- 12 -
- Következőőő... Húzz... húzz... húzz...
- Ez a morcos pofa is csak egyet fúj mint a pereces... méghogy húzzam, meg csak húzzam...
- Én még egy ilyen kurafit nem láttam...
- Ugye? Könnyű annak dirigálni, akinél korbács van!
- Magáról beszélek! Önnek semmi sem elég jó?
- Jobb lenne megkérdezné tőle, messze van-e még a szárazföld!
- Minek??? Ha tudni akarja, körülbelül két, esetleg három mérföldnyire!
- Igen? És milyen irányban?
- Lefelé!
- Remélem jön egy kalózhajó, és maga fog először lesüllyedni odáig aljas mészáros... csak azt tudnám, miért ver az Úr egy ilyen alakkal?!
- Megmondom én magának... azért, mert akármennyire is el van fuserálva csak az Ő teremtménye, így hát szereti!
- Érdekes!
- Mi?
- Az, hogy egyes kétes múltú egyéneknek mégis jobban kedvez!
- Igen, itt van például ez a marcona rabszolgahajcsár... na, többek között ennek se volt gyerekszobája!
- Jól mondja... többek között... amúgy meg a fene vitte volna el magát az állandó hallucinálásával együtt...!
- Mondja, nem unja még?
- Mit???
- Amióta csak ismerem állandóan siránkozik, zsörtölődik, és engem hibáztat mindenért...
- Vajon kit okolhatnék mást?
- Például saját magát!
- Miért?
- Már csupán azért is, mert ha annak idején nem tetszett volna halottnak tettetni magát, most nem lennénk itt!
- Hát ez már mindennek a teteje! Felháborító!
- Örülhetne annak, amiért megmentettem...
- Mitől??? A boncolástól?
- A tűzpróbától! Ha nem tanúskodom maga mellett, már rég a pokolban füstölög!
- Ezt hogy érti?
- Az inkvizítor máglyára akarta vetni, mert azt hitte boszorkánymester... gyanús volt neki hogy négy napja nem mozdul... az a óriási mázlija hogy ott voltam, és nagy nehezen sikerült megnyugtatnom azt az istenfélő embert.
- Mivel?
- Azzal, hogy maga egy szimuláns idióta, aki amikor nincs magánál, megszállja az ördög, és gyakorlatilag úgy néz ki mint egy lebénult tetem... ezért azt tettem, hogy tetemre hívtam a prédikátort...
- Hogy mi van, mit tettem???
- Ez az hogy szinte semmit! Igazán vehetné már a fáradságot, és végre méltóztatna dönteni!
- Miről?
- Arról hogy élni akar, vagy meghalni? Na szóval... amíg maga ott heverészett ájultan és hozzávetőleg döntésképtelenül, és annak ellenére hogy jóformán nem is tudott magáról... ki merem jelenteni, hogy aránylag egészen egészséges holtat tudott színlelni... mondja maga pedofil szatír, nem szégyelli, hogy egy ekkora magamutogató?
- Hogy mi van??? Ééén??? Miért?
- Mindössze csak azért, mert amikor megtalálták a helyi parasztasszonyok a folyóparton, csak azt látták, hogy meztelenül mutogatja magát!
- Maga talán rögtön felöltözve jött erre a világra?
- Nem, de legalább volt annyi lélekjelenlétem, hogy szerezzek néhány göncöt a legközelebbi őrizetlen viskóból! Az volt az istenadta szerencséje, hogy valakik megmentették a csőcseléktől... már éppen zsákba akarták varrni, hogy leúsztassák a folyón!
- Kik mentettek meg?
- Néhány áldott jó ember...
- Például?
- Elsősorban én, másodsorban meg az a két pribék, akik...
- Ezt tudom, akik vallattak!
- ... igen, akik lecipelték a templom pincéjébe, a hittérítő elé!
- Hogyan?
- Nem mindegy? Ha annyira tudni akarja, egy saroglyán!
- Miért oda?
- Az volt a legbiztosabb hely, ahová egyetlen pór sem mer lemenni önként... Mondhatom szerencsés egy flótás maga, amiért feljelentették az egyháznál!
- Feljelentetteeek??? Kicsoda?
- Hát én!
- Miért?
- Kizárólag sürgős érdekből!
- Mi volt ezen ennyire sürgős?
- Na hallja!? Ha nem járok el lóhalálában a katolikus egyháznál az érdekében, ma már valahol a Gibraltári-szorosnál úszkál pár cápa társaságában... még jó, hogy jártamban-keltemben hallottam a piacon, hogy a pápai követ tudni akar minden olyan személyről, aki nem ismer se istent, se embert!
- Még mindjárt kiderül, hogy hálásnak kell lennem! Köszönöm szépen!
- Nagyon szívesen máskor is, ennyit igazán megtesz az ember a felebarátjáért!
- Tudja mit? Hányingerem van...
- Hálaistennek eléggé zöld is a színe... miért, mi rosszat evett?
- Mintha nem tudná miért... magától van hányingerem, ilyen egy aljas júdást, ekkora hétpróbás gazembert még nem hordott hátán a föld...
- Kalózok a láthatáron!
- Na, már csak éppen ez hiányzott... bezzeg most örül, mert jönnek a cimborái!
- Húzz... húzz... gyorsabban! Gyorsabban!
- Főnök, ez a martalóc itt mellettem lazsál!
- Pszt, hallgasson... lehet hogy ők lesznek a megmentőink!
- Világos, hiszen magának nincs félnivalója mert a sorozatgyilkosok összetartanak... de mi lesz velem?
- Mit tudna veszteni? Az evezősöket különben sem bántják!
- Honnan tudja?
- Még az is lehet, hogy beállhatunk közéjük!
- Ezt mindjárt gondoltam!
- Mit?
- Hogy erre kapható lenne maga haramia!
- Most mit van úgy oda? Maga nem akar szabad lenni?
- Úgy érti, szabadon fosztogatni?
- A cél szentesíti az eszközt... ezt pont egy köztörvényes fegyenc ne tudná?
- Maga előbb-utóbb még a bitófán fog lógni!
- Még azt sem bánom egy feltétellel...
- Mi lenne az?
- Hogy maga legyen előttem a következőőő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése