2012. augusztus 30., csütörtök

Magömlés



A kép az internetről származik

 - Következőőő!
 - Jóóónapot kííívánok!
 - Jónapot bácsika... mivel szolgálhatok?
 - Hááát... nem is tudom hogy fejezzem ki magam kedveském... tudja aranyoskám, ez nálam afféle intim dolog...
 - Csak mondja bátran, itt igazán nem kell pironkodnia!
 - Szóval az van, hogy... ehh, attól tartok félre fogja érteni a kisasszony...
 - Az nem olyan biztos... nos?
 - Áááh... azt hiszem, mégis máshoz fordulok ebben az ügyben...
 - Nézze apóka én azért vagyok itt, hogy a kedves vásárlók igényeit ki tudjam elégíteni... akármilyen bizarrak is!
 - Hjajjhaj!
 - Tehát akkor?
 - Tehát akkor nagy az én bánatom!
 - Ne sóhajtozzon már könyörgöm hanem mondja, és én a legjobb tudásommal is azon fogok fáradozni, hogy elégedett legyen!
 - Ennyire biztos benne, hogy tud ajánlani valamit?
 - Akár a becsületszavamat is adhatom...
 - Na jól van, hajoljon közelebb!
 - Miért?
 - Nem akarom hogy a többiek meghallják!
 - Rendben, súgja hát...
 - Tulajdonképpen nekem az a bajom, hogy...
 - Naaa?
 - ... hogy gyakorlatilag igen gyakorta van korai magömlésem...
 - ??? ... És milyen gyakran?
 - Főleg ősszel...
 - Máskor nem?
 - Máskor nem igazán érek rá vele foglalkozni...
 - Hány éves maga öregapám?
 - Jövő nyáron leszek kilencvenhárom, ha Isten is megsegít...
 - Ezt nevezem! Nagyon jó magának, ha még ennyire aktív!
 - De pszt, halkabban az istenért!
 - És az orvosa mit mondott?
 - Azt, hogy bárcsak neki is ilyen gondja lenne ennyi évesen...
 - Mit tanácsolt?
 - Azt, hogy keressek rá valamit egy gazdaboltban vagy egy drogériában, így hát idejöttem... de látom, hiába is fáradtam...
 - És a kedves felesége mit szól hozzá?
 - Mit szólna mit szólna... leginkább bosszankodik az a némber!
 - Érthető...
 - Maga szerint mit tegyek?
 - Hááát... nézzük csak... talán hatásos lenne a kakukkfű!
 - Az kizárt!
 - Miért?
 - Azt nem lehet, mert allergiás rá a pincsije!
 - A mije???
 - Jól hallotta drága, allergiás rá az a drágalátosan selymes pincsije! A világon nincs még egy ilyen kényes jószág, képzelje... prüszköl tőle!
 - Még ilyet?! És a mentához mit szól?
 - Nnna, azt jobb ha meg sem említi!
 - Miért?
 - Attól bevadul az a dög, és még jobban összerág mindent!
 - Hogy mit csinááál???
 - Összerág! Szó szerint úgy meg tudja csócsálni, hogy én még ilyet nem éltem...
 - Elképesztő!
 - Még ha csak az lenne! De úgy higgye el kedveském, hogy én már szinte mindennel próbálkoztam...
 - Például?
 - Például még gumicsonttal is, de egyáltalán nem használ...
 - Hihhetetlen!
 - Hiába hüledezik, neki csak az igazi kell... amint meglátja hogy mű, még a fejét is elfordítja!
 - Köztünk szólva nekem is a valódi, mondhatjuk úgy hogy az eredeti  a zsánerem...
 - Akár hiszi akár nem, már azt sem tudom hová dugjam el előle... ha nem röstelleném a szomszédok előtt, lelakatolnám!
 - Úgy érti hogy... ?
 - Igen, pontosan úgy! Dehát tudja róla az egész falu hogy milyen vérmes, az anyja se volt különb a Deákné vásznánál...
 - Az anyjaaa?
 - Az hát! Amíg élt, egy perc nyugtom se volt a rusnyájától... de amint reám hagyta azt az istenadta kölykét, nem volt szívem másnak odaadni kényére-kedvére, mert ki tudja hogy bánnának azzal a szegény szukával?
 - Azért szukának még nem kellene neveznie! Az olyan megalázó, nem gondolja?
 - Mi ott vidéken már csak így mondjuk neki, miért kérdi?
 - Azért fogalmazhatna finomabban is, hogy ne legyen sértő!
 - Ááá, ő nem sértődős... különben is szopós kora óta én nevelem...
 - Ejnye, igazán megválogathatná a kifejezéseit! Tulajdonképpen most hol van?
 - Bezártam a kamrába amíg ki nem találok valamit... muszáj, különben még a padlásra is utánam jön, olyan akár a macska... semmit se lehet eltitkolni előle!
 - Érdekes... és mióta van maguknál ez a... hm... korai ejakuláció?
 - Amióta csak ismerem! Én már megpróbáltam evakuálni a  pincébe is a kincsemet, de minden hiába... mindig kiszimatolja hogy hová dugom, és rögtön nekiáll szétrágni nekem...
 - Nem lehet, hogy valami hormonzavara van?
 - Annak??? Olyan egészséges, akár a makk! Szerintem még engem is túl fog élni!
 - Hát akkor nem tudom...
 - Ennek még az sem jó, ha kikötözöm!
 - ???
 - Akárhogy is mereszti a szemét, tavaly már nem bírtam tovább és rövid pórázra fogtam, de úgy vonított, hogy azt hittem belesüketülök... attól félek hogyha megint kezet emelek rá, összecsődül az egész utca... pokollá teszi az életem az az ebadta!
 - Megverteee???
 - Mégis... magácska mit tenne, ha egyszer kiszakítanák az alját?
 - Az aljááát? Minek az alját?
 - Minek minek... hát a zsákocskámnak... csak úgy dőlt belőle a...
 - Magja?
 - Igen az... a magom! Nagy nehezen megvárom hogy összegyűljön és kiszáradjon, mert a pesti népek jó pénzt adnak érte, erre ő mit tesz, na mit?
 - Mit?
 - Addig-addig birizgálja a fogaival a beste, amíg jóformán teljesen tönkreteszi az egész hóbelevancot szőröstől-bőröstől...
 - A fogaivaaal?
 - Igen azzal! De még ha csak ennyi lenne... képzelje, van úgy, hogy olykor még le is vizeli!
 - Nahát! Igazán nem vagyok egy prűd beállítottságú, de ami sok, az azért mégis sok... hogy valakinek ilyen legyen a gusztusa?! Miért nem szabadul meg tőle?
 - Ejsze' akartam én, de egy éjszaka után annyira hiányzott, hogy visszakunyeráltam a sintértől...
 - Siiintértőőől?
 - Igen, tőle, attól az aljas stricitől!
 - Hogy került hozzá?
 - Tetszik tudni az úgy volt, hogy szégyen ide szégyen oda, valójában elkártyáztam!
 - Elkártyáztaaa? Szégyellje magát!
 - Bizony el, de mentségemre szóljon, hogy nagyon megbántam! Egész éjjel le nem hunytam a szemem, és másnap kora reggel az volt az első dolgom hogy elmentem érte! Mintha az Úr vezérelt volna, mert már sorba álltak előtte a kanok! Egyik-másik már hátulról kerülgette, még jó volt nálam egy karó, és szétkergettem őket... hehhehe, ha látta volna hogy iszkolnak, valósággal behúzták fülüket-farkukat!
 - Szép egy alak maga! Hogy volt képes ilyet tenni?
 - Az csak azért volt, mert akkor nagyon megharagudtam rá... úgy fájt mindenem, hogy biztos nem voltam eszemnél... de az a lényeg hogy visszaszereztem attól a gazembertől... meg hát az az igazság hogy esténként azért jó összebújni vele, mert amúgy a légynek sem árt... csak kéne valami olyan, amitől leszokik a harapdálásról... mert ha csak nyalakodna, egy szavam se lenne!
 - Még jó... miért nem mondja meg neki hogy óvatosabban bánjon vele?
 - Mondtam én már annak mindent, de nem érdekli... úgy tud hízelegni az a szuk... azaz nőstény, hogy inkább ráhagyom, hadd játszadozzon vele ha jó neki...
 - Beírathatná valami speciális tanfolyamra, ahol megtanulná mi a helyes viselkedés...
 - Úgy véli???
 - Igen!
 - Hát nem is tudom... ha rám nem hallgat, gondolja hogy egy idegennek szót fogad?
 - Erre akár mérget is vehet! Volt egy kolléganőm ugyanezekkel a tünetekkel, és ehhez hasonló módszerrel szoktattak le azokról a szenvedélyeiről, amelyek károsak az egészségre... ha érti mire gondolok!
 - Értem hát! Ez remek ötlet, hogy nekem eddig miért nem jutott az eszembe? Mivel tartozom kisasszony?
 - A tanács ingyenes, de aztán számoljon be az eredményről!
 - Rendben! Már előre látom hogy fogja csóválni a farkát!
 - Faaarkááát?
 - Igen azt! Ha már egyszer úgy jött a világra, csak nem fogom megcsonkítani?
 - Úgy érti farokkal született?
 - De még mekkorával! Akarja látni? Itt van nálam róla egy fotó, nézze... ugye hogy büszke lehetek rá?
 - Dehát ez egy palota-pincsi!
 - Miért, eddig nem róla beszéltünk?
 - Bácsi bácsi! Ez egy gyógynövénybolt, a kisállat-klinika a kutyapatikával együtt a szomszédunkban van, de ott ne úgy mondja hogy magömlése van, mert még félreértik!
 - Hanem?
 - Vagy tudja mit? Ha vár egy pillanatot amíg kiteszem a rögtön jövök táblát, át is kísérem, mert roppant kíváncsi vagyok!
 - Mire?
 - Arra, hogy vajon mit fog félreérteni a következőőő? 

2012. augusztus 26., vasárnap

Felvilágosítás



A kép az internetről származik

 - Következőőő!
 - Halló, tudakozó?
 - Igen!
 - Jóóónapot kííívánok!
 - Jónapot! Miben segíthetek?
 - Felvilágosítást szeretnék kapni!
 - Miért, talán árva?
 - Nem!
 - Akkor a szülei elég vaskalaposak lehetnek...
 - Ezt miből gondolja?
 - Na hallja, ha eddig nem világosították fel...
 - Félreért, én egy bizonyos személyt keresek, üzenetet kell átadnom neki!
 - Kit?
 - Csak annyit tudok róla, hogy valamilyen bátortalan nevezetű... dolgozik önöknél ilyen?
 - Bátortalaaan? Nem inkább Gyáva?
 - Az meglehet, mindig gondom volt a rokon értelmű szavakkal... megnézné nekem?
 - Várjunk csak... Gyatra... Gyárfás... Gyertya... nem, olyan név hogy Gyáva nem szerepel a listánkon, sajnálom...
 - Akkor lehet hogy Mamlasz?
 - Mamlasz maga! Nézzenek oda!
 - Nem magára értettem, hanem az illetőre...
 - Mmm... Macsó... Madarász... Makrancos... Manna... nem, úgy tűnik Mamlasz sincs...
 - Megvan! Lehet hogy mégis Mafla?
 - Az aki mondja!
 - Még mindig a szinonimájára értettem...
 - Ja? Az más de ilyen sincs...
 - Hm... és Gyámoltalan?
 - ... Nincs!
 - Mi lehet még... Bárgyú?
 - Nem talált...
 - ... Tehetetlen?
 - ... Az sincs...
 - Hoppá! ... Ügyetlen?
 - ... Csak Ügyes van!
 - A fene essen ezekbe a furcsa nevekbe, pedig még az előbb tudtam!
 - És ha úgy hívják hogy Pancser?
 - Az kizárt!
 - Miért?
 - Mert az rögtön beugrana, anyósomtól gyakran hallom...
 - Milyen gyakran?
 - Úgy tíz-tizenötször...
 - Évente?
 - Nem, naponta!
 - Hm... mostmár engem is idegesít... és ha Balek?
 - Az is szerepel a repertoárján...
 - Balfék... Bumfordi...
 - Nem és nem!
 - Palimadár!
 - Az akkor voltam, mikor megnősültem...
 - Lúzer!
 - Persze, azóta is vesztes vagyok...
 - Szerencsétlen Balfácán...
 - Ezeket is hallom olykor...
 - Béna... Kétbalkezes... Suta...
 - Hja, ha csak ilyen finoman mondaná...
 - Esetlen... Bamba...
 - A Bamba se az esetem... na mindegy, ha eszébe jutna annak az ügyefogyottnak bunkónak a neve, átadná neki az unokahúgom üzenetét?
 - Természetesen! Mi lenne az?
 - Körülbelül úgy hangzik, hogy... ha tovább késlekedik a leánykéréssel, hozzámegy a legelső jöttmenthez...
 - Kihez?
 - Mittudomén! Gondolom, aki nem annyira mulya!
 - Mulyaaa???
 - Igen az!
 - De hát az én vagyok!
 - Maga udvarol az unokahúgomnak?
 - Ha Ivettkének hívják, akkor igen...
 - És mióta?
 - Úgy két éve... csak mielőtt ledoktorálnék, és megkérném a kezét, nevet akarok változtatni....
 - Miért???
 - Hát hogy néz az ki hogy doktor Mulya?
 - Nem jó a Dr. Mulya? Áááh, így látatlanban is fogadni mernék, hogy az teljességgel fölösleges!
 - Úgy véli?
 - Naná! Tudja, aki bekerül a családunkba, a vége úgy is az lesz, hogy málé marad!
 - Málééé?
 - A Mamához képest minimum, világos? És még egy rakás más is, mégpedig a következőőő... 

2012. augusztus 20., hétfő

Holtpont - 13 -

A kép az internetről származik


 - 13 -

 - Következőőő...
 - ... CARRRAMBAAA...! 
 - ... KUSS! ... Igazán megtaníthatná a jómodorra a vézna csirkéjét, maga kultúrálatlan barom!
 - Maga csak törődjön a saját dolgával hálátlan disznó!
 - ... HÁLÁTLAN DISSSZNÓÓÓ... CARRRAMBAAA...!
 - ... POFA BE! ... Vigye a konyhámból a mocskos szájú madarát, mielőtt még baleset éri!
 - Miféle baleset érhetné?
 - Addig repdes a kondér körül, amíg egyszer beleesik!
 - Magától ki is telik, hogy belelöki! Mit vétett magának ez az ártatlan jószág, hogy meg akarja kopasztani?
 - ... KOPPPASZTANIII... CARRRAMBAAA...!
 - Ártatlan jóóószááág??? Ez a koszlott veréb nem elég hogy úgy káromkodik mint a hegyibetyár, de ráadásul még lop is... nem beszélve arról, hogy mindenhová odarondít!
 - Ne sértegesse a barátomat, inkább takarítsa ki ezt az ólat, mert úgy néz ki mint egy pöcegödör...
 - ... PÖCEGÖDÖRRR... CARRAMBAAA...!
 - ... ANYÁD! Jézusom, ez az aljas fattyú állandóan kihoz a sodromból...
 - Kikérem magunknak! Breaker kapitány nem fattyú!
 - Attól még lehet gonosz, és különben is... ki beszélt itt a papagájáról?
 - Jaaa az más, én bírom a dicséretet... mit eszünk?
 - Valami olyasmit, mint amilyent az ilyen hétpróbás gazemberekről neveztek el...
 - Mi lenne az?
 - Zsiványpecsenye! Az efféle rablóknak ez dukál!
 - Más ajánlata nincs?
 - De van!
 - Mi???
 - Adja ide azt a hitszegő pokolfajzatot, és csinálok belőle levest!
 - Abból nem eszik! Irigy csirkefogó!
 - ... CSIRRRKEFOGÓÓÓ... CARRRAMBAAA...!
 - ... TE LÉGY ÁTKOZOTT! Hogy zápultál volna meg tojáskorodban...
 - Egy ilyen idült suszter csak ne kívánjon neki rosszat! Örülhetne, amiért beajánlottam hajószakácsnak...
 - Hogy oda ne rohanjak... mekkora öröm főzni efféle bitangoknak...
 - Evezni jobban szeret? Mert akkor szólhatok az érdekében!
 - Maga csak ne nézze az én érdekeimet akasztófáravaló... inkább arra legyen esze, hogy leszoktatja a szarkáját a káromkodásról!
 - Hiába irigykedik rá, akkor sem válok meg tőle!
 - Irigykedik a hóhér!
 - ...HÓHÉRRR... CARRRAMBAAA...!
 - Nnna, gratulálok! Megmondaná hogyan finomítsam a szókincsét, ha maga ilyen új szavakra tanítja?
 - Kell is ezt a szajkót tanítani... remélem egyszer torkán akad a tudománya!
 - Álmodozzon csak... gyere Breaker, hagyjuk itt ezt a csúnya méregkeverőt...
 - Mi van, megint kártyázni mennek?
 - Mit gondol, hová máshová mehetnénk?
 - Csodálkozom!
 - Micsodán?
 - Azon, hogy eddig még nem jött rá a többi haramia, mekkora csalókkal ülnek le egy asztalhoz! Áldani fogom azt a napot, amikor mindkettőjüket áthúzzák a hajó alatt!
 - Már megint álmodozik...
 - Istenem, hogy én hogy fogok röhögni?
 - Pláne én, ha azt is megtudják miket művel itt... mondja, maga kitanult szeszcsempész, miből tud itt alkoholt párlani?
 - Bármiből ami erjed... nem is fogok vérhast kapni a poshadt vizüktől...
 - Jobb kifogás nem jutott eszébe? 
 - Miért, kell ettől jobb?
 - Végülis, ha úgy vesszük nem kell jobb mindenkinek...
 - Például kinek nem?
 - Annak nem, aki kefekötő...
 - ... KEFFFEKÖTŐŐŐ... CARRRAMBAAA...!
 - ... APÁD! ... Vajon meddig élhetnek az ilyen közönséges díszpintyek?
 - Semmi köze hozzá! Addig él, ameddig csak akar ugye kincsem?
 - Jellemző!
 - Mi?
 - Hogy kincsének nevezi ezt a vészmadarat... igaz, madarat tolláról, a jómadárt meg a barátjáról... mennyi aranyat loptak össze ketten?
 - Ezt ne firtassuk...
 - Miért?
 - Nem gyónni jöttünk, hanem társalogni!
 - Társalogniii? Magukkal a velencei törvényszék fog egyszer eltársalogni de úgy, hogy olyan alapos beszélgetést az ellenségének sem kíván...
 - Inkább arról ábrándozzon, hogy mikor lesz kész az étel  konok gödény... kilyukad a gyomrom az éhségtől!
 - Akkor még várjunk kicsit... hátha van isten!
 - Szeretné hogy elvigyen az ördög, mi?
 - Nekem mindegy, felőlem elviheti a himlő is... az a lényeg, hogy ezt a ronda dögöt is magával vigye...
 - Gyere szépségem, mert úgy látom morcos ez a jellemtelen lúzer...
 - ... LUUÚZERRR... CARRRAMBAAA...!
 - Morcos nektek a jó édes... phűűű... az! Meg a következőőő...   

2012. augusztus 18., szombat

Holtpont - 12 -


 - 12 -

 - Következőőő... Húzz... húzz... húzz...
 - Ez a morcos pofa is csak egyet fúj mint a pereces... méghogy húzzam, meg csak húzzam...
 - Én még egy ilyen kurafit nem láttam...
 - Ugye? Könnyű annak dirigálni, akinél korbács van!
 - Magáról beszélek! Önnek semmi sem elég jó?
 - Jobb lenne megkérdezné tőle, messze van-e még a szárazföld!
 - Minek??? Ha tudni akarja, körülbelül két, esetleg három mérföldnyire!
 - Igen? És milyen irányban?
 - Lefelé!
 - Remélem jön egy kalózhajó, és maga fog először lesüllyedni odáig aljas mészáros... csak azt tudnám, miért ver az Úr egy ilyen alakkal?!
 - Megmondom én magának... azért, mert akármennyire is el van fuserálva csak az Ő teremtménye, így hát szereti!
 - Érdekes!
 - Mi?
 - Az, hogy egyes kétes múltú egyéneknek mégis jobban kedvez!
 - Igen, itt van például ez a marcona rabszolgahajcsár... na, többek között ennek se volt gyerekszobája!
 - Jól mondja... többek között... amúgy meg a fene vitte volna el magát az állandó hallucinálásával együtt...!
 - Mondja, nem unja még?
 - Mit???
 - Amióta csak ismerem állandóan siránkozik, zsörtölődik, és engem hibáztat mindenért...
 - Vajon kit okolhatnék mást?
 - Például saját magát!
 - Miért?
 - Már csupán azért is, mert ha annak idején nem tetszett volna halottnak tettetni magát, most nem lennénk itt!
 - Hát ez már mindennek a teteje! Felháborító!
 - Örülhetne annak, amiért megmentettem...
 - Mitől??? A boncolástól?
 - A tűzpróbától! Ha nem tanúskodom maga mellett, már rég a pokolban füstölög!
 - Ezt hogy érti?
 - Az inkvizítor máglyára akarta vetni, mert azt hitte boszorkánymester... gyanús volt neki hogy négy napja nem mozdul... az a óriási mázlija hogy ott voltam, és nagy nehezen sikerült megnyugtatnom azt az istenfélő embert.
 - Mivel?
 - Azzal, hogy maga egy szimuláns idióta, aki amikor nincs magánál, megszállja az ördög, és gyakorlatilag úgy néz ki mint egy lebénult tetem... ezért azt tettem, hogy tetemre hívtam a prédikátort...
 - Hogy mi van, mit tettem???
 - Ez az hogy szinte semmit! Igazán vehetné már a fáradságot, és végre méltóztatna dönteni!
 - Miről?
 - Arról hogy élni akar, vagy meghalni? Na szóval... amíg maga ott heverészett ájultan és hozzávetőleg döntésképtelenül, és annak ellenére hogy jóformán nem is tudott magáról... ki merem jelenteni, hogy aránylag egészen egészséges holtat tudott színlelni... mondja maga pedofil szatír, nem szégyelli, hogy egy ekkora magamutogató?
 - Hogy mi van??? Ééén??? Miért?
 - Mindössze csak azért, mert amikor megtalálták a helyi  parasztasszonyok a folyóparton, csak azt látták, hogy meztelenül mutogatja magát!
 - Maga talán rögtön felöltözve jött erre a világra?
 - Nem, de legalább volt annyi lélekjelenlétem, hogy szerezzek néhány göncöt a legközelebbi őrizetlen viskóból! Az volt az istenadta szerencséje, hogy valakik megmentették a csőcseléktől... már éppen zsákba akarták varrni, hogy leúsztassák a folyón!
 - Kik mentettek meg?
 - Néhány áldott jó ember...
 - Például?
 - Elsősorban én, másodsorban meg az a két pribék, akik...
 -  Ezt tudom, akik vallattak!
 - ... igen, akik lecipelték a templom pincéjébe, a hittérítő elé!
 - Hogyan?
 - Nem mindegy? Ha annyira tudni akarja, egy saroglyán!
 - Miért oda?
 - Az volt a legbiztosabb hely, ahová egyetlen pór sem mer lemenni önként... Mondhatom szerencsés egy flótás maga, amiért feljelentették az egyháznál!
 - Feljelentetteeek??? Kicsoda?
 - Hát én!
 - Miért?
 - Kizárólag sürgős érdekből!
 - Mi volt ezen ennyire sürgős?
 - Na hallja!? Ha nem járok el lóhalálában a katolikus egyháznál az érdekében, ma már valahol a Gibraltári-szorosnál úszkál pár cápa társaságában... még jó, hogy jártamban-keltemben hallottam a piacon, hogy a pápai követ tudni akar minden olyan személyről, aki nem ismer se istent, se embert!
 - Még mindjárt kiderül, hogy hálásnak kell lennem! Köszönöm szépen!
 - Nagyon szívesen máskor is, ennyit igazán megtesz az ember a felebarátjáért!
 - Tudja mit? Hányingerem van...
 - Hálaistennek eléggé zöld is a színe... miért, mi rosszat evett?
 - Mintha nem tudná miért... magától van hányingerem, ilyen egy aljas júdást, ekkora hétpróbás gazembert még nem hordott hátán a föld...
 - Kalózok a láthatáron!
 - Na, már csak éppen ez hiányzott... bezzeg most örül, mert jönnek a cimborái!
 - Húzz... húzz... gyorsabban! Gyorsabban!
 - Főnök, ez a martalóc itt mellettem lazsál!
 - Pszt, hallgasson... lehet hogy ők lesznek a megmentőink!
 - Világos, hiszen magának nincs félnivalója mert a sorozatgyilkosok összetartanak... de mi lesz velem?
 - Mit tudna veszteni? Az evezősöket különben sem bántják!
 - Honnan tudja?
 - Még az is lehet, hogy beállhatunk közéjük!
 - Ezt mindjárt gondoltam!
 - Mit?
 - Hogy erre kapható lenne maga haramia!
 - Most mit van úgy oda? Maga nem akar szabad lenni?
 - Úgy érti, szabadon fosztogatni?
 - A cél szentesíti az eszközt... ezt pont egy köztörvényes fegyenc ne tudná?
 - Maga előbb-utóbb még a bitófán fog lógni!
 - Még azt sem bánom egy feltétellel...
 - Mi lenne az?
 - Hogy maga legyen előttem a következőőő...

2012. augusztus 11., szombat

Holtpont - 11 -



 - 11 -

 - Következőőő... na jöjjön maga elfuserált cipész, feladatot kaptunk!
 - És kitől ha szabad érdeklődnöm?
 - Magától a Mindenhatótól!
 - Micsodaaa?
 - Ezen nincs semmi csodálkoznivaló! Egyszerűen megjelent előttem és kész, el tudja ezt képzelni?
 - Igen, el tudom képzelni ... majd pont egy ilyen gyanús trottli előtt fog megjelenni mint maga!
 - Hiába kételkedik, ez pedig így volt!
 - Csak azt tudnám...
 - Mit?
 - ... Azt, hogy mitől hallucinál?! Nyomorult gazember... honnan szerezte az anyagot?
 - Miféle anyagot?
 - Amitől ilyen képzelgései vannak... mondja, muszáj magának minden isten háta mögötti helyen betépni?
 - Isten a tanúm hogy igazat szólok!
 - Más kézzel fogható tanúja nincs?
 - Hol? Itt??? Na jön, vagy nem jön?
 - És hová?
 - Vissza kell mennünk a földre!
 - Miért?
 - Fogalmam sincs, de talán azért hogy jóvátegyük a múltban elkövetett hibáinkat... és képzelje azt is értésemre adta az Úr, hogy természetesen nekem kell irányítani!
 - Sejtettem!
 - Mit?
 - Hogy természetesen maga lesz a főnök úr, rám meg marad a piszkos munka!
 - Ez biztos azért van, mert nem bízik meg egy alkoholista gödényben!
 - De egy sorozatgyilkosban igen? Az én iszákosságomat egy pár pillanat jóvátenni, elég ha elkerülöm a poharat... de magának egy örökkévalóságig fog tartani!
 - Miből gondolja ezt???
 - Na hallja, ahányszor engem el akart tenni láb alól... nem beszélve azokról az ártatlan áldozatokról, akiknek a halála a lelkén szárad!
 - Akkor beszámíthatatlan állapotban voltam, és ez enyhítő körülménynek számít!
 - Magánál vagy a bíróságon lehet, de nálam nem!
 - Na jó, bocsánatot kérek... jöjjön!
 - Jellemző!
 - Mi?
 - Még el sem indultunk, máris parancsolgat!
 - Istenem segíts... nézze suszterkém, ha sokáig kéreti magát, elszalajtjuk a lehetőséget!
 - De sürgős de sürgős a hóhérsegédnek... ennyire hiányzik mások kínzása? Előrebocsátom, ha valami égbekiáltó gaztettre készül, én úgy ott hagyom...!
 - Megegyeztünk... akkor számolok... egy... kettő... hááá... ... rom!

 - ... AUUÚ, ez fáj!!!
 - Ennek szívből örülök! Na, halljam a neveket!
 - Miféle neveket???
 - Azoknak az istentagadó, megátalkodott eretnek társainak a nevét... na gyerünk hitetlen Tamás, ki vele kik ők, és hol vannak?
 - Ki az ördögöt érdekli hogy kik ők és hol vannak? Inkább az érdekel hogy hol vagyok... és különben is... engem Lajosnak hívnak!
 - Azt már tudjuk... és a legjobb helyen van, itt a kazamatában... Én pedig nem az ördög, hanem Józsua inkvizítor vagyok, és az Úr kegyelméből 1260-at írunk... hallgatom!
 - Ha rám hallgat, azonnal abbahagyja ezt a kérdezősködést, és eloldoz... azt hiszi az ilyen firtatással fel lehet csigázni az érdeklődésemet ilyesmi iránt? Hallatlan, micsoda egy szentfazék?!
 - Pribék, tegye a dolgát...
 - ... AUUÚ! Jól van na, nyert! De előbb van egy kikötésem...
 - Mi lenne az?
 - Maga kiköttet, és tárgyalhatunk...
 - Pribék...
 - ... AUUÚ!
 - Kik a társai?
 - Honnan tudjam? Az az igazság, hogy nem is ismerek itt senkit!
 - Figyelmeztetem, az igazság elhallgatása komoly vétek, és rendkívül súlyos büntetést von maga után ha bebizonyosodik... tehát?
 - Most mit mondjak erre?
 - Csak az igazat! Például egy nevet... a társa már mindent bevallott!
 - Nevetni fog, nekem nincs is társam...
 - Érdekes... itt az áll, hogy József József vádlott tanúbizonyságot tesz arról, hogy maga az az istenkáromló felbujtó, aki ... pribék!
 - ... AUUÚ! ... Hol az a pokolravaló csibész?
 - Vegyék jegyzőkönyvbe, hogy a vádlott bevallotta azt, hogy ismeri az eltévelyedettet, ezért...
 - Hogy ismerem-eee? Ő az a fattyú aki felbújtatott engem arra, hogy jöjjek vele! De csak kapjam a kezeim közé, megemlegeti az az istentelen lator!
 - ... ezért mindkettőjüket húsz év gályarabságra ítélem!
 - Hogy most mi van???
 - Oldozzák le, és vihetik őket a kikötőbe... következőőő...


2012. augusztus 9., csütörtök

Potenciazavar






A kép az internetről származik


 - Következőőő!
 - Jóóónapot kííívánok!
 - Jó napot! Miben állhatok a rendelkezésére?
 - Kedves uram, garantálom hogy áldani fogja azt a napot, amelyen betettem ide a lábam!
 - Jövendőmondókkal nem foglalkozom, én magam szeretem kutatni a jövőt! Követke...
 - Félreért, én nem jósolni jöttem!
 - Hanem?
 - Pityegi Rezső gyógyszer-ügynök valamint feltaláló vagyok, és melegen ajánlom a legújabb készítményünket! Érdekli a doktor urat?
 - Sajnálom, nekem nincsenek homoszexuális hajlamaim... sőt! Követke...
 - Ismételten félreértett, nekem sincsenek!
 - Mi a neve?
 - Mondom Pityegi Re...
 - Azt értettem, a gyógyszer nevét ha szabad kérnem...
 - Fityegin! Kedves uram, ez a kenőcs maga a csoda!
 - Mit tud ez a hm... csoda?
 - Ez mindent kérem!
 - Közelebbről?
 - Közelebb hozza a horizont határait azok számára a potenciálisan szűk látókörű vásárlók számára - akik kételkednek a csodában - és csodálatra méltóan elébük tárja a látóhatár határtalan szépségét, abban utat mutat, egyenesen széles ösvényt vág az új, eddig még felfedezésre váró nagyvilági örömök irányába!
 - Sajnálom, ez nem egy szemészeti magánrendelő!
 - Tudom, ott már tegnap voltam! A kollégája ajánlotta önt, mint neves khffft...urológust khfffft...  bocsánat ez a széna-nátha...!
 - Értem... mellékhatásai?
 - Nincsenek! Ez kérem valóságos elixír!
 - Ezt nem hiszem el!
 - Pedig elhiheti, épp a minap adtam el egy fél tucat tubussal egy ismerős házaspárnak, és már másnap telefonáltak a repülőtérről, hogy az arany-lakodalmukat a Kanári-szigeteken töltik, sőt oda is költöznek, küldjek utánuk még egy tucat tégellyel!
 - Elképesztő!
 - Én magam is elképedtem a feleségemen, mert véletlenül ezt használta szemránckrém helyett, és képzelje... tíz évet fiatalodott!
 - Bizonyítsa be!
 - Ismeri a postásunkat?
 - Nem! Miért... talán kellene?
 - Kár! Mert ő például akár a Szent Bibliára is megesküdne!
 - Hogy mire?
 - Hogy egy ajánlott küldeményt alig akart átadni a nejemnek!
 - Miért?
 - Mert azt hitte hogy egy bakfis, és már éppen igazolványt akart kérni, de aztán elállt tőle, mert végül felismerte!
 - Miről?
 - A modoráról!
 - Ezt nem értem...
 - Azt a megboldogult apjától örökölte, és ugye a vér nem válik vízzé...
 - Miért, mi volt az a kedves, néhai papa?
 - Áru, teher, és személyszállító kisiparos, valamint amatőr, de kreatív fogalmazó!
 - Konkrétan?
 - Konkrétan konflis-kocsis!
 - ???
 - Ezen nincs mit csodálkozni, ő valóságos művésze volt a közvetlen beszédnek és annak, hogyan lehet olyan ritkán hallott, sokak előtt szinte eleddig ismeretlen, hovatovább régen hallott szavakat felidézni a múlt homályából, és mai környezetbe illeszteni sűrűn egymás mögé úgy, hogy abból egy meglehetősen könnyen érthető ámde kacifántos, úgyszólván arcpirítóan hosszú és folyékony mondat álljon össze, főleg népies kifejezésekkel tarkítva. Anno még a lovai is lehorgasztott fejjel, de annál fürgébben szedték a patáikat!
 - Értem! És mik az előnyei?
 - A nejemnek az, hogy imádja a...
 - Nem neki...!
 - Az apósomnak az, hogy már ...
 - Nem is neki... hanem a csodakenőcsének!
 - Elsősorban az, hogy az értágító hatását az adott területen a legmesszebbmenőkig kifejti! Akár a közismert szlogenekben!
 - Hogy miben?
 - Jól hallotta, ugyanúgy földöntúli áldásban részesíti a fogyasztóit, mint a manapság annyira népszerűsített, divatos reklámokban! Mint teszem azt a... Pityegint a lankadt bájra, s büszkén mered rá a tájra!
 - Ezt speciel nem ismertem...
 - Vagy az egyik nőrokonom szerint... Amióta ezzel pasizom, feszessé vált a hasizom!  
 - Nőknél is hatásos?
 - Naná! Egy plasztikai sztársebész már perrel is fenyegetődzik, mert sorra veszti el a törzsvendégeit!
 - Ne mondja!?
 - Akárhogy is hüledezik, márpedig ez így van! Ha nem vagyok indiszkrét, a doktor úrnak milyen a potenciája?
 - Hááát, köztünk szólva már nem a régi...
 - Remek! Ne lógasd az orrod te szomorú tapír, ezennel vége a kókadt kukid melankóliájának!
 - Ez nem rímel!
 - De attól még igaz, vagy talán nem? Ami eddig bágyadtan ityeg itt, használj rá nyugodtan Pityegint!
 - Ezt inkább mellőzzük!
 - Nem mellékesen még a gátlásokat is feloldja!
 - Fokozza a vágyat?
 - Igen! Nem henyélsz az ágyban éjjel, telve leszel tőle kéjjel! Sőt még nappal is, a klinikai tapasztalatok legalábbis ezt mutatják!
 - Melyik klinikán vizsgálták be?
 - Az egyik barátom állat-klinikáján! Akár hiszi akár nem, egy búskomor hegyi-kecske annyira fickós lett tőle, hogy az etetője csak biztonsági felszereléssel hajlandó a közelébe óvakodni!
 - Mi lenne az?
 - Acélfejes baseball-ütő...
 - Bámulatos!
 - Igen az, még a biztosítója is külön megállapodást kötött vele egy váratlan baleset esetére, meglehetősen magas átalánydíj ellenében! Épphogy fedezi a veszélyességi pótlék, amit a szakszervezetük nyomására vezettek be náluk!
 - Hihetetlen!
 - Ez még mind semmi! Az állatgondozó csúzlival lövi be a banánt az agg páviánnak, mert fél bemenni a ketrecébe!
 - Miért?
 - Egyszer hátat fordított neki, és az meghágta! Úgy kellett lelőni róla egy altató-injekcióval! Azóta számzáras erényövet hord, és minden nap változtatja benne a kódot! Kíváncsi a környezeti változók hatására is?
 - Igen!
 - A klinika mellett élő civil lakosság aláírásokba kezdett, és petíciót készül benyújtani az illetékes hivatalba!
 - Miért?
 - Mert a környéken viszonylag hamar megváltoztak a domborzati viszonyok, ugyanis elszaporodtak az üregi nyulak, és szerintük ez annak köszönhető, hogy az egyik bak valami ismeretlen okból kifolyólag megszökött... legalábbis ez a hír terjedt el arrafelé...
 - Hát nem is tudom... először talán megkérdezem a feleségemet...
 - Fölösleges, tőle jövök!
 - Micsoda???
 - Örömmel közölhetem, hogy az a savanyú matróna ma már a múlté!
 - Hogy miíi? Mit művelt vele?!
 - Semmi különöset, mindössze megmutattam neki azt, amim van!
 - Megmutattaaa???
 - Igen, és képzelje... el volt bűvölve tőle!
 - Hát... hát... hát...
 - Igen, ő is pontosan ugyanígy hápogott ahogy megmutattam, de amint kipróbálta és rájött az ízére, büszkén állíthatom hogy egy tüzes menyecske lett belőle! Ha rám hallgat itt hagy csapot-papot, és azonnal hazamegy, különben...
 - Különben???
 - Különben nem állok jót a következményekért!
 - Miféle következményekért?!
 - Azokért, amik otthon várják! A lelkemre kötötte hogy jöjjek ide, és adjak át két fontos, mondhatni sürgős üzenetet!
 - Mi lenne az első?
 - Az, hogyha nem rendeli meg ezt a csodakrémet, és enélkül merészel hazaállítani, hát nem áll jót magáért!
 - És a második?
 - Ha fél órát is késlekedik, előbb...
 - Mikor volt ez?
 - Cirka két órája...
 - És csak most mondja?!
 - Mikor máskor? Hát tehetek én arról, hogy ebédelnem kellett? Na szóval előbb telefonál egy válóperes ügyvédnek, aztán leköltözik a házmester háremébe!
 - A házmesterhez? És a háremébe???
 - Igen! Mivel ő török származású, náluk valósággal kötelező a többnejűség... A bejáratnál futottam vele össze kora reggel, de végül annyira összebarátkoztunk, hogy mégis vásárolt tőlem három tucattal. Azóta zeng a lépcsőház azoktól a félreismerhetetlen hangoktól, amik az intim és csoportos együttlét kissé zajos ám csodálatos, mondhatni nélkülözhetetlen velejárói...
 - Micsoda gazember?!!
 - A házmester igazán egy tüneményes ember, tele van a nappalija virágokkal... és ugye aki a virágot szereti...
 - Nem ő, hanem maga!
 - Én???
 - Igen! Milyen jogon avatkozik bele mások életébe?
 - Tyűha, hát mégis fölhívta a lánya?
 - Lányom??? Mikor találkozott vele?
 - Velem jött a gyógyszertárba beadni a felmondását!
 - A lányom nem patikus!
 - Azt tudom, de mielőtt hosszabb távra elutazik, úgy döntött felvásárolja az ottani óvszerkészletet. Alig fért bele a csomagtartóba azok mellé a kartondobozok mellé, amik tőlem származnak...
 - Hová akar elutazni???
 - Nem mondta?
 - NEM!!!
 - Állítólag Afrikába hajózik a férje után, de egyelőre úgy néz ki hogy még nem akarnak gyerekeket, előbb kiélvezik az ölébe pottyant lehetőségek minden gyönyörteljes cseppjét!
 - Állj! Hiszen nincs is férje!
 - Hála istennek, ennek roppant örülök!
 - Öörüűül? Minek???
 - Annak, hogy olyan előrelátó a kicsikéje!
 - Kicsikém???
 - Okos húzás volt tőle az, hogy visz magával minden kelléket az útra arra az esetre...
 - Milyen esetre???
 - Ha netán megismerkedik egy matrózzal, vagy a személyzettel ... urambocsá' a fűtővel. Egyszóval minden esetre, jóformán mindenesetre!
 - Elképesztő!
 - Furcsállottam én is, de hát ki ismeri ki manapság az ifjú hölgyek lelkivilágát?
 - Az az elképesztő, hogy maga ezek után még idepofátlankodik!
 - Dehát annyian ajánlották önt, Dr. Kaján Edömér urológus szakembert, hogy...
 - Álljon meg csirkefogó, maga téved!
 - Miért, nem úgy hívják?
 - De igen!
 - Hát akkor?
 - De én futurológus vagyok, a névrokonom, aki valóban urológus, nos... az egy szinttel feljebb rendel!
 - Mi az a futurológia?
 - Jövőkutatás! Már most megjósolom önnek, hogy igen kellemetlen élményekben lesz része a közeljövőben, persze csak akkor, ha felmerészkedik hozzá!
 - Miért?
 - Na hallja? Ezek után, amit a családjával művelt?
 - És önnek, mint potenciális jövőbeni vásárlónak mennyi kellene ebből?
 - Semennyi! Ha így felforgatja az én és a szeretteim életét, inkább maradok a kevéske, ámde jól megszokott potenciámnál... A viszont nemlátásra!
 - Ajánlom magamat!
 - Következőőő...

2012. augusztus 8., szerda

Holtpont - 10 -

A kép az internetről származik


- A következőőő...
 - JÓÓÓNAPOT KÍÍÍVÁNOK!
 - JUHHUHÚJ, hogy az a... hányszor mondtam már magának, hogy ne ijesztgessen?
 - Láttam el volt mélázva, gondoltam meglepem... mondja, mióta beszél magában?
 - Amióta a balsors, az a kiszámíthatatlan gonosztevő rámcsimpaszkodott!
 - Mikor történt ez?
 - Közvetlen azután, hogy felébredtem egy sötét és hideg tepsiben! Senkinek nem kívánom azt a percet, amikor megismertem...
 - A félelmet?
 - Nem, hanem magát! 
 - Hűűű, azok voltak ám a szép idők... olyan majrés kefekötőt még nem láttam, aki tetszhalott!
 - Én sem olyan megátalkodott, hallucináló bitangot!
 - Vonja vissza!
 - Csak ha maga is!
 - Jó, nem volt gyáva!
 - Rendben, maga meg sem volt annyira elszánt!
 - Ezt túltárgyaltuk... mondja, min gondolkodott el annyira?
 - Azon morfondíroztam, hogy miképp volna lehetséges innen megszabadulni...
 - Ha rám hallgat, akkor a legegyszerűbb módon!
 - Hogyan?
 - Alapítunk egy egyházat!
 - Úgy érti, a hozzá való dogmákkal együtt?
 - Igen!
 - De szabadíts meg a gonosztól!
 - Ez is benne lenne...
 - És ne vígy minket a kísértésbe!
 - Jó szlogen, de már késő, benne van!
 - Mondja, miért akar örök kárhozatra ítéltetni?
 - Ki mint él, úgy ítél!
 - Dehát mi már nem élünk! kísértetek vagyunk, szellemek, árnyak!
 - Attól még hihetünk, nem?
 - Miben???
 - A feltámadásban!
 - Ha maga feltámad, kihal az emberiség!
 - Megjósolom hogy akkor is, ha maga születik újjá...
 - Miért?
 - Még kérdi? Az egyik fele májzsugorban, a másik meg a szomjúságtól!
 - De ha mégse, a túlélőkről gondoskodik egy drogfüggő mészárosinas!
 - Hiába károg vészmadár, én már döntöttem!
 - Hála istennek! Mégis elmegy?
 - Ne az Úrnak hálálkodjon, hanem nekem!
 - Hála az úrnak, végre eltűnik előlem a jól megérdemelt búsba, a helyére!
 - Hová?
 - Oda ahová való... a legsötétebb pokol kénköves fenekére, ahol a madár se jár...
 - Azért olyan messzire nem megyek el!
 - Miért, talán fél?
 - Igen!
 - Mitől félhetne egy sátánfajzat ott?
 - Attól hogy elveszítem...
 - ... A józan eszét?
 - Nem, hanem magát! Ki tudja milyen hosszú az út? Még valahol lemaradnék...
 - Az biztos, főleg ha útközben belebotlana néhány kokacserjébe!
 - Nem számít, az első talponállóban utolérném... amúgy elfogad egy jó-tanácsot?
 - Miről lenne szó?
 - Arról, ha netalán mégis testet öltene, ne nyisson jósdát mert megjárja!
 - Ezt hogy érti?
 - Úgy, hogy az első vendége ellátná a baját!
 - Hogyan?
 - Kapásból! Felismerné magában a csalót, és úgyszólván közérdekből kinyuvasztaná!
 - Kész, befejeztem, magával nem tárgyalok!
 - Nocsak! És miért?
 - Azért mert rájöttem, hogy maga miatt kerültem ide!
 - Még ő nem tárgyal velem, hogy oda ne rohanjak!? Ahelyett hogy örülne, amiért megszabadítottam attól az álnok kígyótól!
 - A volt nejemről vagy jót, vagy semmit!
 - Az anyósáról beszéltem!
 - Jaaa??? Az más! Akkor se higgye azt, hogy ezért lekötelezve érzem magam!
 - Miért nem?
 - Azt hiszi, hogy egy ilyen kis apró szívességgel egy olyan nagy vétket tisztára tud mosni?
 - Gondoltam...
 - Mit?
 - Azt, hogy még magának áll feljebb! Hálátlan disznó!
 - Tolakodó csirkefogó! A következő életemben úgy el fogom kerülni, mint a leprást!
 - Az csak kizárólag egyetlen esetben lehetséges maga suszter!
 - Melyikben?
 - Csak akkor, ha az Úr megbocsájt, és lesz még egyáltalán következőőő...

2012. augusztus 5., vasárnap

Holtpont -9 -

A kép az internetről származik



 - Következőőő... a következő betű a...
 - Jóóóccakát kííívánok!
 - Húhh! ... A fene vitte volna el magát!
 - Miért?
 - Mit ijesztget???
 - Gondoltam meglepem, ha már erre jártam!
 - Gratulálok, sikerült! Majdnem összecsináltam magam!
 - Ilyen ijedős kísértetet még nem láttam!
 - Maga is megijedt volna ha elmerül a munkájában, és valaki hirtelen megszólal a háta mögött! ... Mit keres itt?
 - Az egész sírkert zeng a kopácsolásától, muszáj annyira vernie azt a kalapácsot?
 - De ha egyszer elírták a nevemet! Csak tudnám ki volt az a csibész, aki lediktálta a kőfaragónak!
 - Én tudom!
 - Ki???
 - Hát én!
 - Mondja, még itt sem hagy békében nyugodni?
 - Miért, talán én verem fel a környéket? Hálátlan csirkefogó!
 - Piszok sorozatgyilkos!
 - Különben is... nem úgy hívják hogy Lajos???
 - De igen!
 - Hát akkor???
 - De nem Varga!
 - Hanem???
 - Csizmadia!
 - Nem mindegy???
 - Nem!
 - Micsoda egy kötözködő fráter?!
 - Ééén???
 - Igen maga!
 - Miért?
 - Mert az egyik is suszter, meg a másik is, most mit van úgy oda? Ahelyett hogy hálás lenne nekem, még fel van háborodva! Felháborító!
 - Kíváncsi lennék mit szólna ahhoz, ha magának is elírnák a nevét?
 - Nevetni fog!
 - Miért?
 - Azért mert semmit, szó nélkül kijavítanám!
 - Még nem is mondta a családi nevét, hogy is hívják?
 - Józsefnek!
 - Azt tudom, a családit kérdeztem!
 - Az is József!
 - Hja, így könnyű... HIHHIHI, ez mókás! József József, alias a megátalkodott gonosztevő, civilben tetemgyáros... hihhihehhehe...
 - HAHHAHA! Aljas maga! Ráadásul pofátlan is, még meg se köszönte!
 - Mit???
 - Azt hogy idejuttattam!
 - Köszönöm szépen! Hogy tehette???
 - Nagyon szívesen!
 - ???
 - Ne hálálkodjon, egy régi barátjáért ennyit igazán megtehet az ember... még ha az egy gyógyíthatatlan szeszraktár is!
 - Hogyan???
 - Nem mondom, egy kicsit bonyolult volt elintézni, de addig jártam a nyakára a hozzátartozóinak, amíg végül megegyeztek!
 - Mit művelt velük???
 - Semmi különöset!
 - Csak nem kísértette őket?
 - Jójó, bevallom párszor meglátogattam néhányukat...
 - Nyomást gyakorolt rájuk?
 - Végül is igen, de csak addig amíg közös megegyezésre nem jutottak!
 - Miféle nyomást?
 - Kvázi lidércet!
 - Micsoda egy alávaló szellem maga!
 - Pedig örülhetne, mert először a temetőárokban akarták elkaparni!
 - Igen??? És honnan tudja???
 - Honnan honnan... kihallgattam őket! Mondhatom szép kis családja van, nekem lesülne a képemről a bőr a helyükben!
 - Most is lesülhetne, ilyet tenni az emberrel!
 - Mit???
 - Még kérdi? Mit bolyong itt csendben?
 - Addig nem akartam zajt kelteni amíg nem tudom ki az az elvetemült, aki ilyenkor lármázik!
 - Ezért oson lábujjhegyen a békés lelkek mögé? A frászt hozta rám, majdnem infarktust kaptam...
 - Az kizárt!
 - Miből gondolja?
 - Maga már életében is egy szívtelen dög volt, és akkor még finom voltam... ha nem hiszi, kérdezze csak meg a drágalátos rokonságát!
 - Egy szavát sem hiszem!
 - Pedig jobban tenné ha utánajárna, én legalábbis azt tenném!
 - Miért?
 - Többször emlegették mint a postást, pedig az mindennapos vendég náluk! Nem csuklott?
 - Most hogy mondja... már nekem is gyanús... na, ezt még megemlegetik!
 - Akarja hogy segítsek???
 - Miért, újabban már sírásást is vállal?
 - Mit tegyek, ha egyszer itt unatkozom? ... Mit gondol, mennyi időnk van még a feltámadásig?
 - Remélem annyi azért van, amíg felteszem az i-re a pontot...
 - Na add a vésőt te kóbor szatír, de ha a kezemre ütsz olyat mondok!
 - Nesze! Csak semmi pánik te újdonsült sírásó, még sosem hibáztam...
 - AUUÚ!
 - ... Eddig... hol is tartottam? Ja igen az i-nél, a következőőő...

Holtpont - 8 -

A kép az internetről származik



 - Következőőő!
 - Jóóónapot kííívánunk!
 - Jónapot, fáradjanak közelebb ha megkérhetem!
 - Ááá, innen is egészen jól hallani, csak nyugodtan végezze a dolgát, majd én közben figyelek...!
 - ... Igaza van a kollégának, látom elfoglalt... hát nem zavarjuk...
 - Ne akarják hogy magukért menjek, na mozgás közelebb!
 - Azt hiszi parancsolgathat nekünk?
 - Igen!
 - Juszt sem megyünk!
 - Maguk akarták...
 - Ne közelítsen...
 - ... Mert segítségért kiáltunk!
 - Felőlem ordíthatnak ahogyan csak a torkukon kifér, engem nem hat meg!
 - SEGÍTSÉÉÉG! ... AUUÚ! ...
 - ... Jajj! Most mit bökdös a villájával??? Paraszt!
 - Gyerünk, másszanak bele a kondérba!
 - Megőrült...?
 - ... Abba a forró és gőzölgő üstbe???
 - Igen!
 - Minek???
 - Tippelhetnek!
 - Majd pont most fogunk találgatni, és éppen magának...
 - ... És egyébként is... hol a pokolban vagyunk?
 - Ördögük van, ott!
 - Hol a főnöke? Beszélni akarunk vele!
 - Ő most nyaralni ment!
 - Sokára jön vissza?
 - Azt nem tudni, lehet már holnap megérkezik, de lehet hogy csak egy hónap múlva!
 - Akkor megvárjuk, mi ráérünk...!
 - ... Jaja, nekünk nem sürgős...
 - Nekem viszont igen! Na gyerünk, befelé!
 - Auuú! Nem hallotta maga kretén...?
 - ... Beszélni akarunk vele!
 - De ha egyszer nincs itt, akkor hogyan?
 - Honnan tudjuk mi azt...???
 - ...Ez a maga baja, hát oldja meg maga!
 - Na jól van... de csak most, először és utoljára felhívom... hoppá, elfelejtettem feltölteni...
 - Mutassa a telefonját... hihhihi, hogy ez mekkora egy pancser...?!
 - ... Hehhehe tényleg az... nem látja hogy itt nincs térerő?
 - Nini, tényleg!
 - Hát ez akkor pech!
 - Igen az, főleg maguknak! Na gyerünk, másszanak!
 - Ne sürgessen, mert ha megjön a főnöke én úgy eláztatom, hogy az isten se mossa le magáról...!
 - ... És én leszek a tanú...
 - Még maguknak áll feljebb???
 - Képzelje igen! Különben is... hogy jön ahhoz egy közönséges alkalmazott, hogy nekünk dirigáljon...?
 - ... Kérjük a panaszkönyvet!
 - Hogy mit???
 - Jól hallotta maga prosztó, a panaszkönyvet!
 - Itt olyan nincs!
 - Akkor szerezzen egyet!
 - Honnan???
 - Ahonnan akar, magára bízzuk...!
 - ... De hitelesítve legyen, mert megjárja!
 - Hitelesítve-e-e? Kitől?
 - Alapesetben az iparkamarától, a fogyasztó- és a katasztrófavédelemtől...
 - ... Apropó, és mutassa meg ezektől az engedélyeket!
 - Olyanok itt nincsenek!
 - Szóval engedély nélkül üzemelteti a konyhát...?
 - ...És mit szólna ahhoz, ha bezáratjuk?
 - Nézzenek oda, még ők fenyegetnek!
 - Egy szavunkba kerül, és házkutatást tart a NAV...!
 - ... Sőt...! Ha még az egészségügytől és a munkavédelemtől is kiszállnak, magának befellegzett!
 - Miért?
 - Ad egy: nincs magán munkaruha, ad kettő...
 - ... Izé... ott szalad egy patkány!
 - Hol???
 - Ott futott be a farakás alá! Mondja, van engedélye a tűzoltóságtól?
 - Honnan tudjam? A főnök intézi az efféle ügyeket!
 - Jellemző!
 - Mi???
 - Az, hogy mindig arra hárítják a felelősséget, aki éppen nem tartózkodik a helyszínen!
 - Tehetek én arról?
 - Igen, tehet! Fogadni mernék, hogy balesetvédelmi oktatásban sem részesült...
 -  Hát... hát... hát...
 - Ne hápogjon...!
 - ... Be van egyáltalán jelentve, vagy feketén dolgozik?
 - Ezt hogy értik?
 - Szóval nincs...!
 - ... És mondja, nem fél attól, hogy megégeti magát?
 - Már most úgy érzem magam, mint akit leforráztak!
 - Hány órát dolgozik naponta?
 - A huszonnégyből?
 - Igen!
 - Uszkve huszonnégyet!
 - Nincs pihenőnapja???
 - Nincs!
 - Nahát, magát aztán jól kihasználja a főnöke...!
 - ... Miért hagyja???
 - Dehát mit tehetnék???
 - Sok mindent!
 - Például???
 - Például belép az egyik szakszervezetbe!
 - Melyikbe?
 - Nem mindegy...?
 - ... Az a lényeg hogy tag legyen, és akkor védelemben részesülhet a munkáltatójával szemben.
 - Anélkül nem megy?
 - Nem! Éppen az a baj az efféle dolgozókkal, hogy nincs érdekképviseletük, és bárki ott rúg beléjük, ahol csak akar...!
 - ... Mondja, volt már nyaralni?
 - Ebből a fizetésből???
 - Miért, mennyit keres?
 - Az éhenhaláshoz sok, az emberhez méltó élethez kevés!
 - Szegény ördög...?!
 - ... Az! Esküszöm, én már-már sajnálom! Tudja mit?
 - Mit?
 - Lássa kikkel van dolga, amíg elmegy egy kicsit világot látni, addig mi itt helyettesítjük...
 - Hová?
 - Ahová akar, magára bízzuk! Ja, és néhány jótanács... vegyen fel egy lábbelit, és egy öltözet ruha sem ártana...
 - ...És hééé... maga szegény pária! Ne felejtse el a legfontosabbat!
 - Mi lenne az?
 - Magyarországra ne menjen!
 - Miért?
 - Mert onnan jövünk, az egy veszélyes hely!
 - Miből gondolják?
 - Na hallja! Ott a politikusok már az első adandó alkalommal lehúzzák a szegény ördögöket!
 - Ezt hogy értik?
 - Lépten-nyomon adókat emelnek, és még rájuk is beszélik hogy ez jó nekik!
 - Ez nem parasztvakítás???
 - Maga mondta... következőőő!  

HOLTPONT...összes




- 1 -

 - Következőőő!
 - ... Hullahó és hózikzikzik
 - KÖVETKEZŐŐŐ!!!
 - ... Parapampam fázikzikzik
 - Kollegina nézze már meg, miért nem tolja be a segéd a következőt!?
 - Egy pillanat... JÓÓÓZSIKÁM SZAPORÁBBAN, a professzor úrnak még van ma néhány boncolása, hát igyekezzen kérem!
 - ... MEGYEK MÁR MEGYEK...! ... Csak ez a ketteske el akar szökni, és előbb le kell még szíjaznom!
 - Segítség! Jajj! SEGÍTSÉÉÉG!
 - Ne óbégasson már jóember, ha egyszer maga a soros, akkor maga a soros, punktum!
 - SEGÍTSÉÉÉG, ez egy GYILKOS!
 - Één gyiilkos??? Nem én állítottam ki magáról a halotti bizonyítványt maga lúzer! Ha egyszer idekerült, akkor maradjon csöndben és kész! Ilyen egy kötekedő halottat még nem láttam!
 - De hát én még ÉLEK!!!
 - Maga szerint! Itt meg az áll hogy elhunyt, és hogy hozzuk le ide!
 - De engem ne hozzanak ide! Megáll az ész! Az ember már egy pillanatra sem hunyhatja le a szemét, mert azonnal leviszik a hűtő-kamrába! Tiszta téboly!
 - Most mit akadékoskodik?! Azt hiszi, nekem olyan könnyű???
 - Hát én rögtön elájulok!
 - Na rajta, így legalább hamarabb végzünk!
 - Nem hallott még tetszhalottról?
 - Hallani már hallottam, csak nem láttam! De azt mondják, azok nem beszélnek...
 - Na látja! Nem lehetek halott, ha beszélek! Nézzen rám!
 - Hááát... nem mondhatnám, hogy tetszik a színe... olyan  sápadtnak tűnik...
 - Csodálkozik??? Feküdne csak egy órát ebben a hideg tepsiben, a maga arcára is ráfagyna a mosoly!
 - Tetszik vagy nem tetszik, most maga a soros és kész! Feküdjön szépen az asztalra, hadd végezzem a munkám kérem!
 - De nem fekszek, és vigye innen a kezét!
 - Nézze, engem kirúgnak ha sokáig késlekedem!
 - Még maga panaszkodik??? Mit szóljak én! Engem meg felboncolnak... brrrrr!!!
 - Nocsak, talán fázik? Ne aggódjon, a bonc-teremben sokkal melegebb van!
 - Képzelje fázom! Adhatna még egy lepedőt!
 - Azt nem adhatok! De ha velem jön, garantálni tudom hogy majd jól befűtenek magának!
 - Köszönöm szépen! Tudja mit? Inkább mégiscsak itt reszketek!!!
 - Nézze, a professzor úr már biztosan türelmetlen... Nem szereti, amikor várakoztatják...
 - Énrám aztán várhat! Juszt se megyek!
 - Pedig jönnie kell... Nem várakoztathatja meg az ítéletnapig!
 - Én ráérek!
 - Most miért ilyen csökönyös??? Ha akarja, még a szavamat is adom arra, hogy hamar túl lesz rajta! Ugyanis a prof. egy zseni!
 - Azt hiszi engem érdekel a prof.?! Engem az érdekel, hogy hová tették a ruháimat!
 - Hááát... azokat már hazavitte az anyósa! Látja, már ő is lemondott magáról!
 - Az lehet, de én még nem mondtam le magamról!
 - Ahhoz nekem aztán végképp semmi közöm! Nekem az a dolgom, hogy hurcoljam a pácienseket! Jöjjön kérem!
 - Értse már meg, hogy oda én nem megyek!
 - Ígérem, meleg fogadtatásban lesz része...
 - Miért??? A prof. a saját nemét kedveli? Akkor rólam máris megfeledkezhet!
 - Azt nem mondtam! Csak azt, hogy imádja a foglalkozását!
 - Na szép kis foglalkozás annyit mondhatok! Tulajdonképpen mióta gyakorolnak élőkön?
 - Eddig még ilyen nem fordult elő... Nyugodjon meg, még senkit nem hallottam utólag reklamálni...
 - Most vigasztal???
 - Nem, csak nem szeretném, ha rontaná a statisztikát!
 - Miféle statisztikát???
 - A professzor úrét! Nála még senki sem panaszkodott a bánásmódért!
 - Apropó bánásmód! Kérem a panaszkönyvet!
 - Itt ilyen nincs... még nem volt rá precedens, hogy egy hullának írni legyen kedve...
 - Hát akkor most lesz! Én tiltakozom, én fellebbezek, én apellálok ez ellen a diszkrimináció ellen!
 - Na látja, azt az egyet lehet, de kizárólag a hivatalos eljárás lefolytatása után...
 - Ezt hogy érti???
 - Miután felboncolták...
 - És a jogaim? Hol a betegjogi képviselő???
 - Úgy tudom az csak élőkkel foglalkozik...
 - De hát én ÉLEK!!!
 - Az a maga baja! Tetszett volna nem halottnak tettetni magát!
 - Hát engem rögtön megüt a guta!
 - Hála istennek! Legalább végre én is megebédelhetek!
 - Tán éhes? Belőlem pedig nem eszik!
 - Nem is magából akartam enni! Különben is vegetáriánus vagyok, tudniillik amióta itt dolgozom, valahogy elment az étvágyam a húsoktól... azóta jobban szeretem a zöldségeket, gyümölcsöket!
 - Csak azt ne várja, hogy megsajnálom, maga pribék!
 - Ne beszéljen már így velem! Hát tehetek én arról, hogy idekerült???
 - Igenis tehet! Miért vett át???
 - Az nem én voltam! Tegnap a Lali volt szolgálatban, nézze, itt az aláírása!
 - Na és??? Ettől még nem nekem kéne rosszul éreznem magam!!!
 - Higgye el, hamar el fog múlni a rosszulléte! A prof. valóságos virtuóz, olyan mintha ezer éve is ezt művelte volna! Mondhatni a kisujjában van az egész!
 - Miért, eddig mit csinált???
 - Hentes volt egy vágóhídon! De azt az egyhangúságot már kissé unta, így tovább képezte az anatómiai ismereteit, és most itt van. Úgy bánik a szikével, hogy öröm nézni! Én mindenkinek ajánlhatom, mert aranyból van a keze!
 - Nekem hiába dicséri, akkor sem vagyok rá kíváncsi!
 - Pedig nem tudja, mit szalaszt el! Ha én elhunynék, kizárólag itt boncoltatnám magam! Pár perc alatt rájön, hogy miben múlt ki a delikvens...
 - Tudja mit? Cseréljünk!
 - Azt nem lehet... Fogadjon szót kérem, nekem még egyéb dolgom is van... ki kell söpörjek, le kell adnom a lepedőket a mosodának, és még mennem kell tüntetni is!
 - Miért tüntet?
 - Magának nem mindegy?! Ha annyira tudni akarja, a szabad önrendelkezés korlátozása, és az alapvető emberi körülmények közötti élethez való jog súlyos megnyirbálása ellen... de ez már magára nem vonatkozik, úgyhogy menjünk szépen...
 - A szabad akarat, és élethez való jog hogyhogy nem vonatkozik rám???
 - Tréfál??? Mégis mit kezdene vele holtan??? Na gyerünk!
 - Ne siettessen!
 - Nem azért, de nem érek rá itt magával társalogni, mindjárt lejár a műszakom!
 - Nézzenek oda még neki sürgős! Kit érdekel??? Hadd járjon!
 - De uram! Figyelmeztetem, ha megjön a váltótársam, azzal nem fog tudni zöld ágra vergődni...
 - Miért?
 - Süketnéma, ráadásul gyengén is lát. Olykor csupán a tapintására hagyatkozik, és ha hideget érez, azonnal áttolja a másik terembe!
 - Húúú, az aztán rémes lehet!!!
 - Kicsit valóban szörnyű látvány, de mi már hozzászoktunk!
 - Nem a társa, hanem a boncterem! Brrrr...  már előre kiráz tőle a hideg!
 - Ha látná a Lalit, eszébe sem jutna a boncterem ridegsége... önként és dalolva sétálna át oda...
 - Azt hiszi megijedek tőle?
 - Na jóember, de csak azért hogy lássa kivel van dolga, elárulok valamit...
 - Mit?
 - Azt, hogy mi csak úgy hívjuk egymás között: - Quasimodo...
 - Hiába ösztönöz, nekem akkor is felfordul a gyomrom az ilyenektől... csoda, hogy még élek!
 - Ha rám hallgat, már nem sokáig!
 - Jó vicc, röhög a vakbelem!
 - Nem baj, majd a prof. azt is kiveszi!
 - Hogyhogy???
 - Hát ahogyan kell, szép sorban. Előbb feltárja, aztán kipakolja az egész berendezést... de ne féljen, nem fog fájni!
 - Most azt várja, hogy ezt elhiggyem?
 - Miért??? Csak a politikusoknak hisz? Szép egy alak maga, mondhatom! És még maga beszél a diszkriminációról...
 - Még a gondolatába is belezsibbadok!
 - Remek! Hiszen akkor meg sem érzi majd az első vágást!
 - Most gúnyolódik???
 - Eszembe sincs! De a prof. tényleg nem használ érzéstelenítőt, mert... holtakhoz minek???
 - Márpedig rajtam nem fog ejteni semmiféle bemetszést!
 - Nnna szépen vagyunk! Ilyen gyáva hullát én még nem láttam! Akarja, hogy fogjam a kezét???
 - Nekem csak ne fogdossa semmimet! Inkább annak nézzen utána, nincs-e itt valami félreértés!
 - Félreértés??? Éppen itt??? Hát az teljességgel kizárt! Annyi kiváló orvos nem tévedhet!!!
 - Miért, hányan voltak???
 - Nézzük csak... hm... volt ugye a belgyógyász, aztán a sebész, na meg a Mari néni!
 - Az ki???
 - Hát aaa... khm... izé... a mosóasszony! Itt van ni, már ő is láttamozta!!! Ne okozzunk nekik csalódást, ők darabbérben vannak fizetve... Megjegyzem, mi is!!!
 - Márpedig az én fejkvótámra ne számítsanak! Mondják, nem maguk miatt fogy rohamosan a népesség???
 - Kikérjük magunknak ezt az alaptalan feltételezést, úgyhogy ne vádaskodjon kérem! Mi csak a hivatalos tetemeket adjuk át a gyászoló rokonságnak, de nem gyártjuk őket! Na gyerünk!
 - Hiszi a piszi! Akkor mit keresek én itt???
 - Mit tudom én! Magát a belgyógyász átküldte a szemészetre, és most itt van...
 - Állj!!! Akkor miért a sebészetre vittek???
 - Azt én se értem, de vacak két betű miatt nem teszem kockára az állásomat!
 - Jóóózsi! JÓZSIKÁM! Most szóltak le ide, hogy két pácienst összecseréltek! Nem találkozott valamelyikkel???
 - Nem is tudom...
 - DE IGEN!!! TALÁLKOZOTT! ÉN VAGYOK AZ ÉLŐ!!!
 - Most mit kiabál??? Pont egy ilyen gáncsoskodó holtat kellett nekem is kifognom...
 - Józsikám, adja a dokumentációt... hát nem látja, hogy ő még él???
 - Pár percet még igazán várhatott volna a doktornő! Már majdnem sikerült rábeszélnem a dologra...
 - Kísérje fel a szemészeti osztályra, aztán hozhatja a következőt.
 - Tudják mit? Egyedül is feltalálok! De azt megígérhetem, hogy ide se jövök többet!
 - Nanana! Csak semmi felelőtlen kijelentés... tele van a hűtőszekrény énekes halottakkal... hullahó és hózikzikzik... parapampam fázikzikzik... Hová is tettem a következőőőt??? Hm...




 - 2 -

 - KÖVETKEZŐŐŐ!... JÓÓÓZSI!
 - ... Itt vagyok főnök! Parancs?
 - Jóóózsikám, a következőt majd a tízórai után hozza be, úgy húsz perc múlva!
 - Igenis értettem! Mi a neve a megboldogultnak?
 - Egy pillanat... itt is van, néhai Varga Lajos... vagy László??? Ezerszer mondtam már Matildkának, hogy nyomtatott betűkkel töltse ki a fejlécet... ez a macskakaparás olvashatatlan!
 - Ne húzza fel magát ezen főnök, az elhunyt már úgysem fog reklamálni...
 - Na mindegy, keresse meg a 16-os rekeszben, és készítse elő az utolsó útjára!
 - Igenis! ...Hullahó és hózikzikzik, parapampam fázikzikzik... 21... 20... 16... hopp...! ... Meg is van! Gyere cimbora, hadd tegyelek át a hordágyra... Nahááát ez a sápadt arc?! ... Mintha valahol már láttam volna... De hol??? ... Hűűű, de nehéz vagy édes egy komám! ... Rá se ránts, mindjárt megkönnyebbülsz... hová is tettem a szikém???
 - ... Miféle szikét?!
 - ... És ez az állandó hallucinálás?! Esküszöm lecserélem a kedélyjavítót..
 - MIFÉLE SZIKÉT???
 - Amivel átmetszem az inakat! OHÓ, várjunk csak?! ... Hol hallottam már én ezt a hangot???
 - Ki maga? És én hol vagyok???
 - Ahhá, végre megvan! Maga a tetszhalott a boncteremből! Isten hozta nálunk koporsószökevény, éppen a lehető legjobb helyre került! De ne izegjen-mozogjon, mert akkor elvétem... adja a lábát!
 - Maga meg az az undok hullagyártó! Minek adjam a lábam???
 - Hogyhogy minek??? Hogy elvágjam az inait!
 - Miért akarja elvágni az inaimat?
 - Azért, hogy nehogy felüljön!
 - Hol???
 - Holholhol! Hát a kemencében!
 - Miféle kemencében?
 - Az égetőben!
 - Maga el akar ÉGETNI???
 - Most mit kiabál??? A főnök akarja elégetni, én csak előkészítem! Na, adja a lábát!
 - De nem adom a lábam! Sőt, semmimet nem adom! Vigye innen a szikét maga GYILKOS! SEGÍTSÉÉÉG!
 - Ne óbégasson már László, ígérem hamar túl lesz rajta!
 - LÁÁÁSZLÓ??? ÉN LAJOS VAGYOK!
 - Milyen Lajos?
 - CSIZMADIA!
 - Stimmt! Na adja a lábát maga suszter!
 - De nem adom a lábam! Ha közelebb jön sikítok!
 - Ilyen egy akadékoskodó hullát még nem láttam!
 - Nézzenek oda, még ő méltatlankodik! Nem látja hogy ÉLEK???
 - Azt bárki mondhatja, de nem itt! Na feküdjön vissza kérem, nem érek rá itt magával kergetődzni!
 - Még neki sürgős! Siet valahová?
 - Mindjárt lejár az uzsonnaidő...
 - ÉS? KIT ÉRDEKEL???
 - Engem! Nézze, a főnök magán kívül lesz, ha csúszik a hamvasztás...
 - Nagy kaland! Én meg akkor leszek magamon kívül, ha elhamvasztanak!
 - Most mit van úgy oda? Ha akarja, a szavamat adom hogy gyorsabban vége lesz, mint a boncolásának!
 - Boncolásomnaaak?
 - Igen annak! Különben mivel magyarázza azt a szép Y-t a mellkasán?
 - Az testfesték!
 - Hiszi a piszi! Ilyen élethű vágást csak azok tudnak, akik valóban ezzel foglalkoznak!
 - Mint például?
 - Mint például az az aranykezű prof, akit magának ajánlottam! Emlékszik rá?
 - Hol az a hentes?
 - Másodállásban ő itt a főnök...
 - Ahhá, vagy úgy!
 - Mit akar jelenteni ez az "ahhá, vagy úgy" ???
 - Szóval így tüntetik el a terhelő bizonyítékokat! Szép kis alakok mondhatom!
 - Miféle terhelő bizonyítékokat?
 - Mintha nem tudná, maga tettestárs! Előbb elteszik láb alól az áldozatokat, aztán még el is égetik őket... Ez ám a tökéletes gyilkosság!
 - Még a feltételezés is felháborító! Na, adja a lábát!
 - De nem adom a lábam, maga tettestársi bűnsegéd! Mondom hogy ez testfesték, hallja?
- Hát persze! Láttam már pár kisminkelt tetemet, ilyen ócska kifogással nekem ne jöjjön, ahhoz korábban keljen fel!
 - Pedig tegnap voltam a vállalati jelmezbálon, isten a tanúm!
 - Mikor volt a bál?
 - Mondtam már hogy tegnap, pénteken!
 - Na most lebukott maga kis hamis! Hogy nem sül le a képéről a bőr...
 - Miért???
 - Mert ma szerda van!
 - Uramatyám! Mindenre esküszöm ami szent, mintha tegnap lett volna...
 - Ja, és hullának öltözött, mi?
 - Pontosan!
 - És az nudista bál is volt egyben? Mit ki nem talál, hogy mentse az irháját?!
 - Tényleg, hol az alsónadrágom?
 - Jóhogy nem már rajtam követeli! Mégis mit képzel???
 - Azt sem tudom hol áll a fejem... jajj a gyomrom...
 - Ég a meszes, mi???
 - Ne gyötörjön már jóember, öt napja nem ittam!
 - Az a maga baja!
 - De mindjárt szomjan halok!
 - Hála istennek! Legalább hamarabb végzünk!
 - Adhatna egy pohár vizet...
 - Mi vagyok én, kedvesnővér???
 - Ezt egy percig sem gondoltam! De olyan száraz a torkom, akár a tapló!
 - Remek!
 - Maga ennek örül?
 - Hogyne! Akiben kevesebb a víz, hamarabb elporlad! Na jöjjön kérem, még be kell vinnem az urnát is!
 - Miféle urnát?
 - Amibe átnyújtjuk a családjának a hamvait! Igyekezzünk, már biztosan türelmetlenek!
 - Ne siettessen maga hóhér, úgysem megyek!
 - Micsoda egy izgága alak! Most várjam ki, amíg szomjan hal?
 - Juszt sem halok szomjan!
 - Pedig jobban járna, nekem elhiheti!
 - Mindjárt megüt a guta!
 - Hadd lássam!
 - Azt lesheti!
 - Nézze, nekem oly mindegy hogy szomjan hal vagy gutaütést kap, az a lényeg, hogy gyorsan történjen!
 - Arra pedig várhat!
 - De már késésben vagyunk! Ma még három pácienssel van dolgom, ne legyen már ennyire csökönyös!
 - Engem egy ilyen pribék csak ne nógasson!
 - És az nem jutott eszébe, hogy az állásommal játszik?
 - Hogy oda ne rohanjak! Maga meg az életemmel!
 - Ez magának élet??? Meztelenül egy krematóriumban?
 - Csak tudnám hogy kerültem ide!
 - Nehogy már engem hibáztasson ezért is! Halálra issza magát, és még csodálkozik! Hallatlan!
 - Magának áll feljebb???
 - Tudja mit? Ne veszekedjünk, van egy ötletem!
 - Mi az? Kienged?
 - Azt nem! De dobjunk fel egy érmét, és választhat!
 - Miben?
 - Ha eltalálja, magát tolom át utolsónak!
 - Köszönöm szépen!
 - Na fej, vagy írás?
 - Azt hiszi fogadok magával?! Eszem ágában sincs!
 - Nem elég hogy iszákos, még gyáva is!
 - Sintér!
 - Hazug disznó!
 - Lelketlen gazember!
 - Kocsmatöltelék! Az ilyenért nem kár!
 - Ha kijutok innen, fel fogom jelenteni!
 - Innen csak egy úton juthat ki!
 - Hol???
 - A kéményen!
 - Márpedig ahol van bejárat, ott kijárat is!
 - Ha így kimegy a bejáraton, agyonverik a járókelők!
 - Miért?
 - Na hallja! Hetek óta keresnek egy szatírt, állítólag gyermekeket molesztál!
 - Az nem én vagyok!
 - Majd pont magát fogják megkérdezni! Menjen ha akar, én nem tartóztatom...
 - De nem megyek!
 - Mondom hogy gyáva!
 - Hullarabló!
 - Alkoholista bánat, kefekötő!
 - JÓÓÓZSI!
 - Hallja ezt? Úgy várnak minket mint a messiást!
 - SEGÍTSÉÉÉG... GYÍLKOOOS!
 - Józsikám mi ez a vircsaft?
 - Elnézést a késésért főnök, de ez a rémes alak gáncsoskodik!
 - Miért, ki ő? És miért van derékig lepelben?
 - Az a cég tulajdona! Ellopta, s még perrel fenyegetődzik... ő a 16-os!
 - Az lehetetlen! Nem látja, hogy a 19-es előtt állunk??? Azt a 6-ost már hetek óta vissza kellett volna fordítani... Hívok egy taxit...
 - Na ugye mégsem vagyok hulla! Ezért még valaki felelni fog!
 - Abban azért ne legyél olyan holtbiztos te mázlista... mert a végén idekerülsz...
 - Viszlát a pokolban te hasfelmetszőőő! GYEPMESTEEER...
 - Viszlát te gödééény... a lepedőt visszaküldeni ám te BÁJGÚNÁÁÁR! ... Hullahó és hózikzikzik... hová is tettem a következőt???




 - 3 -

 - Következőőő!
 - Jóóónap...
 - ... Nem megy innen??? Én voltam itt előbb, várjon a sorára pimasz fráter! Jóóónapot kííívánok!
 - Én pimasz??? Akkor maga meg tolakodó csibész! Na libegjen csak arrébb, és nehogy azt mondja, hogy ide magának protekciója van!
 - Honnan tudja? Hallgatódzott???
 - És ha szabad érdeklődnöm kitől???
 - Az úrtól!
 - Ccöccö! Méghogy az úrtól... milyen úrtól?
 - Magától a professzor úrtól!
 - CSÖND LEGYEN!
 - De főnök, ez az alak pofátlankodik előre... mintha itt számítana a protekció!
 - De igenis számít ugye Peti bácsi? Mi már a prof. úrral annyi pácienst küldtünk ide, hogy kijár nekünk az elsőbbség!
 - Nyálas egy alak maga hallja??? Most mit bizalmaskodik a főnökkel, azt hiszi így a mennyországba kerül?
 - Azt hát! Maga meg úgy fog égni a gyehenna tüzén mint egy fáklya...
 - Én legalább adakoztam az egyháznak, nem úgy mint egyesek!
 - Azt hiszi ezzel felvághat? Én is!  
 - AZT MONDTAM CSÖND LEGYEN!
 - Igenis Peti bácsi!
 - Bocs főnök, de ez az alattomos... igenis!
 - NA AZÉRT! NEVE?
 - Csizmadia Lajos tisztelettel...
 - ÉS A MAGÁÉ?
 - Én vagyok a József, nem ismer meg Peti bácsi? Tudja, a proszektúráról!
 - Ahhá, a Józsi bá! Főnök, ez a talpnyaló pribék embereken kísérletezik, már engem is kétszer akart eltenni láb alól! Én vagyok rá az élő tanú!
 - HAHAHA! Méghogy élő tanú! Hallja ezt a nagyképű kísértetet Peti bácsi? Különben is isten a tanúm, hogy azt hittem tetszhalott!
 - Mert már akkor is állandóan be volt tépve! Mondja, kitől szerezte az anyagot???
 - Maga csak ne vádoljon hamisan, mert megjárja! Nekem minden egyes pirulára volt receptem!
 - Na persze, és az a hentes írta fel, mi?
 - És ha ő??? Mi köze hozzá???
 - ÁLLJ! ITT VÁRNAK, AMÍG UTÁNANÉZEK A VISELT DOLGAIKNAK! DE HA MEGHALLOK EGYETLEN KÁROMLÁST IS...
 - Na hóhérkám, neked véged! Hihihi, pokolra kerülsz az már hóttziher!
 - Szerinted, te aljas júdás! Nekem papírom van róla, hogy amikor hallucinálok, nem vagyok beszámítható állapotban!
 - Az nem volt beszámítható állapotban, aki odalent egy megrögzött drogost alkalmazott! Kétség sem férhet hozzá hogy égni fogsz pokolfajzat!
 - Azt kétlem te kitanult hullajelölt! Nekem már évek óta be van ígérve a Paradicsom!
 - Most lebuktál sorozatgyilkos! Ezek szerint más túlélők is meg akartak dobálni vele?
 - Én a helyedben befognám a számat! Mert ha a Peti bácsi megtudja hogy milyen galád vagy, még kerozinnal is lelocsoltat!
 - Kitől tudná meg???
 - Hogyhogy kitől? Tőlem, te pedofil disznó!
 - Pedofi-i-il??? Honnan veszed ezt?
 - Ne is tagadd! Akkor ki öltözött be egy meztelen szatírnak a múltkor hm?
 - Akkor zombi voltam egy jelmezbálon!
 - Mondod te!
 - És még én vagyok árulkodó? Hullagyártó!
 - Alkoholbúvár!
 - Mocskos porkolábivadék!
 - Szemtelen kefekötő!
 - ... Hihihi, a főnök már jó sokáig van...
 - Ahha, utánajár hogy mennyi tiszta szesz maradt a véredben... lehet nem is kell kerozin!
 - Álmodozz csak! De biztos jó időbe telik amíg összeszámolja, hogy hány ártatlan áldozat szárad a lelkeden!
 - NA URAIM! ELJÖTT AZ IGAZSÁG PILLANATA!
 - Hihihi, imádkozz te sintér!
 - Suszter voltál az is maradsz!
 - OTT AZ A MÉRLEG, RÁÁLLNI! VAJON MELYIK BŰNÖS LÉLEK A NEHEZEBB?
 - Peti bácsi ez nem fair, ez a gizmó feleakkora mint én!
 - És a protekció szerinted fair? Na gyerünk dagadt kannibálkám, engem várnak az angyalok!
 - Ne sürgess te bánatosra aszott szomorú tapír!
 - Gusztustalanra hízott aljas emberevő!
 - MOZGÁS ÉS CSÖND! ... Hm... érdekes... se le, se fel nem mozdul... de miért???
 - Főnök, ez a piszok böhöm csal! Nézzen oda, lelóg a lepedője!
 - Nem is igaz Peti bácsi, ez a nagyorrú szeszreklám hazudik!
 - CSÖND!!! LEBEGJENEK EL A LÉPCSŐIG, ÉS OTT VÁRJANAK!
 - Meddig főnök?
 - AMÍG MEG NEM ÉRKEZIK AZ AKTUÁLIS MÉRLEG-JAVÍTÓ!
 - Főnök, én műszerész voltam előző életemben... megnézhetem?  
 - Meg ne engedje neki Peti bácsi, mert akkor végem!
 - Azt hiszed képes lennék megbuherálni?
 - Naná hogy képes lennél, akkor mi másért ajánlkoznál?
 - Ha rajtad múlik, itt levitálhatunk az ítéletnapig!
 - És??? Sietsz valahová?
 - CSÖND, HOZZÁM!!! ... Két ekkora megátalkodott, civakodó gonosztevőt még itt nem láttam! ... Most mit tegyek magukkal?! ... Takarodjanak vissza a földre, s ajánlom, hogy viseljék jól magukat, mert legközelebb nem leszek ilyen elnéző... irgumburgum, ebadta kölkei! ... Uramatyám!
 - MONDD PÉTER!
 - Irgalmazz, és add, hogy ne jöjjön fel ide több ilyen... következőőő!




 - 4 -

 - Következőőő!
 - Csak tessék tessék, nyugodtan fáradjon előre...
 - Mi ez a hirtelen előzékenység???
 - Gondoltam siet, nekem bőven van időm, én még amúgy is ráérek!
 - Mire?
 - Halvány fogalmam sincs, majd odabent megmondják...
 - Magát már láttam valahol... nini... maga az az utálatos pribék!!
 - Jééé, a kefekötő suszter! Nézze, majd máskor beszélünk, menjen csak szépen előre, már várják...
 - Amikor ilyen udvarias, az már gyanús! Mi ez a hely???
 - Mit tudom én, én is csak az előbb érkeztem!
 - Mikor?
 - Tegnapelőtt volt három napja...
 - Öt napja itt dekkol? Minek ácsorog itt azóta?
 - Mert ráérek! Mondtam már, nem???
 - Mondja, hányat engedett eddig maga elé?
 - Amióta itt vagyok?
 - Igen!
 - Mindenkit, aki csak jött... de csak tessék, nem akarom feltartani, felőlem  máris bemehet!
 - Milyen illedelmes! Tudja mit? Megvárom amíg kijön, menjen csak maga előre!
 - KÖVETKEZŐŐŐ!
 - Hallja??? Magát szólítják!
 - Maga szerint! Én még csak most jöttem, maga a soros!
Wáow  - Nézzenek oda! Még most jön az iszákosa, és már pofátlanul sürget! Hallatlan!
 - Alapos oka lehet annak, ha ennyire ráér... valamit elhallgat előlem, de egy tapodtat se mozdulok innen, amíg el nem árulja a titkát maga hóhér!
 - Miért, talán tudja tartani a száját?
 - Pont én ne tudnám???
 - Ááá, mégsem bízom meg magában... amilyen júdás, képes világgá kürtölni, és akkor jól nézek ki!
 - Hááát mit ne mondjak... köztünk szólva most se néz ki valami szépfiúnak!
 - Na jó, legyen meg az óhaja! Ez egy masszázs-szalon... vagy talán szauna... de pszt, ne mondja senkinek!
 - Még hogy masszázs-szalon, esetleg szauna! Egy szavát sem hiszem!
 - Ha nem hiszi menjen be!
 - Tudja mit? Inkább elhiszem!
 - KÖVETKEZŐŐŐ!
 - Csitt!... közeledik egy új vendég, ha rám hallgat előreengedjük!
 - Miért, mi ez a hely???
 - Azt gyanítom, a purgatórium... de csönd, már itt is van...
 - Brrrr... Apage satanas... CSAK TESSÉK, FÁRADJON ELŐRE...
 - Maguk ennyire ráérnek?
 - Tudja mi régi ismerősök vagyunk, és egy kicsit még beszélgetünk a találkozás örömére... úgyhogy menjen csak nyugodtan, megvárjuk amíg kijön...
 - Hááát, akkor hálásan köszönöm... ígérem, gyorsan végzek!
 - Óóó nem kell hálálkodni, csak élvezkedjen nyugodtan a gőzben, nekünk nem sürgős...
 - Phűűű... ezt mára megúsztuk!
 - Csak mára???
 - Igen, ma ő volt a harmadik...
 - Ezt hogy érti?
 - Úgy, hogy itt három műszakos a munkarend!
 - És egy etap alatt csak egyen tudnak... ööö... dolgozni?
 - Végülis... ahogy hallottam... igen!
 - Kitől hallotta?
 - Magától a proftól... emlékszik rá?
 - Arra a hentesre? Ki nem??? ... Apropó! Ő most hol van?
 - Előreengedtem!
 - Hogy maga micsoda egy alávaló alak! Mikor engedte előre?
 - Rögtön másnap, amint megérkeztem!
 - Szóval előbb kifaggatta, azután meg udvariasan betessékelte mi?
 - Valahogy így...
 - És mivel? A lábával?
 - Mit képzel rólam? Azt hogy berugdostam?
 - Igen azt!
 - Felháborító! Azt hiszi képes lennék ilyesmire?
 - Talán nem úgy történt?
 - Nem!
 - Hát akkor???
 - Véletlenül megbotlottam, és a vállammal meglöktem!
 - És pechére pont akkor nyílt ki az ajtó, amin az a szerencsétlen beesett... ugye?
 - Pontosan így történt, isten a tanúm!
 - Hogy nem sül le a képéről a szájára venni az Urat! Hazug fráter!
 - Szégyellje magát, az Úr nem egy hazug fráter! Istenkáromló csibész!
 - Nem a Mindenhatóra értettem, hanem magára! Hálátlan gazember!
 - Én???
 - Még kérdi? Minek hívják azt, aki pokolba segíti a jótevőjét?
 - Márpedig én mindenre megesküszöm ami szent, hogy véletlen volt!
 - Ki is telik magától a hamis eskü, amilyen minden hájjal megkent aljas csirkefogó!
 - Még magának áll feljebb? Ki tessékelte előre az előbbi vendéget hm??? Elképesztő, még ő háborog... szemforgató disznó!
 - Helló fiúk! Nem mennek be?
 - Nini, a doktornő! Mit keres ezen a helyen egy ilyen fiatal és vonzó hölgy???
 - Hogyhogy mit? Talán kit! Jöttem a masszőrömhöz, de előbb benézek a szaunába... isteni keze van a drágámnak, olyan fogásai vannak, hogy egy egész hétre képes fellazítani...
 - És mondja hölgyem, itt női alkalmazottak is vannak?
 - Persze, hiszen ez így természetes, már régóta így működik ... kinek nő kell, kinek férfi! Na pá kedveseim, én megyek!
 - ... Ugye mondtam hogy szauna, meg masszázs-szalon!
 - Magának már az ördög sem hisz!
 - KÖVETKEZŐŐŐ!
 - NEM MEGY INNEN TOLAKODÓ LÚZER? ÖT NAPJA VÁROK ERRE A SZÓRA, MOST ÉN KÖVETKEZEM!
 - SZEMTELEN HAZUDOZÓ, GYEHENNÁRA VALÓ HULLARABLÓ... remélem ott, a pokolban is te leszel a következőőő!




 - 5 -

 - Következőőő!
 - Jóóónapot kííívánok!
 - Jónapot! Tud hárfázni?
 - Hárfázni-i-i???
 - Igen, jól hallotta!
 - Minek?
 - Ne kérdezősködjön, hanem válasszon egy hangszert!
 - Miért?
 - Hogyhogy miért?! Azért, hogy mire visszajövök, megtanuljon játszani rajta!
 - ... Játszani-i-i??? ... Hol???
 - ... Hát itt az égi zenekarban maga javíthatatlan alkoholista! Tudtam, hogy egyszer még megver önnel a Mindenható, és előbb-utóbb idáig vedeli nekem magát!
 - Mi a szösz... nini... a hentessegéd! Mi van, csak nem túllőtte az adagját?
 - Részeges pimasz disznó!
 - Gyógyszerfüggő alávaló gazember!
 - Na, válasszon már egyet, és menjünk gyakorolni!
 - Fogadni mernék rá, hogy maga a nagybőgőt nézte ki magának!
 - Honnan találta ki?
 - Onnan, hogy már odalent is szerette elhúzni a mások nótáját! Csak azt tudnám, hogyan engedhettek fel ide egy sorozatgyilkost???
 - Én egy pedofil szatír helyében nem csodálkoznék ezen ennyire! Tudja mit maga iszákos suszter? Válassza a... citerát!
 - Miért ajánlja éppen azt, maga szemtelen sírásó???
 - Mert már többször is láttam, hogy a fogaival már egészen jól tud... ha lett volna még egy kis ideje a gyakorlásra, akár világhírű virtuóz lehetett volna magából!
 - Ha az ilyen mészárosinasoktól függött volna, akkor biztosan! Skótduda nincs?
 - Most mit válogat?
 - Hátha találok azért egyet!
 - Jellemző!
 - Mi a jellemző???
 - Az a jellemző, hogy még most is a cefrén jár az esze! Azt hiszi bort tárolnak a tömlőjében?
 - Azt azért nem hinném!
 - Hát akkor???
 - Bízom benne hogyha mázlim van, akkor whyskey-t!
 - Na, még csak éppen az kéne! Vagy várjunk csak???
 - Mire várjunk?
 - Hogy maga mire vár, az engem nem érdekel!
 - Akkor mire vár maga?
 - Én arra, hogy az efféle pofátlan gödények alatt megnyíljon a föld!
 - Maga csak hallgasson, szívtelen drogdíler! Amikor csak magára nézek, azért egyvalami nem fér a fejembe!
 - Micsoda?
 - Azt nem értem, hogy... ááá, hagyjuk!
 - Mit?
 - Ne firtassuk!
 - De firtassuk!
 - Biztosan akarja tudni?
 - Most már ki vele, ha egyszer belekezdett!
 - Én szóltam... de ha már annyira tudni akarja, az nem fér bele, hogy...
 - ... Na! Mondja már... hogy???
 - ... Hogy mit keres itt egy olyan söpredék, aki már évek óta az ördöggel cimborál!
 - Inkább ezt ne firtassuk!
 - De éppen ezt firtassuk!
 - Pedig jobban járna, ha megbarátkozna a zenélés gondolatával! Énekelni legalább tud?
 - Csak örökzöld slágereket, mint a...
 - Például?
 - ... sört ide bort ide teszípbarnajány azanyád... hadd mulatom...
 - ... Nem hinném, hogy ezzel sikert aratna a kórusban!
 - Úgy érti, ezzel a nótával?
 - Inkább ezzel a hanggal... nem elég hogy rekedtes, de még hamis is!
 - Pont maga beszél hamisságról? Isten őrizzen meg minden halandót az ilyen csaló himpellérektől, mint maga!
 - Lesülhetne magáról a bőr, a halálba kefekötni magát... notórius lebujlovag!
 - Nézzenek oda! Még neki áll feljebb, egy tetemgyárosnak... gyakorlott hullarabló!
 - TI OTT KETTEN!
 - Várjon a sorára, előbb isten a tanúm hogy leszámolok ezzel a megrögzött gyermek-molesztálóval!
 - Na jöjjön csak bátran ajzószeres paraszt, úgy magához vágom a bőgőjét, hogy csak úgy füstöl!
 - ELHALLGATNI!
 - ... Úristen, ez maga az Úristen!
 - Uramatyám! Tényleg!  
 - CSÖND!!! ... Ilyen kiállhatatlan alakoknak nincs helye a Paradicsomban, ezért egy időre száműzlek benneteket!
 - Óóó Uram irgalmazz!
 - Jajj nekünk! Hová?
 - Egy szigetre! GÁBRIEL!
 - Parancs?
 - Le a szárnyukkal, és dobd ki őket!
 - Örömmel... egy...
 - Áuáááááá....
 - ... és kettő!
 - Uááááá....
 - ÉS GÁBRIEL!
 - Igen?
 - Tartsd szemmel őket!
 - Miért, ó Uram?
 - Az a gyanúm, hogy ezzel itt nincs vége!
 - Uram, ezek után még lesz következőőő...?




 - 6 -

 - ... következőőőáuáááááaaa... puff....  Aúúú!
 - Uááááaaa.... paff ... Jajj!
 - Aúúú....szzzzzzzz.... a fene esett volna magába!
 - Belém??? Miért épp belém?
 - Még kérdi? Maga miatt kerültünk ide!
 - Ekkora pofátlanságot! Mihelyst egy kicsit elidőzöm valahol és kezdem magam jól érezni, maga felbukkan, és elrontja a szórakozásom! Mondja, miért követ engem?
 - Isten-nyilát követem én magát! Tudja mit? Kövesse magát a nyári villám, az kövesse! Hát tehetek én arról, hogy mindenütt magába botlom?
 - Ha nem inná magát gyakorlatilag nap mint nap eszméletlenre, nem történhetnének meg az ilyen malőrök! Lenne szíves leszállni rólam?
 - Szálljon már magába! Mi vagyok én, talán harmat?
 - A lábamról botorkáljon le, nem érzi hogy rajta fekszik?
 - Előbb vegye ki a könyökét a májamból! Jajj!
 - Mája-a-a??? Még ilyet! Azt hittem már rég megszabadították tőle!
 - Csak szerették volna, de nem hagytam!
 - Kik?
 - Mondja, hülyének néz engem? Úgy tesz, mintha nem tudná!
 - Kiváncsi rá minek nézem?
 - Nem!
 - Akkor miért kérdi? Mellesleg igen!
 - És ki miatt akartak feltrancsírozni, nem tudja?
 - Halvány dunsztom sincs róla maga múmiajelölt!
 - Azért nem emlékszik, mert szedi azokat a hallucilogén pirulákat! Hehhehe, itt mit fog rágni amnéziabajnok? A körmeit?
 - Nyugodt lehet, találok magamnak rágcsálnivalót... errefelé minden szigeten kell lenni valamiféle cserjének... apropó, szét is nézek a környéken!
 - Remélem felfalja egy óriási madárpók, vagy valami hasonló viziszörny...
 - Az óriáspók nem él vízben...
 - Honnan tudja? Járt már errefelé?
 - ... de más veszélyes állat igen! Egyébként élhetnek itt bennszülöttek is, akkor pedig jobban járunk ha összetartunk, és kerítünk valami eszközt, amivel védekezhetünk!
 - Nekem nincs félnivalóm, én nem vétkeztem!
 - Mondja maga! Amúgy tud beszélni a vadak nyelvén?
 - Nem!
 - Akkor mit fog mondani nekik, amikor majd szembetalálja magát velük? Mindenesetre nekem jó lesz ez a darab bot, ezzel lesz némi esély elhessegetni őket!
 - Azzal a vacak kóróval???
 - Igen!
 - Kétlem...
 - Akárhogy is kételkedik, még mindig jobb mint a maga egy szál lepedője!
 - Hacsak úgy nem, hogy halálra röhögik magukat, amint meglátják ahogy meglengeti!
 - És mit gondol, ha maga lengeti a lepeljét, akkor nem?!
 - Na és? Legfeljebb halottnak tettetem magam, abban már szinte profi vagyok...
 - ... Nem beszélve arról, hogy még az is megeshet, hogy emberevők lakják ezt a szigetet...
 - Csak nem fél a rokonságától? Én meg attól tartok, hogy maga félrebeszél!
 - És mi van akkor ha mégis?
 - Örülnék neki, mert akkor két eset lehetséges!
 - Mi lenne az?
 - Szerintem rossz esetben az, hogy megkezdődtek az elvonási tünetei!
 - És jó esetben?
 - Tényleg élnek itt kannibálok, de maga a kövérebb!
 - Harmadik eset nincs?
 - Ilyen egy telhetetlen, magánakvaló alakot még a világ nem látott! Magának aztán tényleg semmi sem jó!
 - Éppen maga méltatlankodik? Miért???
 - Még kérdi? Akkor minek válogat?
 - Úgy véli magát nem sütnék meg?
 - Mire engem felhizlalnak, akkorára éhenhalnak! Aztán meg majd csak találok valami ladikot, amivel átszelem az óceánt...
 - Azt csak hiszi! Nem hallott még olyanról, aki a sovány húst kedveli?
 - Engem akkor sem rémiszt meg!
 - Csönd!... Maga nem hallja?
 - Mit?
 - A tam-tam dobokat!
 - Jaaa azt???
 - Igen!
 - Honnan hallanám a maga hallucinálásait? Ellentétben magával, nekem nincsenek ilyen telepatikus megérzéseim! Nem szédül?
 - De igen!
 - Hála istennek végre valami jó is történik!
 - Kárörvendő kocsmatöltelék!
 - Betoji mészárosinas!
 - ... MINDKETTŐ ÁLLJ, ÉS NEM MOZDUL...!
 - ... Lője le ezt a pribéket biztos úr, láttam hogy megrebbent a szempillája!
 - Ne higgyen ennek a júdásnak tábornok úr, ez bárkit eladna az ördögnek, csakhogy mentse a bőrét...
 - IGAZOLJÁK MAGUKAT!
 - Tréfál???
 - NEM!
 - Dehát isten a tanúm, most dobtak ki minket az édenből, honnan lenne nálunk bármiféle papír?
 - Esküszöm így volt, nekem elhiheti!
 - CSÖND! ... Központ jelentkezz, központot hívja Kovács kettő tizedes, központ jelentkezz...
 - Itt központ, hallgatom!
 - Kovács kettő tizedes jelentem, névtelen riasztást kaptam hogy két gyanús alak ólálkodik a sziget bokrai között. A két gyanúsítottat elfogtam, engedélyt kérek bekísérni őket!
 - Azonosította őket?
 - Negatív!
 - Várjon... személyleírás?
 - Egyikük átlagos testalkatú, a másikhoz képest alultáplált, beesett arc és szem...
 - Ez vagyok én!
 - ... a testesebb fél fejjel alacsonyabb, de amennyivel kisebb, annyival kövérebb...
 - Ez pedig én!
 - ...mindkettő nagyhangú, kötekedő kísértetnek van öltözve, ijesztgetik a békés turistákat, valamint összevissza hazudoznak mindenféle édenről... megerősítést kérek a visszatartásukra!
 - Engedély megadva! Várjon... most jött a bejelentés, hogy az Éden elmegyógyintézetből két anyaszült meztelenre vetkőzött, veszélyes ápolt megszökött, ismertetőjelük az, hogy magukkal vittek két lepedőt...
 - ... Stimmt, a személyleírás pozitív!
 -  ... tartsa szemmel őket amíg küldöm az erősítést... központ kiszáll, és vége!
 - Értettem, vége... egyetlen rossz mozdulat és lövök!
 - Na mi van szatírkám, beállt a hullamerevség?
 - Lője le biztos úr, ettől másképp nem lehet megszabadulni!
 - CSÖND! ...Még egy szó, és magukba ürítem a tárat... lassan odamennek az autóhoz... beülnek hátra... szájat és ajtót becsuk, mert lövök... úgy! Központ jelentkezz, központ jelentkezz!
 - Itt központ, hallgatom!
 - Kovács kettő tizedes jelentem, a két közveszélyes őrültet őrizetbe vettem, és szállításra előkészítettem! Várom a további parancsot!
 - Akkor induljon a pszichiátriai intézetbe, a cím a következőőő...




