Hát kérlek szépen drágám, ha összességében nézzük, nem is olyan rossz az az elégséges - már ami a matematika írásbelit illeti -, a lényeg az, hogy abból már nem kellett szóbelizni... és különben is! Akkor szembesültem először olyan halmazokkal, amelyeknek elméletileg semmi közük a valós domborulatokhoz! Objektíve ezért még számomra sem volt közömbös az a gyakorlatilag felfoghatatlan malőr, hogy abban a helyzetben nem is igazán voltak szubjektíve magán célra megfoghatóak azok a privát halmazok.
Arra viszont hatványozottan emlékszem, hogy akkor mikor az volt a kérdés hogy hány halmazt ismer, én elfogulatlanul bejelöltem kettőt - nevezetesen a tieidet -, és szerintem azért kaptam rá kettest, mert a többiekét még nem láttam közelről és élesben sem, és biztos ezért a hiányosságomért tévesztettem össze az en-nel, vagyis a végtelennel. Amúgy azokét még nem is említettem, akik valóban ismeretlenek, és még csak felnőttfilmben sem láttam őket. Aztat hiába is írtam hozzá utólag a piszkozatban, hogy mi még az Unióba lépést megelőzőleg már túl voltunk a halmazati párképzésen többször is, de erre aztat mondta a Tanárnő a dolgozatjavítás után, hogy ennél a példánál itten ezeket a piszkos gondolatokat nem lehetett figyelembe venni... pedig egyszerűen csak azért nem emeltem direkt szorzatra az egészet, hogy ne kelljen mindjárt utána gyököt vonni, mert mi van akkor ha valami tört jön ki belőle?! Feloszlik az Unió halmaza, hiába egyesítettük számlálhatatlanul a halmazokat együtt?! (Sokszor éjt nappallá téve?!) Szóval nekem pont jó az a két halmaz amit személyesen ismerek, és akkor még arról egy mukkot se mondtam, hogy há' a gyerekek is meg voltak vele elégedve, amikor saját célra bérbe vették, ugye? Tehát logikus, hogy a "három há" még Halmazújvárosban sem előny, ezért sem lehet nyilvánvalóan mentő körülmény a teljesítményemre. Egyébként én is halmozottan hátrányos helyzetűként kerültem az élők osztályába, mivel anno, amikor még viszonylag folyékony halmazállapotban voltam, dunsztom se volt arról, hogy később nem bársonyba fogok megszületni. Így meg kell elégednünk azzal a következtetéssel, hogyha a jelesből kivonjuk a három hát, azaz ötből a három fiúnkat, az testvérek közt is kettő, tehát elégséges, és maradunk ketten... de nem is bonyolítom tovább az összefüggéseket, térjünk a következő érdemjegyre!
Na látod az angolt nyulambulam? Az meg azért lett csak közepes, mert eleve az egész érettségi bizonyítvány középfokú! Részemről fölöslegesnek is tartottam a Vizsgáztató Bizottság előtt erről érdemben felsőfokban nyilatkozni, pláne úgy, hogy a tételhúzás után kicsit meg voltam illetődve, és félrehallottam az Angoltanárnő kérdését. Képzeld el, hétfő helyett két főre foglaltam szobát a képzeletbeli hotelban, de végül kiegyeztünk azzal a reggelivel ami benne foglaltatik az apartman árában, tenkjúverimács az informésönt! Ám a második topikban a húsvéti szokásokat elég jól elmutogattam, bár Te tudod a legjobban hogy évek óta nem járok locsolkodni, ebből kifolyólag evidens hogy nem gyűjtök csokinyuszitojásokat! Nyugodj meg nyuszikám, majd ha valamikor a következő életünkben eljutunk lastminit külföldre, viszek magammal fordítót! Esetleg ha minden kötél szakad, utánunk jön a legkisebb csemeténk, az legalább perfekt. Az rejtély, hogy a harmadik topiknál miért firtatta az egészségi állapotomat, de megnyugtattam hogy csak azért élek még, mivel orvoshoz sem járok... éppen elég baja van a magyar egészségügynek, minek terheljem az angol betegségeimmel őket?! Közben szóba jött még némi szelektív hulladékgyűjtés is, de azt már szelektáltam a memóriámból, úgyhogy fátylat az egészre!
Mindenestre a humán tárgyak valahogy közelebb állnak hozzám, biológiából például szíves-örömest tájékoztattam volna az ottani érdeklődőket az ivaros szaporodás mikéntjéről per nature, teszem azt még gyakorlati példákkal is önállóan alátámasztva, erreföl mi történt?! Óriási igazságtalanság, mivel kihúztam a légzést! Rögtön görcsberándult a rekeszizmom a meglepetéstől, annyit mondhatok! Ettől a részrehajló közjátéktól eltekintve, a prezentációm elég jól sikerült, így fellélegezhettem az írásbeli hármasomat négyesre javítva... Történelemből viszont mákom volt az I. világháború kirobbanásának előzményeivel, ugyanis a balkáni állapotokkal mai napig tisztában vagyok. Hiszen már a rendszerváltás óta balkáni bérért kapjuk a nyugati életszínvonal perszonális áldásait, talán nem?! Itt zárójelben megemlíteném Gavrilo Principe szarajevói diáktársamat, aki mindezt jó száz éve, úgy 1914 június végén a maga sajátos módján kieszközölte, hátha az utókor nem veszi merényletnek! Nézőpont kérdése, de ennek a nyugaton negatívnak titulált terroristának, ennek a szerb nemzeti hősnek a néven nevezésével előítélet-mentesen, pozitív tartományba sikerült navigálnom a szóbeli értekezésemet, szintén radikálisan jóra fordítva az írásbeli közepest... Magyarból lekopogom szoszo, lehetett volna rosszabb is Arany bűn és bűnhődés jellegű balladáinál, de a képzeletbeli "Ágnes asszony" kihúzott a csávából, s míg ő a lepedőjén esett becsületbeli foltot mosta élete végéig, éjt-nappallá téve vehemensen - beleőrülve abba hogy az a piszok vérmocsok sehogysem akar a ronggyá sikált lepedőidegeiből eltűnni -, én úgy tíz percen át mostam a saját kezeimet. Mondjuk nekem valamivel könnyebb volt patyolattá sikálni, mert még álmomban sem gyilkoltam szerintem, (jééé, nem nyílt meg a föld sem alattam eddig) nem úgy mint az Eduárd király a legendás Walesi bárdokat... mindenesetre nagy jellemre utal Aranytól, hogy még aranyért sem volt hajlandó az akkori Uralkodót (I. Ferenc József) dicsőségbe sikálni, pláne a Bach-korszak dicstelen idején! Itt kábé fifty-fifty volt az írás- és a szóbeli teljesítmény, így maradt a négyes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése