom: - Ninive. - Demiért? - Gonoszok!  -Ahhozmeg miközöm? - Azértmert Énmondom! Tevagya szócsövem. - Szócsöved? Hátazmi?  - Sajátos Úrszava. Egyszerű próféta. Térítesz, akarom! ÁmJónás ehelyett. Menekül mielől? Feladat elkerül. Dehová? Sivatag. Éshogyan? Kikötő. Hajóban elbújva. Úrelől szemétől. ÁmazÚr mindentlát. Feltámaszt nagyvihart. Ahajó hánykódik. Árbóca eltörik. Hajósok rémültek. Hiába afohász. Istenük nemsegít. Ezérthát aJónást. Kormányos szavára. Bűnbaknak találják. Hajóból kivetik. Errea tengeris. Békésen elcsitul. Égalján távolban. Szivárvány feltűnik.

A kép az internetről származik

2. rész

Jónásunk hánykódik. Slátjaezt Úristen. Cethalat feltámaszt. Sgyomrába nyeleti. Cethalnak gyomrában. Háromnap hároméj. Egyforma sötétség. Gyötrődve eltelik. Jónásott rádöbben. Hiába próbálna. Úrelől elbújni. Teremtő hatalmát. Nemtudja legyőzni. Megbánja kételyét. Szánjaa bűneit. Hitemár töretlen. Sötétség felfénylik. Ámdehogy kételymár. Többéne lehessen. Acethal leckéztet. Ficánkol mindvégig. Negyednap Úristen. Megszánja tévelygőt. Sbálnának gyomrából. (Keserű epével.) Apartra vetteti.

A kép az internetről származik

3. rész

Ismétszól Úristen. - Útirány Ninive. - Ekkormár Jónásunk. Szótfogad útrakel. Háromnap járóföld. Nemtúlnagy távolság. Elsőnap soksátor. Árusok nagytömeg. Jónáson rongyruha. Mindenki gúnyolja.  - Méghogyő Próféta? Ugyanmár skacagják.  - Hiába hirdeti. Fennhangon Úrszavát. Hátazmi? Büntetés! Dekitől? AzÚrtól! Térüljmeg bűnrossznép. Különben jőpokol. Hogymikor? Negyvennap. Ámanép ostoba. Nemhiszik jóslatát. Smégjobban csúfolják. Másodnap estére. Színészek kavalkád. Mindenmi botrányos. Csóközön safertály. Férfiak asszonyok. Ottiski kacagják. Hiába prédikál. Haragját azÚrnak. Mégegynap hasztalan. Elmúlik eltelik.Harmincnyolc napvanmég. Hátraaz életből. Jónása királynál. Szolgahad fényűzés. Mindenmi kívánság. Szemszájnak ingere. Bűnvanbűn egymáson. Például? Dőzsölés. Pőreség orgia. Rabszolga halálok. Eztlátva aJónás. Mindenkit megátkoz. Királytés köznépet. Nemestés rabszolgát. Rátokfér Úrharag. Pusztuljhát Ninive. Ebbőla városból. Pusztába menekül. Sharmincnyolc éjtnapot. Böjtölve végigtölt. Lelkében szeretné. Ninive halálát. Hogyhogyan képzeli? Földrengés rázzameg. Falai dőljenek. Tűzpokol pusztítson. Mindenkit halomra. Ninive tűnjönel. Mindahány bűnével. Összesnap eltelik. Ninive épenáll. Falai nemdőlnek. MertazÚr kegyelmes.

A kép az internetről származik

4. rész

Teremtő anépnek. Hogymiért bocsátmeg? Azértmert Jónásnak. Szavai csíráznak. Nadehol? Lelkekben! Mennyiben? Nemsokban. Nadeez nemszámít. Azszámít legjobban. HogyazÚr eztlátja. Látjaa magjának. Gyökere jóerős. Csírája nagyranő. Smindjobban szétterjed. Ezamag legfőképp. szeretet, ésremény. Kitartás ahitben. Legtisztább főerény. Ámeztmár aJónás. Nemtudja nemlátja. Csakazthogy csalódik. AzÚrnak szavában. Hazudtál Úristen. Sdühösen ököltráz. Azértis háborog. Amiért gúnyolták. Hiába prófétált. Haláltés pusztulást. Azonban leginkább. Önmagát sajnálja. Negyvennap snegyvenéj. Kevésám azÚrnál. Hiszencsak egyporszem. Időnek kerekén. Jónásunk elfordul. Istennek hitétől. Töklevél árnyéka. Óvjameg hőségtől. Teremtő leckéztet. Sféreggel rágatja. Tökszárnak gyökerét. Töklevél lekonyul. Nincsenmár többárnyék. Nagymeleg nagyhőség. Jópéldát statuál. Mégpedig azthogya. Próféta nemIsten. CsakazÚr hatalma. Skegyelme éltethet. Mindentés mindenkit. Tökötés bűnvárost. Őnála pontannyi. Jónásés avilág. Haakar felemel. Dehakell megbüntet. Azidő semszámít. Őnála semennyit. Városok épülnek. Pusztulnak eltűnnek. Emberek próféták. Jöhetnek mehetnek. Jónásezt belátta. Ismétcsak hitretért. NagyazÚr hatalma. Mostésmind örökké. 

A kép az internetről származik

Miebből tanulság? Próféták figyelem! Lehetszte akármi. Költővagy Tanító. Azonlégy hogynéped. Aporból felemeld. Eszeddel karoddal. Őértük cselekedj. Shahiszel magadban. Töretlen hitedben. Legvégén meglátod. Istenis megsegít...    

1883-1941

Utóirat: 

Olvassátok szeretettel az ekkor már halálosan nagybeteg költő, író, esszéíró, számtalan mű legfőképpen utólag elismert szerzőjének ezt az afféle saját magáról szóló reqviemjét, íme:

Babits Mihály: Jónás imája 

Hozzám már hűtlen lettek a szavak,

vagy én lettem mint túláradt patak

oly tétova céltalan parttalan

s ugy hordom régi sok hiú szavam

mint a tévelygő ár az elszakadt

sövényt jelző karókat gátakat.

Óh bár adna a Gazda patakom

sodrának medret, biztos útakon

vinni tenger felé, bár verseim

csücskére Tőle volna szabva rim

előre kész, s mely itt áll polcomon,

szent Bibliája lenne verstanom,

hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan

bujkálva, később mint Jónás a Halban

leszálltam a kinoknak eleven

süket és forró sötétjébe, nem

három napra, de három hóra, három

évre vagy évszázadra, megtaláljam,

mielőtt egy mégvakabb és örök

Cethal szájában végkép eltünök,

a régi hangot s, szavaim hibátlan

hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran

szólhassak s mint rossz gégémből telik

és ne fáradjak bele estelig

vagy mig az égi és ninivei hatalmak

engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

ARGYELÁN/KONDOR RAJTAÜTÉS - 1 -

A kép az internetről származik

 - Következőőő... ha a következő alkalommal nem bérelsz egy normális erdei kuckót vagy egy tanyát ahol nem zavar senki, akkor keress magadnak más úrinőt, mert én többé nem fekszem le veled!
 - Dehát mi a baj életem értelme, hőn áhított mannám, imádott szívszerelmem!?
 - Unom már ezt az állandó bujkálást motelszobából ki és hotelszobába be, romantikára vágyom és a természet határtalan szépségére! Pisztrángok fogócskájára egy kristálypatakban, vagy látni ahogy a Hold magát bámulja és gyönyörködik a fenségességében, ahogy megfürdik egy tó csillagtükrében! 
 - De drágaságom, egyetlen gyönyörűségem, miért nem felel meg erre ez a szálloda?
 - Eeez??? Ez a rideg betonépület ahol áthallatszik a porszívózás meg minden más egyéb zaj, amitől nem lehet nyugodtan ellazulni?! Nekem virágillatú lepketánc kell és pacsirtadal meg naplemente, a szellő lágy simogatása a szőlőlugas alatt... egy csónak ringató becézgetése, akkor fogom úgy érezni magam hogy végre szabadon lélegzem, és főleg azt, hogy élek!
 - Akkor vedd rá azt a kretén férjed Mókuskám, hogy helyeztessen engem vidékre!
 - Ééén?! Beszélj vele te, ha én csak egyszer is megpendítenék ilyesmit előtte, rögtön gyanús lenne neki a dolog, mert az egy féltékeny ősbarom! Különben is a te barátod az a vadállat, említsd hát meg neki te!
 - Jó jó, meglátom mit tehetek Aranybogaram... de most add azt a nektárízű szádat te édes, mert belehalok ha nem csókolhatom le arról a kívánatos ajkaidról a mézcsöppeket!
 - Hűűű, hogy ez mekkora nyálas egy duma!? Nekem malacságokat suttogj te rozzant dromedár, tudod hogy arra gerjedek!
 - Füstölt-oldalas, disznósajt, májas-hurka... 
 - Ehhh, erőltesd meg azt a perverz hiénafantáziádat! Vagy talán nincs semmiféle mocskos ötleted?!
 - Kínai-konyha... szennyes-ruha... gőzmosoda...
 - Valami sikamlósabbra gondoltam, ami lázba hozná a libidómat...
 - Iszapfürdő... vazelinkúra vagy vizes faszappan... az utóbbi még nekem is mindig kicsúszik a kezem közül...
 - Valami olyan állatiasat mondj Micimackóm, amitől megkaphatod a bödönöcskémet...
 - Bárányrostélyos céklával és hagymakarikákkal...
 - Miért éppen ez a baromság jutott az eszedbe???
 - Mert már a gondolatára is megnyalom mind a tíz ujjamat!
 - Áhhh... hagyjuk a fenébe az egészet! Most nézd meg mit műveltél...
 - Mit szívem egyetlen Királynője???
 - Elrontottad vele a hangulatom, már nincs is hozzád egyáltalán semmi de semmi kedvem!
 - Ha kívánod levetítem a Piszkos tizenkettőt, attól koszosabb alakok nem léteznek Napsugaram, Cicamicám, Orchideám! Csak egy pillanatra nézzél bele Macskatestű Szépségem, garantálom hogy visszatér a kedved!
 - ... Te megőrültél Bubu! ... Na add ide a köntösöm, megyek inkább lezuhanyzom, nem hallgatom tovább ezeket a bugyuta ömlengéseidet...
 - Rendeljek addig valamit? Hozatok homárt, kaviárt meg pezsgőt... esetleg egy kis süteményt vagy tortát...
 - Ilyesmivel nem veszel le a lábamról többé... Vagy rövidesen szerzel egy erdei kunyhót valahol, vagy elmész abba a búbánatos pokolba... és vedd tudomásul hogy engem már az sem érdekel, legfeljebb végeztünk egymással és punktum!
 - Rendben van beszélek azzal az idióta rozmárral, csak adj egy kis időt még Gyémántvirágszálam, Malasztos Hercegnőm!
 - Hát ajánlom is, mert már torkig vagyok ezzel az ostoba helyzettel! Istenem csak tudnám mi a francért lifteztem fel a tizenharmadikra, ahelyett hogy a masszőrömhöz mentem volna?
 - Miért pont a masszőrödet emlegeted? Kérlek ne törd össze még jobban a szívemet!
 - Jól van nem fogom... de annak a mozdulatait legalább élvezném is, nem úgy mint most a tieidet!
 - Issssz... köszönöm szépen... azért néha igazán hervasztóan tudsz viselkedni, annyit mondhatok!
 - Ezt megemlítened sem kellett volna, mert látszik! Innen nézve riasztóan lesújtó és kiábrándító az egész lényed... jobb lenne kapnál magadra valamit, mert most úgy nézel ki mint egy magába roskadt csüggeteg pávián! 
 - Jajj, ez nagyon övön aluli ütés volt és fájt is!
 - Fájjon is te bamba birka! Ha nem lennél ilyen nyámnyila alak, már régen valahol a Kanári-szigeteken lehetnénk!
 - Mit csináljak ha egyszer válság van? Ilyenkor nem osztogatják csak úgy az előléptetést! 
 - Hát tegyél róla hogy az az ütődött főnököd elismerje a tehetségedet, vegyen be az üzletébe vagy társuljon veled! Megjegyzem, hogy szerintem figyeltet az a kivénhedt rinocérosz, mert ma már háromszor is láttam egy rejtőzködni próbáló magándetektívet...
 - És ezt csak most mondod??? Ha lefotózott bennünket, akkor végem! Jajj istenem, most mit tegyek???
 - Akármit, csak szabadíts meg tőle... felőlem meg is ölheted!
 - Ééén? Aki egy csöpp vértől órákig ájuldozok???
 - Micsoda egy pipogya fráter! Csak tudnám mit szerettem meg egy ilyen bárgyú őslényen?!
 - Talán a humoromat?
 - Azt inkább ne firtassuk... bár volt egy két nevetséges helyzet, de az inkább szánalmas tragédiának tűnt és nem éppen komédiába illőnek!
 - Szóval csak azért esett meg rajtam a szíved, mert szerinted egy rakás szerencsétlenségnek látszottam?
 - Pontosan, akárcsak most! Szentséges Szűzanyám, hát hová tettem az eszem?! Pont egy ilyen gyámoltalan, majrés, tutyimutyi alakba kellett belehabarodnom, hát mit vétettem?!
 - Még te panaszkodsz?! Aki több férfit próbáltál fel mint amennyi ruhát kapott az ötven éve kirakatban lévő próbababa??? Te utolsó próbacafat!
 - Ügyefogyott málé!
 - Gyakorlott ribanc!  
 - Gyáva nyuszi, töketlen mulya, nyápic mafla!
 - Olcsó riherongy, hétpróbás szajha, repedtsarkú cemende!
 - Gyenge akaratú anyámasszony katonája!
 - Kiképzett utcalány, elkényeztetett bárcás lotyó!
 - Most! Most tégy a magadévá te ígéretes bölény, ne legyél már ilyen tehetetlenül mamlasz! Gyere Tigrisem, hörögj velem!
 - Jövök te fiús anyák réme, te művelt kurtizán, te fényre röpködő éjszakai pillangó teee... te lepkeprostituált!
 - Ahhh igen, mondj még ilyen szépeket!
 - Add a szádat te agyonhasznált kéjhölgy, profivá kitanult ágyas, teee... te örömanyák bánata, te lestrapált rüfke! 
 - MATILD!!! 
 - Szóltál???
 - Ééén??? Egy árva kukkot sem! Teee... matracakrobata!
 - MATIIILD!!! TE BOSZORKÁNYOS PERDITA! NYISS AJTÓT TE ELÁTKOZOTT NŐSTÉNY, TE FÉNYŰZÉSHEZ SZOKOTT  KOPOTT KOKOTT! 
 - Jajj Teremtőm istenem, most mi lesz???
 - Most mi van???
 - Ez a férjem te hülye! Gyorsan gyorsan, tűnj el innen mert ez a vérengző medve megöl minket ha bejut!
 - Uramatyám hova bújjak, Jézusom most segíts meg! De mégis... hovááá???
 - Mittudomén!... Ugorj ki az ablakon te gügye, majd utánad dobom a ruhád!
 - MATIIILD! TE HITSZEGŐ ÖRÖMLÁNY! TUDOM HOGY BENN VAGY TE PROSTI! NYISS AJTÓT TE RINGYÓ, KÜLÖNBEN NEM ÁLLOK JÓT MAGAMÉRT!!!
 - Hallod ezt? Gyorsan pattanj ki, mert mindjárt bejön!
 - .... Megbolondultál??? Innen?
 - Óóó Magasságos Mennybéli! Csak nem most döbbentél rá hogy babonás vagy?
 - Dehát a 13.-on vagyunk, és még ne is legyek babonás???
 - Micsoda egy betoji alak! Látsz lent fekete macskát???
 - Nem! Azok inkább fekete hangyákhoz hasonlítanak...
 - Hát akkor mi a gond??? 
 - Az, hogy azok emberek!
 - Na és, kit érdekel??? Mozdulj már te félénk tapír, most mit téblábolsz ott?
 - MATIIILD TE ÁLNOK KÍGYÓ! KIVEL VAGY BENN TE BESTIA??? ESKÜSZÖM BÁRKI IS AZ, AMINT BEJUTOTTAM KITEKEREM A NYAKATOKAT!
 - Hallod ezt? Mozogj már te lomha fóka, és ugorj!
 - Jajj Istenem...
 - Bezzeg most imádkozol...
 - ... És? ... Talán meglep? ... Ez a dühöngő víziló tényleg megteszi... kész téboly, hogy miért is nem a földszinten vettem ki szobát?
 - Ne ezen tépelődj már te ostoba szamár, hanem azon lamentálj hogy mikor ugrasz!
 - Még tanakodni se lehet?... Megvan, inkább az ágy alá búvok!
 - Mi vagy te, talán patak? Azt hiszed nem ott fog először keresni??? Ott fog a leghamarabb átgázolni a lelkeden!
 - MATIIILD!
 - Hallod ezt??? Ajánlom hogy sürgősen döntsd el mit teszel,  különben kivégez mindkettőnket ez a bősz kafferbivaly! Mindjárt beszakítja az ajtót, hallod hogy milyen kitartóan feszegeti???
 - Áhhh, mostmár mindegy, lesz ami lesz! Csak abban reménykedem hogy előbb velem végez, mert nem bírnám eszméletvesztés nélkül ki, ha téged fojtogatna ez az Othelló!
 - Te begolyóztál...
 - Csoda? Mindenkinek elveszed a józan eszét, akit az utadba sodor ez az elfuserált élet...
 - NA MOST MEGVAGYTOK! ... TE VAGY AZ BUBU??? 
 - Hahó főnök!
 - MIT AKAR EZ JELENTENI???
 -  Eeez??? Óóó hát semmi különöset, mindössze meglepetést akartunk szerezni neked! 
 - Gratulálok, sikerült! 
 - Mindjárt hozzák a kaviárt meg a pezsgőt, de a tortára még egy kicsit várni kell! Ugye mondtam Naccs'asszony, hogy sikerül meglepni a Főnököt?
 - Eegen, mondott valami ehhez hasonlót ez a csökött öszvér...
 - De miért vagytok szinte meztelenek???
 - Jajj drágám, hát te félreérted a szituációt, ez nem az ám mint aminek elsőre látszik!
 - Hanem?
 - Hanem ez afféle... helyzetgyakorlat!
 - MIFÉLE HELYZETGYAKORLAT?
 - ... Ohh hát vajon milyen lenne na milyen... De hiszen tudod, ma lesz a "RAJTAÜTÉS" premierje, és ez amolyan ártatlan főpróba akar lenni!
 - ÁÁRTATLAN FŐŐPRÓÓBAAA? ... Akkor miért nem a színházban zajlik a történet?
 - Azért mert mert... mert a rendező egy bárdolatlan gazfickó, aki mindig beleszól a tehetséges színésznők életébe! Annak semmi saját ötlet nem jó, hisz ismered milyen konokul ragaszkodik a forgatókönyvhöz! ... És azok a díszletek?! Azok között nem lehet begyakorolni ezt a kényes szitut, hiszen olyan mesterkéltek! ... Ráadásul ott vannak még a kolléganők is, tudod te milyen irigyek azok a tramplik???
 - Nem! Mégis mennyire?
 - Annyira, hogy legszívesebben megfojtanának egy kanál vízben amiért elhappoltam előlük a jelenetet... Higgadj már le drágám és telepedj csak le kényelmesen... akarod szívem, hogy az öledbe üljek és úgy meséljem el?
 - Na most az egyszer rendben van, gyere ide és halljuk!  
 - ... Szóval főbb vonalakban ott tartottunk, hogy a rajtaütés forgatókönyve szerint van ugye egy színésznő és egy féltékeny férj, akinek a beosztottjával összeszűrte a levet a hölgy... eddig érthető?
 - Persze, a napnál is világosabb!
 - ... Na szóval én azt találtam ki, persze csak azért hogy minél több borsot törjek az orruk alá azoknak a kiállhatatlan hárpiáknak, hogy a mai délelőtt eltűnök a kíváncsi szemük elől, és itt finomítom tovább azokat a mozdulatokat, amik az előadás során nélkülözhetetlenek... Jaaa, és amúgy ez a jelenet egy 13. emeleti hotelszobában játszódik, menekülési út szinte nem is létezik... és egyszercsak hogyhogynem, de váratlanul bedörömböl a férj, mire elszabadul a pokol. ... Éppen itt tartottunk a próbával amikor jöttél te, de esküszöm semmi megbotránkoztató nem történt még meg, hiszen ez csak egy amolyan bohókás helyzet...
 - Mégis milyen?
 - Ami kínosan megmagyarázhatatlan annak, aki nem olyan körültekintő és okos, aki amúgy egy színházba járó kulturált, és igazi férfi, és aki olyan zseniálisan otthonosan mozog a művészetekben mint te Egyetlenem! Csak nem képzeled azt, hogy éppen a legjobb barátoddal csalnálak meg téged? ... Pha! ... Hiszen ő tulajdonképpen most itt csak egy mellékszereplő... ő itt egy olyan kellék, ami mintha itt se lenne, gyakorlatilag csak azért hívtam ide, hogy kellően bele tudjam magam élni a szerepbe! Enélkül nem tudnék olyan nagyot alakítani, ami a színháztörténelem évkönyvébe is bekerülhetne majd egyszer... jajj Életem, hát hogyan is feltételezhetnél rólam ilyet???
 - Így volt Bubu?!
 - Hidd el főnök szóról szóra így történt, hát mernék én a legjobb barátomnak csalódást okozni? Az igen nagyrabecsült tekintetes asszonynak pláne nem, nem utasíthattam vissza a felkérését ugye megérted? 
 - Azt próbáltad volna meg!
 - Viszont el kell mondjam, hogy a naccs'asszony igazán tüneményes hölgy, ilyen alakítás szerintem Oscar-díjat érdemelne! Az egész miliő valami olyan káprázatos élménnyel ajándékozott meg, aminek egyetlen másodpercéért is párbajoznának a rajongói!
 - Jó jó, tudom én hogy az én tündérkém egy földreszállt angyal...  
 - Sőt, a kedves feleséged olyan akár egy Madonna! Már csak fel kellene szentelni, nem is értem hogy ez miért is nem történt meg eddig?! Áldom is a Mindenhatót hogy volt szerencsém megismerhetni magát a tiszteletreméltó Szeplőtelent, amikor végre bemutattad nekem... hol dugdostad addig???
 - Főleg a hálóban, igaz kedvesem?
 - Jajj te bohó, muszáj minden titkunkat kifecsegni? ... Egészen zavarba hozol...
 - Az igaz hogy volt rá okod rejtegetni, mert ilyen csodaszép nőt még nem hordott a hátán a föld... el is hiszem hogy féltőn és óva őrizted a nejed, hiszen ő maga a megtestesült Tisztaság, akit a költők már számtalanszor próbáltak megénekelni, de csak gyönge utánzatai a valódi értéknek, mert nem ismerhették őt személyesen!
 - Igen, ez valóban így van, hiszen olyan ő nekem akár a Múzsa!
 - Biz'isten már sokszor türtőztetnem kell magam, hogy ne udvaroljak neki... dehát csak a legjobb barátom vagy, hogyan is tehetnék pont veled ilyet? Szerintem legközelebb rá fogják osztani a fiatalkori Teréz-anya szerepét, mert amilyen hamvas a lelke, meg is érdemelné!
 - Nono, azért ne essünk túlzásba... bár nekem magamnak is az a véleményem, hogy összetehetem a két kezemet amiért hozzákötötte az életét az enyémhez a szentem!
 - Jajj olyan édes vagy drágám, elolvadok tőled! Bárcsak az vén kecske is ilyen megértő lenne velem szemben, mint te!
 - Kicsoda, talán a direktor???
 - Igen az! Olyan rettenetesen közönséges szavakkal illet néha, hogy még kimondani is pironkodok, olyannyira durva!
 - Miért, milyen szavakat mondhat rád ami szégyellnivaló???
 - Például azt hogy a tudásom kurta, és a lelkem olyan sivár murva, hogy minden himpellérnek addig kéne taposni rajta, amíg guvadtra nem tágul a szemem! Olyan megalázó ilyeneket hallani nekem...
 - Majd adok én annak az agg kosnak olyat, hogy belegebed! Hogy merészeli sértegetni az én Kicsikémet???
 - ... És még azt is üzente hogy amíg ő él, addig nem kapok nála többé főszerepet, mégha térdenállva könyörgöm is érte! Tőle akár virtuózan fuvolázhatok előtte, és akárhogyan is rebegtetem majd a szempilláimat, az sem fogja érdekelni...
 - Na majd csak bízzátok ide, küldök én neki olyan üzenetet hogy megemlegeti! Remélem nem vagytok babonásak!
 - Ááá dehogy, amíg te vagy a főnök, addig a péntek 13 is csak olyan jelentéktelenül szürke hétköznap, akár a többi! Nekünk te vagy a kézzelfogható Mázli, maga az isteni Gondviselés!
 - Úgy van szerelmem, áldom azt a napot amelyen megkérted a kezemet!
 - Helyes, ezt már szeretem... de mire is mennék nélkületek??? ... Ám most más probléma lépett fel, meg kell leckéztetni az a mániákus sértegetőt! Bubu!
 - Parancs főnök?
 - Amint rendbe szedtétek magatokat, hazakíséred Matildkámat átöltözni, mert benned megbízom... aztán találkozunk a törzshelyen mielőtt a színházba megyünk, és elfoglaljuk a páholyunkat... jaaa és te is öltözz szmokingba, hányszor mondjam még hogy szabadulj meg ettől az ízléstelenül vacak öltönytől te pojáca? És valódi krokodilbőr cipő legyen a patáidon, mert ez a gusztustalan kalucsni egy valóságos bűntény az emberiségre nézve! 
 - Miért főnök, mit fogunk csinálni a törzshelyen? 
 - Látod, ezt kedvelem benned, ezt a tanácstalanul hüledező kajmántekintetet! Amit szoktunk te csodálkozó hüllő, meguzsonnázunk és megbeszéljük a további teendőket!
 - Muszáj nekem is ott lennem? Hiszen tudod hogy én csak a pénz mozgatásához értek...
 - Éppen azért te naiv birka! Kaptam egy fülest, és ezen rágódni kell még egy kicsit, meg azon is hogy milyen üzenetet küldjünk annak kockafejű trógernek, amiből még ő is világosan érthet... eddig tiszta?
 - Iigen, így már egészen más tészta!
 - Remek! Tehát a tervem a következőőő...  

Nyelv-vizsga

A kép az internetről származik

 - Következőőő!
 - Jóóónapot kííívánok!
 - Jónapot, foglaljon helyet! Milyen nyelvből szeretne vizsgát tenni?
 - Teljesen mindegy, bármely nyelven egyformán beszélek! Melyik nyelven nem értenek itt?
 - Hát van egynéhány...
 - Például?
 - Szanszkrit, etruszk, sumer, latin...
 - Elég is egyelőre, akkor azt hiszem ezekből!
 - Miért?
 - Mert bennük vagyok a leguniverzálisabb!
 - De hát azt sem tudjuk ellenőrizni, hogy érti-e valamelyiket! Különben is majdnem mind kihalt nyelv, szinte már senki sem beszéli őket...
 - Kivéve engem, én anyanyelvi szinten bírom valamennyit! A latinról például köztudomású, hogy azért holt nyelv, mert a Holt-tenger környékén beszéltem az utolsó képviselőjével, mielőtt elhunyt...
 - Hogyan?
 - Mind a két szemére!
 - Félreért, az itt a kérdés hogy hogyan tanulhatott meg tőle?
 - Deákul... úgy tanultam meg tőle, hogy elmutogatta...
 - Bámulatos!
 - Ugye???
 - Az a bámulatos, hogy ilyen átlátszó trükkel akar bizonyítványt szerezni!
 - Miért, csak a parlamenti képviselőknek lehet?
 - Tudja mit? Véletlenül tudok pár kifejezést latinul, ha ezekre tud válaszolni akkor kap tőlem egy ajánlást a Vatikánba, ahol tényleg levizsgázhat belőle!
 - Rendben, halljuk...
 - Mit jelent az ecce homo?
 - Ez könnyű, mindenkivel megesett már szerintem...
 - Micsoda?
 - Hát az, hogy ecce' homokba írtam én is a nevem latinul, de egy szélroham betakarta, hiába írtam csupa nagybetűvel...
 - Az ecce homo annyit tesz, hogy "íme, az ember"! 
 - Ezt mondom én is, mutogattak is rám jó néhányan hogy: - Nézzétek, íme az ember!  - Habár az igaz hogy nekik nem tetszett az a módszer ahogyan csináltam, dehát istenem, esendők vagyunk!
 - Miért, hogyan csinálta?
 - Meglehetősen sebtében, ezért kissé elnagyolva, egy-két magánhangzó még össze is ért!
 - De mivel???
 - Mivel nagyon sürgős volt, és sehol a környéken nem találtam nyilvános illemhelyet... hja kérem, a szükség nagy úr!
 - Úgy értem, mivel tudja bizonyítani hogy latinul volt a szöveg?
 - A kutyám rá az élő tanú! 
 - A kutyájávaaal???
 - Igen! Tudniillik amikor elolvasta a kettős hangzókat, csak annyit mondott hogy: - vau, vau... igaz, ő most még csak ugatja a nyelvet... mondtam is neki, ajvé Cézár, neked még igen sokat kell ehhez gyakorolnod!
 - Az "Ave Caesar, morituri te salutant" azt jelenti, hogy: - Üdvözlégy Cézár, a halálba indulók köszöntenek!
 - Tudom, vele együtt küldtek el a pokolba a játszótéri homokozónál a kismamák, csak valamivel nyersebb formában...
 - Khm, ezt inkább hagyjuk... mit szól a "Panem et Circentes"-hez?
 - Panelban nem érdemes veszekedni, mert vékonyak a falak!
 - Mit akar ez jelenteni?
 - Azt, hogy kár cirkuszolni mert csak megutálnak a szomszédok! 
 - A kenyeret és cirkuszt jelenti maga... maga...
 - Persze hogy azt, hiszen nálunk is épp azért szokott leggyakrabban kitörni a parasztgyalázat ha nincs otthon kenyér! Mit egyek a paprikás szalonnához vagy a füstölt sonkához, talán majonézt?
 - Ora et labora!
 - Azt a feleségem szokta csinálni a laboratóriumban!
 - A neje kutató?
 - Úgy is lehet mondani, rá van bízva az odanemillő dolgok eltávolítása, ő afféle tisztasági menedzser... 
 - Vagy úgy, akkor a porszemeket keresi?
 - Igen, de főleg az óráját nézi, hogy mikor telik már le a munkaidő?
 - Imádkozz és dolgozz!
 - Hát fohászkodik is eleget amíg melózik, én már csak tudom!
 - Honnan?
 - Természetesen onnan, hogy minden este elmeséli, és nincs olyan atyaúristen, hogy egyszer is kihagyja vagy megfeledkezzen róla!
 - Hodie mihi, cras Tibi!
 - Ááá, az kizárt dolog, ismerem a Tibit... az a pasas nem drogozik! 
 - Ma nekem, holnap neked!
 - Lehet hogy magának már adott el belőle, de nekem istenuccse nem kell, így is elég kába szoktam lenni a nőm monológjaitól, és különben sem élek vele!
 - Maga külön él a feleségétől?
 - Hát ha azt különélésnek lehet nevezni amikor ő a konyhában mondja a magáét, én meg a szobában hallgatom, akkor igen!
 - Ezt nem hiszem el!
 - Pedig így van, ezen nincs mit szépíteni! Folytassam?
 - Azt hiszem ezt már eleget ragozta, és abban is erősen kételkedem, hogy maga egyáltalán beszél valamilyen nyelvet, hiszen egy kukkot sem ért latinul!
 - Dehogynem, csak legtöbbször tájszólásban tudok rá válaszolni! 
 - Azt ugyebár mondanom sem kell, hogy a latinok Rómában éltek, és a saját eredetmondájuk szerint az őslakosok és a trójai bevándorlók keveredéséből jöttek létre!
 - Akkor nem is csoda hogy az írmagjuk is kihalt, nagy mázli hogy az utolsó példányukkal még találkozhattam a Holt-tenger tájékán...
 - Ez akkor sem elég meggyőző, ezért válasszon egy másik nyelvet ami felőlem lehet akár újlatin is, az a lényeg hogy perfekt legyen benne!
 - Rendben van, akkor legyen a magyar!
 - Az mióta számít újlatinnak?
 - Amióta már nem latinul írnak az iskolákban, hanem magyarul... úgy a kiegyezés óta!
 - A magyar az Urali-nyelvcsaládhoz tartozik, azon belül is a finnugor nyelvek közé!
 - Ez csak mese, a múltkor beszéltem egy jómódú és finn származású ismerősömmel aki csak úgy unalmában leugrott az urai rokonaihoz, ám egy szavukat sem értette!
 - Hogy érti azt hogy "csak úgy leugrott"?
 - Szó szerint!
 - Jómódúúú? Miért, mije volt az illetőnek ami másnak nem?
 - Ejtőernyője!
 - Hm... és honnan veszi azt hogy finn származású volt?
 - Onnan tudom, hogy itt lakik mindjárt a Lajtán innen!
 - Mégis hol?
 - Pécsett!
 - Dehát Finnország északon terül el!
 - Persze hogy ott, hiszen az az állam a Lajtán túl van, de Pécs meg innen!
 - Már csak arra vagyok kíváncsi, hogy hívják az ismerősét?
 - Leginkább küldeni szokták, mégpedig úgy hogy hess el innen... és akkor még finoman fogalmaztam!
 - Hesselinnen? Mondjuk eléggé finn hangzásnak tűnik, de miért küldik el maguk mellől?
 - Azért mert kíváncsi természetű, mondhatni minden olyanba beleüti az orrát, amihez tulajdonképpen semmi köze! Úgy kell mindenhonnan ellegyezgetni akár a piaci legyet, szinte már pofátlanság amit az az alak művel, annyira felháborító! 
 - Akárcsak maga, amit a finnugor nyelvrokonságról itt tévesen össze-vissza zagyvál! Vegye tudomásul, írd és mondd jelenleg az a hivatalos álláspont, hogy a magyar nyelv ahhoz a nyelvcsaládhoz tartozik és nem az újlatin nyelvek közé!
 -  Nem tudom ki terjeszti ezt a dőreséget, de nálam nem megy vele semmire! 
 - A Wikipédiából feketén-fehéren kiderül!
 - Ismerem a Vikit sőt a példáit is, és aláhúzom hogy egy színes egyéniség, de azért ez már kissé túlzás feltételezni róla nem gondolja? 
 - A Wikipédia az egy szabad enciklopédia, amit szinte bármilyen nyelven lehet szerkeszteni! 
 - Macskanyelven is?
 - Macskanyeeelv? Hát az meg hogy néz ki?
 - Ugyanúgy mint a babapiskóta, csak ez csokiból van, és a világon mindenütt ismerik! Ebből adódóan nevezhetnénk akár világnyelvnek is!
 - A macska-nyelvre mint szimbólumra gondoltam és különben is arra válaszoljon inkább, hogy kik tudnak azon kommunikálni?
 - A macskák biztosan, én legalábbis úgy vélem... 
 - Phűűű, hát én mindjárt összekarmolom magam... az a véleményem hogy ön aztán fárasztó egy alak, nem mondták még magának?
 - Előfordult már, ezért beszélgetnek velem jobbára ülve...
 - Tud egyáltalán valamilyen világnyelven?
 - Áttételesen bármelyikkel elboldogulok...
 - Ezt hogy érti?
 - Ha valaki idegen nyelven szól hozzám, azt átteszem egy fordítóba, és néhány perc múlva nagyjából képben is vagyok!
 - És ha nincs magánál szótár???
 - Nem gond, legfeljebb majd mutogatok!
 - Őrület! Hogyan akar úgy nyelvvizsgát tenni, ha csak magyarul beszél?
 - Jó gyorsan, mint a nagyok!
 - Miféle nagyok?
 - Azok akik ott ülnek az Országházban, és azt feltételezhetnénk róluk hogy egy nyelvet beszélünk, de kiderült hogy mégsem!
 - Miből gondolja ezt?
 - Abból hogy mindig hazabeszélnek... tudja, a pénz beszél, a kutya ugat, a karaván meg halad!
 - Ezt a szólást ilyen formában még nem hallottam... mit akar ez jelenteni?
 - Azt, hogyha van pénzed, ne törődj azzal hogy mások mit ugatnak, te csak azzal foglalkozz hogy még több legyen...
 - Ilyen felkészületlen vizsgázóval már régen volt dolgom... mit tud felhozni a mentségére?
 - Egy hasított sertés megteszi? De hozhatok éppen füstölt hentesárut is, pár darab alsósonkát vagy néhány kiló csabait...
 - Ez felháborító, hogy képzeli ezt?
 - Úgy hogy szólok a komámnak, az a tróger ilyesféle fuvarra mindig kapható! 
 - Azt hogy képzeli, hogy a nyelvvizsgát meg lehet ilyesmivel vásárolni!
 - Miért, talán nem??? ... Jaaa vagy úgy, tehát készpénzt akar! Akkor csak szóljon, miért nem ezzel kezdte? Bár azt hittem elég csupán a vizsgadíjat befizetni! Szóval... mennyire is gondolt?
 - Takarodjon innen, vegye tudomásul hogy a mi nyelviskolánkat nem lehet korrumpálni! Inkább arra használja a pénzét, hogyha lusta nyelvet tanulni, fogad magának mondjuk egy angolul értő tolmácsot!
 - Már van, hiszen a világon nincs olyan nyelv ahol a pénz ne beszélne!
 - Ha ennyire tájékozott mindenben, akkor mi szüksége van az angol bizonyítványra? 
 - Be akarom bizonyítani a nőmnek, hogy ezentúl ha hozzám szól, lehetőleg angolul tegye, különben egyik fülemen be, a másikon ki...
 - Mi szüksége van erre?
 - Hogy egy kis nyugalmam legyen! Észbontó, hogy lyukat beszél az ember hasába, remélem ezzel el tudom hallgattatni egy időre!
 - Akkor menjen az ecserire, ott potom összegért hozzájuthat bármihez!
 - Hogyisne, az összes kofát ismeri, hát hiányzik az nekem hogy kibeszéljenek neki?
 - Akkor miért nem válik el tőle?
 - Na még csak az kéne! Ha csak megemlíteném neki, hirtelen felindulásában olyan lenne akár a hurrikán!
 - És az milyen?
 - Először jól helybenhagyna, aztán vinné a fejem felől a házat meg a kocsit...
 - Az ilyen beképzelt alak meg is érdemélné, az összes megtakarításával együtt!
 - Isten őrizz, mert akkor miből lenne a következőőő?

Időjárás-jelentés

A kép az internetről származik

 - Következőőő... a következő, rendszerint sokszor változékony és szélsőséges, egymásnak gyakran ellentmondó fogalmakat hordozó témánk bevezetéséről csak annyit ajánlanék a figyelmükbe kedves hallgatók, hogy avval előszeretettel foglalkozik, és nagyon is sűrűn emlegeti az emberiség nagy többsége nap mint nap, a napszaktól meglehetősen függetlenül. Mit gondolnak mi lehet ez a széles skálát felölelő fogalom?
 -  ... ???
 - Csak azt ne akarják velem elhitetni, hogy semmi nem jut az eszükbe mondjuk egy olyan természeti jelenségről, amely naponta változik vagy ismétlődik?! 
 - ... ??? 
 - Rendben, mondok még róla valami jellemzőt... mi körül szokott forogni az ember gondolata például akkor miután felébredt, és aszerint cselekszik ahogyan megtudja, hogy hogyan is alakul?
 - ... ???
 - Ejnye már, hiszen nagyon is jelentős szerepet tölt be valamennyiünk életében, és érdekes módon attól is függ hogy miképpen viselkedünk a későbbiekben, hogy milyennek mutatkoznak a kilátások... azaz hogy jó-e, avagy rossz!
 - Én tudom Tanár úr én tudom!!!
 - Na végre egy jelentkező! Nosza akkor halljuk!
 - Például legtöbbször a szex körül forog minden gondolatunk, és mi is rosszul érezzük magunkat ha kedvezőtlenek az ahhoz kapcsolódó, leggyakrabban vérmesnek hitt kilátásaink!
 - Magánál lehet hogy így van fiam, de mások figyelembe szoktak venni egyéb, ettől sokkal fontosabb tényezőket is!
 - Mi lehet ettől fontosabb???
 - Számtalan példát tudnék rá mondani, de maradjunk abban hogy nem éppen a nemiségnek akartam szentelni a földrajzórát...
 - De kár... ha nem ennek, akkor mégis minek???
 - Hanem az időjárás roppant érdekes tudományára céloztam, habár el kell ismerjem hogy a szexualitásnak is vannak érdekességei... mindenesetre ha már volt oly kedves hogy olyan vehemensen magára vonta a figyelmemet, árulja el nekünk azt is, mit nevezünk időjárásnak?
 - (SSS... Kellett nekem megszólalni...) Most per pillanat leblokkoltam egy kissé...
 - Jellemző! ... Időjárásnak hívjuk azokat a természeti jelenségeket amelyek a légkörünk alsó, troposzférának nevezett rétegében játszódnak le az adott pillanatban, és általánosan ismert jellemzője a változékonyság. Vajon mik lehetnek a főbb fizikai jellemzői?
 - ... Hát ugye itt van mindjárt a...  a fizikai meg a kémiai hogyishívjákok...
 - Az izé meg a mizé meg az ehhez hasonló etcetera ugye?
 - Nem Tanár úr, hanem aaa... a hideg meg a meleg!
 - Az csupán a hőérzet, amelyeket jobbára az évszakok, valamint a nappalok és éjszakák hőmérsékleti váltakozása befolyásol. Ellenben ha megemlítette volna a légnyomás, a nedvességtartalom, a szél erőssége vagy iránya, esetleg a felhőzet közül valamelyiket, rögtön kedvezőbb képet alkothatott volna magáról...
 - Ááá Tanár úr, rólam még photoshoppal sem lehetett eddig kedvező képet kialakítani...
 - Bármilyen hihetetlen, ezen nem is csodálkozom! De visszatérve a meteorológiára, meg tudná mondani melyik az a maga nemében egyedülálló csillag amelynek az energiája működteti az időjárásunkat, és befolyásolja teszem azt a kedélyünket is?
 - Ha egy kis közelebbi segítséget is kaphatnék...
 - Na jó, mindenki tudja róla hogy meleget sugároz...
 - Akkor megvan!
 - Tehát akkor???
 - A Steiner Kristóf! 
 - Ne beszéljen ostobaságokat!
 - Pedig arról is mindenki tudja hogy meleget sugároz, ami befolyásolja a kedélyünket, egyesek még azt is hangoztatják róla hogy valóságos csillag a maga nemében!
 - Most nem személyről hanem égitestről van szó! Ez a csillag a Nap, a belőle kiinduló infravörös sugárzás melegíti fel a Földünk felszínét, amelyről aztán visszaverődik és felmelegíti a levegőt is.
 - Jaaa, akkor erről azért nem hallottam eddig, mert a többi tulajdonságát levegőnek néztem...
 - Mondja, maga mit szokott hallgatni reggelente a hírek után?
 - Úgy érti, közvetlenül utána miből tájékozódom?
 - Igen!
 - Hát ez nagyon könnyű kérdés, de nem hinném hogy kíváncsi lenne rá itt valaki is a jelenlévők közül...
 - Azért mi kíváncsian hallgatjuk ugye?!
 - IIIGENNANÁHÁTPERSZEHOGYÚGYVAN!
 - Abból szoktam tájékozódni, ahogyan a szomszédom káromkodik. Megjegyzem, annak az alaknak igen különös kifejezései vannak, amely felöleli a körülötte lévő élettelen tárgyak és testet öltő fogalmak összes tulajdonságát, ezek fajára vagy a nemére vonatkozóan tekintet nélkül szélesen kitér, és tág spektrumát vonultatja fel a rokon értelmű szavaknak velük kapcsolatban. A szókincse ilyenkor kizárólag azokra a meglehetősen trágár szinonimákra korlátozódik, amelyekről mindenki tudja hogy alpárian népies, ebből adódóan arcpirítóan durva is. 
 - Ez csak önnek lehet hír, számunkra nem bír jelentős információtartalommal. Amúgy elsősorban az időjárás-jelentésre gondoltam!
 - Éppen azt emlegeti folyton, én amióta mellette lakom, be sem kapcsolom a rádiót, mert... minek ha van valaki aki percre pontosan közzé teszi??? 
 - Csakugyan? És mit szokott mondani arra, hogyha tegyük fel tavasziasan derűs reggel van?
 - Olyankor rendszerint kedélyesen magát ostorozza...
 - Éspedig?
 - Hogy a rosseb egye meg azt az átokfajzatot amelyik elengedte a kutyát, eredj a lábam alól az anyád büdös pitvarába mert úgy felrúglak hogy felfordulsz, az apád hízelgős fajtáját amikor azt az édes jó anyádat kerülgette! Téged is pont most esz ide a fene, amikor azt se tudom hol áll a fejem, hogy az a fűzfán-fütyülős ördögfattya vonszoljon a pokol tornácáig az érdekes tulajdonságaiddal együtt! 
 - Mi ebben az érdekes tulajdonság???
 - Az, hogy még csak levegőt sem vesz közben, ezt mind egy szuszra el tudja mondani! 
 - Ebből még nem tudtuk meg hogy milyen időre számíthatunk, lesz-e eső vagy egész nap jó idő lesz, hány fok van és ilyenek!
 - Arra csak ezek után szokott részletesebben kitérni...
 - Vagy úgy! És ha ősziesen párás, borús reggelre ébred?
 - Hogy az a búbánatos istennyila csapjon valamennyi tróger füle közé aki jó dolgába azt se tudja mit hova kell tenni, hogy húzná magába az összes felmenőjének meg a csődörömnek a nemi szervét is, amiért nem tette helyére a gereblyét. Nem elég hogy az orromig se látok ebben az utálatosan mocskos ködben, de még feltápászkodni sincs miben hogy az a magasságos ég terpessze szét a göcsörtös lábát neki is... Ezt amúgy még hosszan tudná ecsetelni nevén nevezve a dolgokat, csak akkor hagyja abba egy minutumra amikor rátör a köhögés...
 - Talán asztmás?
 - Nem, olyankor pihen egy kicsit hogy rágyújthasson... 
 - Dohányzik?
 - Dehogy!
 - Akkor mire gyújt rá???
 - Még egy versre mielőtt összeszedi magát és feláll, hogy aztán kifejezhesse a mindenféle emilyen és amolyan gazember trehányságáról alkotott, tulajdonképpen elszomorítóan lesújtó véleményét. 
 - Hm... maga szerint vajon a légnyomás összefügg mondjuk a nedvességtartalommal?
 - Ez evidens és természetesen összefügg sőt, egyikből a másikra világosan is következtetni lehet!
 - Hogyan vezetné ezt le mondjuk egy fullasztóan rekkenő, nyári hajnalhoz viszonyítva?
 - Viszonylag könnyedén!
 - Nocsak, érdeklődve várjuk!
 - Úgy, hogy nagy általánosságban a légkör viszonyait is figyelembe véve hosszan vizel, ami arra utal hogy körülbelül 80%-os benne a nedvességtartalom. Ezt saccperká 15 korsó sör előző esti elfogyasztásával érte el, ilyenkor még a lova is szégyenlősen elfordul, mert átallja hogy többek között ebben is kenterbe veri...  
 - Ezt miből gondolja???
 - A szél erősségéből és a széljárásból, valamint a ló restelkedő nyihogásából is! Ha felőle fúj a szél, jól behallatszik a versenycsobogásuk hangja a nyitott ablakon keresztül...
 - Speciel arra gondoltam, hogy miből gondolja hogy minket érdekel a szomszédja alkoholfogyasztása vagy a vizeletürítési szokásai? 
 - Mert ő is olyan akár a barométer! Ugyanis ha esik benne a légnyomás, akkor tudni lehet hogy alacsony lett a nedvességtartalma is. 
 - Az ilyen emberektől megfájdul a fejem!
 - Nekem is meg szokott fájdulni tőle Tanár úr, főleg akkor amikor olyan rettenetesen káromkodik, hogy miközben egyik kezével az istállónak támaszkodik a másikkal meg a fejét fogja, és még az ég alja is úgy szégyelli hallgatni hogy belepirosodik. 
 - Magától fájdul meg a fejem, meg attól is hogy hogy lehet valaki ennyire tájékozatlan?! Fogadni mernék arra, hogy maga sohasem hallott még a Coriolis-hatásról!
 - Fölösleges Tanár úr, tisztelettel elismerem hogy nyert! Azmiaz a kori.. kuri... kulináris hatás?
 - Az egy olyan étel, amit nehezen fog megemészteni! A Coriolis-hatás röviden azt jelenti, hogy az északi féltekén áramló légtömegek jobbra térnek el, míg a déliek balra, és ez érvényes a víztömegekre is, feltéve ha nem ütköznek akadályba.
 - Jajj hát akkor ezt ismerem, csak én nem tudtam ilyen pontosan megfogalmazni...
 - Akkor mondja meg, mi az a lényeges tényező amelyből ez a hatás kialakult?
 - Hát ööö...
 - Ne ötöljön-hatoljon, tisztában vagyunk vele hogy úgysem tudja! Az a leglényegesebb tényező, hogy a Föld forog a saját tengelye körül, így egyik felét melegíti a Nap, a másik felét pedig nem! A forgás ereje határozza meg a ciklonok forgási irányát és azokat a széljárásokat is amik az északi féltekén észak-keletiek, a délin pedig dél-keleti irányból fújnak! Hogyan nevezzük ezeket a szeleket?
 - PSSZ... SSZ... PASSZÁTSZELEK...
 - Ezt a kérdést inkább átpasszolnám egy másik tanulótársamnak...
 - Maga még arra sem képes hogy a súgásra figyeljen! Pedig jót súgtak, a passzátszelek erőssége befolyásolja leginkább az időjárásunkat, amelyben a légmozgást alkotó meleg, száraz, hideg és a nedves levegő különböző módon viselkedik. Tud erre mondani egy-két példát?
 - Példátlanul szélsőséges időjárást okozhatnak!
 - Akárcsak maga, amikor ilyen elterelő válaszokkal akarja palástolni a felkészületlenségét! Mit gondol hányféle frontot különböztetünk meg? 
 - Hát volt ugye az északi meg a déli, a keleti meg a nyugati front is!
 - Azokról majd a történelemóránkon lesz szíves minden részletükre alaposabban kitérni, itt most a melegfront és a hidegfront időjárást-alakító jellegzetességeiről szerettünk volna hallani...
 - Jééé tényleg, nálunk is azok a fogalmak határozzák meg legjobban, hogy milyen időre számíthatok a közeljövőben, ezt már legalább ezerszer megtapasztaltam...
 - Éspedig?
 - Ha a nejemnek fáj a feje akkor melegfront van, és tuti hogy akkor olyan ingerlékeny, hogy eszem ágában sincs valami kis huncutsággal is előhozakodni vele kapcsolatban... Ilyen esetekben az intim házasélet csodálatait méltatni, és arra egyértelmű célozgatásokat még tenni sem merészelek. Ám a hidegfront sem éppen egy leányálom, mert akkor olyan hűvösen fagyos a tekintete, hogy jéggé dermed az ereimben a vér...
 - Már megint mellébeszél!
 - Tanár úr kérem, nem lehetne fátylat borítani az előbb elhangzottakra?
 - De lehet, viszont az olyan vékony lepel, hogy áttetszik alóla az elégtelen tudása. Üljön le, és mindenki figyeljen mert diktálni fogok, írják! ... Az időjárás jelentése, és a fogalma a következőőő...   
     

eLeMZé! És?

A kép az internetről származik

 - Következőőő... a következő felelő, mondjuk ön ott fiam a hátsó padban!
 - ... NA PFF! ... Ki? .... Ééén???
 - Igen igen, aki ott próbál elbújni az előtte ülő mögött!
 - Ááá Tanárnő, csak a leejtett tollamat kerestem...
 - Arra most nem lesz szüksége! 
 - ... SSS ... BASSZUS...
 - Mondott valamit???
 - Azt, hogy örömmel...
 - Helyes! Mit szólna egy kis elemzéshez?
 - Nem találok rá szavakat...
 - Azért csak próbálja meg! Tudja mit? Maga választhatja meg azt a nagy költőt, akinek ismeri a munkásságát, és elemezni is tudja!
 - Hát ez igazán remek, kortárs is lehet?
 - Természetesen!
 - Pompás! Akkor én a nejemet szeretném elemezni!
 - Miért?
 - Mert az én szememben ő a legnagyobb ma élő költő, és csak bámulom amilyen természetességgel műveli! 
 - Csakugyan? Ő talán ír?
 - Dehogy, tősgyökeres magyar a lelkem!
 - Nem a nációjára gondoltam...
 - Hanem? 
 - Hanem arra, hogy hogyan költ???
 - Rendszeresen! Mondhatni nincs is olyan napszak hogy ne költene, legyen az reggel, délután vagy este...
 - Hát ez igazán csodálatos, szinte fantasztikus!
 - Ugye? Én is csak hüledezni szoktam rajta... 
 - És lejegyzi azokat amik ilyenkor az eszébe jutnak?
 - Hogyne! Kivétel nélkül minden ilyen esetben lelkiismeretesen meg is teszi, amint módjában áll! 
 - És hová írja?
 - Évente kap tőlem egy új naplót, és abba! Még címmel is ellátta valamennyi kötetét, hogy nehogy összekeverje őket ha valamelyikbe bele akar lapozni...
 - És milyen címet adott nekik?
 - Új kiadások 1, 2, 3...
 - Megjelent már valamelyik kötete?
 - Dehogyis, féltve őrzi mindet az egyik könyvespolcon, már annyi van belőlük szinte el sem férnek egy sorban...
 - Mégis mennyi?
 - Ha jól emlékszem, körülbelül úgy jó harminc lehet!
 - Hihetetlen! De miért nem adja ki őket?
 - Szerinte nem publikusak...
 - A nagyközönség számára?
 - Leginkább a NAV számára...
 - Ezt hogy érti?
 - Nem szeretné ha tételesen elemeznék a kiadásait!
 - Miért nem?
 - Mert hamar rájönnének, hogy írni ugyan tud, de számolni nem!
 - Száámoolni??? Mit akarnának azon számolni?
 - Mittudomén, talán a sorok végén a rímeket!
 - Miért, milyen kifogásuk lehetne ellene?
 - Feltehetőleg az, hogy nem csengenek össze!
 - Félrímek?
 - Én inkább kecskerímeknek nevezném!
 - Miért?
 - Mert valahányszor rájuk nézek, rám jön a mekegés!
 - Kecskeverseket ír?
 - Műfaját tekintve az epigrammához állnak a legközelebb... egyszer még a sírba tesz velük!
 - Sírverseket ír?
 - Tulajdonképpen igen!
 - Melyik volt a legutóbbi szerzeménye?
 - A 2014/0219-es sorszámú... ilyen rövid és tömör gyászbeszédet még eddig nem láttam, valósággal kedvem lett volna kőbe vésni!
 - Miért?
 - Hogy az utókor is megjegyezze! 
 - Annyira szomorú volt?
 - Az nem kifejezés, úgy megrázott hogy majdnem belehaltam! Amíg élek nem felejtem el!
 - No, akkor kíváncsian hallgatjuk!
 - Mit???
 - Magát a verset! Miről szól a tartalma?
 - Az elmúlásról...
 - Azért közelebbit is szeretnénk tudni róla! Mi az első sora?
 - Kenyér, tej, szalámi!
 - A második?
 - Ezerkilencszázhatvannyolc!
 - Ez nem rímel!
 - Tudom, ezért is kaptam majdnem gutaütést! De aztán amikor feleszméltem, mégiscsak segítettem neki...
 - Hogyan?
 - Az utolsó betűig kicsengettem! Megjegyzem, úgy már rímelt neki is!
 - És milyen rímet talált a szalámira?
 - Hogy mire???
 - Most mondta hogy a sírvers első sora a kenyér tej szalámi! Vagy felcserélte a szavakat, esetleg törölt belőle?
 - Mernék én ilyet? Csak azt próbálnám meg, máris kúszhatnék a temető felé...
 - Akkor mi volt az első gondolata?
 - Az, hogy ilyen nem létezik!
 - Mármint?
 - Mármint azt nem gondoltam volna hogy olyan létezik, és hogy ilyen sokba fog nekem kerülni a költészete!
 - Ön sajnálja a feleségétől azt a harminc naplót, meg azt a pár tollat amivel teleírta?
 - Azt nem sajnálom, de ha a tartalmát veszem szemügyre, akkor igen!
 - Miért?
 - Mert fáj minden sora amikor rápillantok, ráadásul halálosan biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb ezek fogják okozni a vesztemet! 
 - Hm... Melyik kötete tetszik a legjobban?
 - A legelső kötetének a legelső sora!
 - Na akkor halljunk belőle valamit, mondja el!
 - Tej, kenyér, szalámi!
 - Dehát ez majdnem ugyanaz!
 - Nem egészen, mert a szavak sorrendje különbözik! Nem beszélve arról, hogy a második sora kijött egy százasból!
 - Akkor miért a tej szerepelt az első helyen?
 - Mert abban az időben még kicsik voltak a gyerekek. 
 - Azért az fura, hogy maga így értelmezi a sírfeliratokat! Hiszen azokra az jellemző, hogy a tárgyhoz kötődik valamilyen gondolat!
 - Akkor stimmt! A tej volt a tárgy, és a gyerekek körül forgott minden gondolata! Ezután jött a kenyér és a szalámi, és végül én!
 - Ezt hogy érti?
 - Úgy, hogyha a tej megvolt, akkor a gyerekek nem haltak éhen, ha kenyérre is futotta akkor már ő sem, és ha szalámira is jutott akkor az már maga volt a mennyország! 
 - Hogyhogy?
 - Úgy, hogy akkor az a dög is jóllakott!
 - Ki??? 
 - Az anyósom!
 - Maga dögnek nevezi az anyósát???
 - Ááá, még azt hinné hízelgek...
 - Akkor kit ha nem őt?
 - Tényleg nem őt, hanem a tőle kapott kiskutyát! Szerintem bosszúból varrta a nyakamba, hogy legyen aki leugasson!
 - Elképesztő! Ezek szerint magának semmi sem jutott?
 - Dehogynem!
 - És mi volt az?
 - Maga a pokol! 
 - ???
 - Az a rusnya jószág pokollá tette az életem, amikor mindig nekem kellett levinnem megsétáltatni! Ebből is látszik, hogy egy rövid, tömör, uszkve kétsoros sírvers mennyi minden le nem jegyzett gondolatot takar!
 - Mire következtet ebből?
 - Arra, hogy a mennyországot a pokoltól alig választja el valami, ám annyira tömör és kifejező a jelentése, hogy egy rövid szóval is meg lehetne fogalmazni!
 - Igen? És mi lenne az?
 - Anyós! Amióta ismerem olyan üzeneteket hordoz magában, amit még csak nem is rejt véka alá! Ami leginkább Ady mégisverseire hasonlít! 
 - Igen? Nocsak, és maga szerint elsősorban miféle üzenetek azok?
 - Hát elsősorban az, hogy: - Fiam! Lehet hogy a lányom a mennyországot ígérte neked, de nyugodj meg hogy amíg én élek, minden várakozásod ellenére mégis pokollá teszem! És lőn, mégis úgy lett! Esküszöm nem gondoltam volna, hogy ilyen hatással lesz rám a látomásköltészete! Szerintem előre tudta az az agg boszorkány, hogy minden percét valóra fogja váltani! 
 - Hogy beszélhet így az anyósáról?
 - Mert megígérte, hogy ő fogja felvésetni az urnakövemre a sírfeliratomat! Ilyen rövid és tömör három szavas gyászverset addig még nem is hallottam, még most is beleborzongok a szimbolikus jelentésére ha rágondolok, Brrr...
 - Mi az a három szó?
 - NA UGYE MEGMONDTAM?! ... Csak az vigasztal, hogy cserébe meg fogom ajándékozni a VIRÁGCSENDÉLET-tel, amikor majd ráíratom a kövére...
 - Az mit akar jelképezni? Talán valami grafikus kompozíciót?
 - Inkább azt, hogy amikor viszem rá a VIRÁG-ot, alul lesz a CSEND, felül meg az ÉLET! Csupán ez a reménybe vetett hitem éltet, és csak annyit tennék még hozzá, hogy minden jeles születésnapján egy számomra kedves, örökre emlékezetes dallal köszöntöm fel, ami még a Lokomotív GT őskorából való, és gyűlöli...
 - Melyik az a dal?
 - NEM ADOM FEL! 
 - Hát a felesége költészetéről szóló előadása egyáltalán nem nevezhető maradandónak, ezen igencsak lenne még javítanivaló...
 - Ezzel első perctől tisztában vagyok, amióta tudom hogy a bevételem nem fedezi a kiadásait... 
 - Hogyan foglalná össze az elhangzottakat?
 - Röviden úgy, hogy akárhány ilyen epigrammát fog még szerezni, az ellen nem fogok semmit tenni, mert bármennyire tragikus is lesz a vége, megszoktam már és szeretem... 
 - Ez egyáltalán nem hangzott verselemzésnek!
 - Az lehet, de mit csináljak ha a pénzügyekhez sem értek? Ezért tartok ott, ahol! 
 - Legyen ez a zárszó?
 - Ha a Tanárnő úgy véli, akár utóhang is lehet!
 - Rendben, üljön le! Utóiratként azért megjegyezném, hogy jobban örülnénk annak, hogyha ezután majd egy elismert költőnk bármelyik verselemzésén töprengene...
 - NA PFF!
 - Mondott valamit?
 - Hát csak annyit, hogy akkor az lenne a hattyúdalom!
 - Miért?
 - Utána már nem lenne több következőőő...