 - 7 -

 - ... KÖVETKEZŐŐŐ!
 - Jónapot! Itt ez a két ápolt, akik kereket oldottak innen... vegye át, és tartsa jól szemmel őket... gyerünk, befelé!
 - Naaa! Most mit lökdös?
 - Lője le, mert ezt a kretént másképp nem lehet elhallgattatni!
 - KUSS, nem pofázik! ... Felismeri a gondozottjait?
 - ... NANÁ, HOGY ŐK AZOK!
 - Na, akkor a viszontlátásra, maguk meg jól viselkedjenek, különben...
 - ... KÖVETKEZŐŐŐ!
 - Mondja maga hentes, nem tudja kihez beszél a portás?
 - Miért alkoholbogár, nincs a hátunk mögött senki?
 - ... Nincs... érdekes, vajon akkor kire vár még ez az alak?
 - Kit érdekel? Az a lényeg, hogy tető van a fejünk fölött... Nem éhes?
 - Inkább szomjas vagyok!
 - Azt mindjárt gondoltam! ... Mondja jóember, van itt valaki akivel normálisan lehet beszélni, vagy itt mindenki elmebajos?
 - ... NANÁ, HOGY ŐK AZOK!
 - Miért, maga nem?
 - ... KÖVETKEZŐŐŐ!
 - Ne üvöltsön már ilyen fülsértően, a frászt hozza az emberre!
 - Hagyja már békén kolléga, nem látja rajta hogy őrült?
 - ... NANÁ, HOGY ŐK AZOK!
 - Ez tényleg ápolásra szorul... nézzünk széjjel, hátha akad itt valami ruha amit felvehetünk...
 - Most az egyszer igaza lehet, valóban szükségem lenne legalább egy köpenyre...
 - Nekem talán nem???
 - Magának minek??? Így is tökéletesen el tud vegyülni ezek között az idióták között!
 - Hát ez azért igazán furcsa!
 - Min ütődött meg???
 - Leginkább azon, hogy ilyen kitűnő ötlet egyáltalán eszébe juthat egy olyan szélhámosnak, mint maga! Pedig azt hinni elsőre, hogy már az összes valamirevaló agysejtjét mámorosra itta!
 - Piszkos drogcsempész!
 - Génhibás suszter!
 - Merre lehet a konyha?
 - Mit akar a konyhában???
 - Maga szerint?
 - Vagy úgy! Alkohol kellene, mi???
 - Hát nem is mosogatni szándékoztam!
 - HÉÉÉ! MAGUK OTT KETTEN!
 - Pszt, tetesse magát bolondnak, majd én beszélek...
 - Tetesse maga, magának már gyakorlata van a színlelésben ...
 - Hülye sintér, ha elbaltázza esküszöm kinyuvasztom...
 - Cssss...
 - Mit keresnek ebben a szárnyban?
 - Egy alkalmas helyet, ahol... azaz eltévedtünk, még újak vagyunk itt...
 - A társa miért nem beszél???
 - Jaaa őőő? Ő csak egy szerencsétlen süketnéma, én vagyok a gondozója...
 - Lepelben???
 - A látszat csal, a fürdőben voltunk, de valahogy idáig keveredtünk...
- Hm... nem magukat hozták be az előbb?
 - Ááá dehogy... csak nem találjuk a szobánkat...
 - ... NANÁ, HOGY ŐK AZOK!
 - Huhh!
 - Ne féljenek tőle, teljesen ártalmatlan... jól van jól van Szepi bácsi, tudjuk hogy ők azok! Menjen a szobájába, mindjárt visszük a vacsoráját...
 - ... KÖVETKEZŐŐŐ!
 - A következő öt percben megkapja, csak menjen...
 - Mi történt vele???
 - Egyszer megvádolt egy boncmestert a segédápolójával együtt, de elítélték hamistanúzásért és azóta itt van...
 - Mivel vádolta meg őket???
 - Azzal, hogy élve akarták felboncolni... de ilyen nem történhet meg, még sosem hallottam arról, hogy lett volna rá precedens...
 - Miből gondolja?
 - Na hallja, se jegyzőkönyv nem készült róla, se más koronatanú nem jelentkezett a bizonyítási eljárás megkezdéséig, a szembesítés meg nem vezetett eredményre minden kétséget kizáróan...
 - Hát ez kétségtelenül érdekes... hogy mik vannak???
 - Na megérkeztünk, itt a szobájuk... mindjárt hozom a gyógyszereiket, el ne csatangoljanak!
 - ... Naná, hogy ők azok!
 - Hogy mi van???
 - Jól hallotta, maga volt az meg az a kiugrott hentes!
 - Cssss... halkabban!
 - Most bezzeg fél mi???
 - Törölje már le az a bárgyú vigyort a képéről... nézze, itt valami félreértés történhetett!
 - Na persze, félreértés... nem tudták eltenni láb alól mi??? Ezért még lógni fog!
 - Ezt a pimaszságot! Csak nem zsarolni akar???
 - Most hogy mondja, nem is olyan rossz ötlet... mije van?
 - Leginkább undorom!
 - Azzal nem tudok mit kezdeni... más érték???
 - Ezen a lepedőn kívül?
 - Igen!
 - Van egy hosszú távra szóló bérleményem...
 - Mennyi időre?
 - Huszonöt évre!
 - Hol???
 - Ennyire akarja?
 - Naná!
 - Rendben, de ahhoz előbb ki kell jutnunk innen...
 - Mondja meg hogy hol találom meg, a többit én majd elintézem!
 - Azt kétlem, ahhoz nekem is ott kell lennem!
 - Téved!
 - De nem tévedek! Maga téved!
 - Miért?
 - Akármilyen kreatív, egyedül úgy sem menne magának!
 - Micsoda?
 - Belefeküdni a krematóriumba, aztán belesöpörni magát egy urnába, kisétálni vele a köztemetőbe, feltenni magát egy üregbe, végül magára csavarozni a nevére szóló márványtáblát... és akkor még a búcsúztatásáról nem is beszéltünk!
 - Megátalkodott, akasztófáravaló sorozatgyilkos!
 - Elvetemült zsaroló csirkefogó!
 - ... KIK MAGUK??? ... És mit keresnek az osztályomon?
 - Hát ez jó kérdés, éppen arról társalgunk, hogy kik vagyunk, és mit keresünk mi itt?
 - És mire jutottak?
 - Szinte semmire!
 - Miért?
 - Nézzen rá! Lehet ezzel a tökkelütött alakkal bármire is jutni???
 - Mondja egy hóhérsegéd, akivel még egyről a kettőre sem lehet jutni...
 - Maga hóhérsegéd?
 - Az hát! Minimum!
 - Nem magát kérdeztem!
 - Ááá dehogy, csak ez a szellemi fogyatékos illet efféle jelzőkkel... alkoholelvonási tünetei vannak, és ilyenkor összehord hetet-havat... egy szavát sem kell komolyan venni... de amúgy egész kedves ember, olykor még kedélyesen is el lehet vele csevegni...
 - Piszkos sorozatgyilkos, nagyipari hullagyártó!
 - Hallja??? Én mondtam...
 - Érdekes eset... de az még most sem világos, hogy... hogy kerültek ide?
 - Hát az meglehetősen hosszú történet!
 - Nem baj, én ráérek... tehát???
 - Meg fog lepődni!
 - Miért, maga jós?
 - Nem, de a történet egy proszektúrán kezdődött!
 - ???
 - Ugye mondtam? Tehát a történet eleje a következőőő....





 - 8 -

 - Következőőő!
 - Jóóónapot kííívánunk!
 - Jónapot, fáradjanak közelebb ha megkérhetem!
 - Ááá, innen is egészen jól hallani, csak nyugodtan végezze a dolgát, majd én közben figyelek...!
 - ... Igaza van a kollégának, látom elfoglalt... hát nem zavarjuk...
 - Ne akarják hogy magukért menjek, na mozgás közelebb!
 - Azt hiszi parancsolgathat nekünk?
 - Igen!
 - Juszt sem megyünk!
 - Maguk akarták...
 - Ne közelítsen...
 - ... Mert segítségért kiáltunk!
 - Felőlem ordíthatnak ahogyan csak a torkukon kifér, engem nem hat meg!
 - SEGÍTSÉÉÉG! ... AUUÚ! ...
 - ... Jajj! Most mit bökdös a villájával??? Paraszt!
 - Gyerünk, másszanak bele a kondérba!
 - Megőrült...?
 - ... Abba a forró és gőzölgő üstbe???
 - Igen!
 - Minek???
 - Tippelhetnek!
 - Majd pont most fogunk találgatni, és éppen magának...
 - ... És egyébként is... hol a pokolban vagyunk?
 - Ördögük van, ott!
 - Hol a főnöke? Beszélni akarunk vele!
 - Ő most nyaralni ment!
 - Sokára jön vissza?
 - Azt nem tudni, lehet már holnap megérkezik, de lehet hogy csak egy hónap múlva!
 - Akkor megvárjuk, mi ráérünk...!
 - ... Jaja, nekünk nem sürgős...
 - Nekem viszont igen! Na gyerünk, befelé!
 - Auuú! Nem hallotta maga kretén...?
 - ... Beszélni akarunk vele!
 - De ha egyszer nincs itt, akkor hogyan?
 - Honnan tudjuk mi azt...???
 - ...Ez a maga baja, hát oldja meg maga!
 - Na jól van... de csak most, először és utoljára felhívom... hoppá, elfelejtettem feltölteni...
 - Mutassa a telefonját... hihhihi, hogy ez mekkora egy pancser...?!
 - ... Hehhehe tényleg az... nem látja hogy itt nincs térerő?
 - Nini, tényleg!
 - Hát ez akkor pech!
 - Igen az, főleg maguknak! Na gyerünk, másszanak!
 - Ne sürgessen, mert ha megjön a főnöke én úgy eláztatom, hogy az isten se mossa le magáról...!
 - ... És én leszek a tanú...
 - Még maguknak áll feljebb???
 - Képzelje igen! Különben is... hogy jön ahhoz egy közönséges alkalmazott, hogy nekünk dirigáljon...?
 - ... Kérjük a panaszkönyvet!
 - Hogy mit???
 - Jól hallotta maga prosztó, a panaszkönyvet!
 - Itt olyan nincs!
 - Akkor szerezzen egyet!
 - Honnan???
 - Ahonnan akar, magára bízzuk...!
 - ... De hitelesítve legyen, mert megjárja!
 - Hitelesítve-e-e? Kitől?
 - Alapesetben az iparkamarától, a fogyasztó- és a katasztrófavédelemtől...
 - ... Apropó, és mutassa meg ezektől az engedélyeket!
 - Olyanok itt nincsenek!
 - Szóval engedély nélkül üzemelteti a konyhát...?
 - ...És mit szólna ahhoz, ha bezáratjuk?
 - Nézzenek oda, még ők fenyegetnek!
 - Egy szavunkba kerül, és házkutatást tart a NAV...!
 - ... Sőt...! Ha még az egészségügytől és a munkavédelemtől is kiszállnak, magának befellegzett!
 - Miért?
 - Ad egy: nincs magán munkaruha, ad kettő...
 - ... Izé... ott szalad egy patkány!
 - Hol???
 - Ott futott be a farakás alá! Mondja, van engedélye a tűzoltóságtól?
 - Honnan tudjam? A főnök intézi az efféle ügyeket!
 - Jellemző!
 - Mi???
 - Az, hogy mindig arra hárítják a felelősséget, aki éppen nem tartózkodik a helyszínen!
 - Tehetek én arról?
 - Igen, tehet! Fogadni mernék, hogy balesetvédelmi oktatásban sem részesült...
 -  Hát... hát... hát...
 - Ne hápogjon...!
 - ... Be van egyáltalán jelentve, vagy feketén dolgozik?
 - Ezt hogy értik?
 - Szóval nincs...!
 - ... És mondja, nem fél attól, hogy megégeti magát?
 - Már most úgy érzem magam, mint akit leforráztak!
 - Hány órát dolgozik naponta?
 - A huszonnégyből?
 - Igen!
 - Uszkve huszonnégyet!
 - Nincs pihenőnapja???
 - Nincs!
 - Nahát, magát aztán jól kihasználja a főnöke...!
 - ... Miért hagyja???
 - Dehát mit tehetnék???
 - Sok mindent!
 - Például???
 - Például belép az egyik szakszervezetbe!
 - Melyikbe?
 - Nem mindegy...?
 - ... Az a lényeg hogy tag legyen, és akkor védelemben részesülhet a munkáltatójával szemben.
 - Anélkül nem megy?
 - Nem! Éppen az a baj az efféle dolgozókkal, hogy nincs érdekképviseletük, és bárki ott rúg beléjük, ahol csak akar...!
 - ... Mondja, volt már nyaralni?
 - Ebből a fizetésből???
 - Miért, mennyit keres?
 - Az éhenhaláshoz sok, az emberhez méltó élethez kevés!
 - Szegény ördög...?!
 - ... Az! Esküszöm, én már-már sajnálom! Tudja mit?
 - Mit?
 - Lássa kikkel van dolga, amíg elmegy egy kicsit világot látni, addig mi itt helyettesítjük...
 - Hová?
 - Ahová akar, magára bízzuk! Ja, és néhány jótanács... vegyen fel egy lábbelit, és egy öltözet ruha sem ártana...
 - ...És hééé... maga szegény pária! Ne felejtse el a legfontosabbat!
 - Mi lenne az?
 - Magyarországra ne menjen!
 - Miért?
 - Mert onnan jövünk, az egy veszélyes hely!
 - Miből gondolják?
 - Na hallja! Ott a politikusok már az első adandó alkalommal lehúzzák a szegény ördögöket!
 - Ezt hogy értik?
 - Lépten-nyomon adókat emelnek, és még rájuk is beszélik hogy ez jó nekik!
 - Ez nem parasztvakítás???
 - Maga mondta... következőőő!




 - 9 -

 - Következőőő... a következő betű a...
 - Jóóóccakát kííívánok!
 - Húhh! ... A fene vitte volna el magát!
 - Miért?
 - Mit ijesztget???
 - Gondoltam meglepem, ha már erre jártam!
 - Gratulálok, sikerült! Majdnem összecsináltam magam!
 - Ilyen ijedős kísértetet még nem láttam!
 - Maga is megijedt volna ha elmerül a munkájában, és valaki hirtelen megszólal a háta mögött! ... Mit keres itt?
 - Az egész sírkert zeng a kopácsolásától, muszáj annyira vernie azt a kalapácsot?
 - De ha egyszer elírták a nevemet! Csak tudnám ki volt az a csibész, aki lediktálta a kőfaragónak!
 - Én tudom!
 - Ki???
 - Hát én!
 - Mondja, még itt sem hagy békében nyugodni?
 - Miért, talán én verem fel a környéket? Hálátlan csirkefogó!
 - Piszok sorozatgyilkos!
 - Különben is... nem úgy hívják hogy Lajos???
 - De igen!
 - Hát akkor???
 - De nem Varga!
 - Hanem???
 - Csizmadia!
 - Nem mindegy???
 - Nem!
 - Micsoda egy kötözködő fráter?!
 - Ééén???
 - Igen maga!
 - Miért?
 - Mert az egyik is suszter, meg a másik is, most mit van úgy oda? Ahelyett hogy hálás lenne nekem, még fel van háborodva! Felháborító!
 - Kíváncsi lennék mit szólna ahhoz, ha magának is elírnák a nevét?
 - Nevetni fog!
 - Miért?
 - Azért mert semmit, szó nélkül kijavítanám!
 - Még nem is mondta a családi nevét, hogy is hívják?
 - Józsefnek!
 - Azt tudom, a családit kérdeztem!
 - Az is József!
 - Hja, így könnyű... HIHHIHI, ez mókás! József József, alias a megátalkodott gonosztevő, civilben tetemgyáros... hihhihehhehe...
 - HAHHAHA! Aljas maga! Ráadásul pofátlan is, még meg se köszönte!
 - Mit???
 - Azt hogy idejuttattam!
 - Köszönöm szépen! Hogy tehette???
 - Nagyon szívesen!
 - ???
 - Ne hálálkodjon, egy régi barátjáért ennyit igazán megtehet az ember... még ha az egy gyógyíthatatlan szeszraktár is!
 - Hogyan???
 - Nem mondom, egy kicsit bonyolult volt elintézni, de addig jártam a nyakára a hozzátartozóinak, amíg végül megegyeztek!
 - Mit művelt velük???
 - Semmi különöset!
 - Csak nem kísértette őket?
 - Jójó, bevallom párszor meglátogattam néhányukat...
 - Nyomást gyakorolt rájuk?
 - Végül is igen, de csak addig amíg közös megegyezésre nem jutottak!
 - Miféle nyomást?
 - Kvázi lidércet!
 - Micsoda egy alávaló szellem maga!
 - Pedig örülhetne, mert először a temetőárokban akarták elkaparni!
 - Igen??? És honnan tudja???
 - Honnan honnan... kihallgattam őket! Mondhatom szép kis családja van, nekem lesülne a képemről a bőr a helyükben!
 - Most is lesülhetne, ilyet tenni az emberrel!
 - Mit???
 - Még kérdi? Mit bolyong itt csendben?
 - Addig nem akartam zajt kelteni amíg nem tudom ki az az elvetemült, aki ilyenkor lármázik!
 - Ezért oson lábujjhegyen a békés lelkek mögé? A frászt hozta rám, majdnem infarktust kaptam...
 - Az kizárt!
 - Miből gondolja?
 - Maga már életében is egy szívtelen dög volt, és akkor még finom voltam... ha nem hiszi, kérdezze csak meg a drágalátos rokonságát!
 - Egy szavát sem hiszem!
 - Pedig jobban tenné ha utánajárna, én legalábbis azt tenném!
 - Miért?
 - Többször emlegették mint a postást, pedig az mindennapos vendég náluk! Nem csuklott?
 - Most hogy mondja... már nekem is gyanús... na, ezt még megemlegetik!
 - Akarja hogy segítsek???
 - Miért, újabban már sírásást is vállal?
 - Mit tegyek, ha egyszer itt unatkozom? ... Mit gondol, mennyi időnk van még a feltámadásig?
 - Remélem annyi azért van, amíg felteszem az i-re a pontot...
 - Na add a vésőt te kóbor szatír, de ha a kezemre ütsz olyat mondok!
 - Nesze! Csak semmi pánik te újdonsült sírásó, még sosem hibáztam...
 - AUUÚ!
 - ... Eddig... hol is tartottam? Ja igen az i-nél, a következőőő...



 - 10 -

 - A következőőő...
 - JÓÓÓNAPOT KÍÍÍVÁNOK!
 - JUHHUHÚJ, hogy az a... hányszor mondtam már magának, hogy ne ijesztgessen?
 - Láttam el volt mélázva, gondoltam meglepem... mondja, mióta beszél magában?
 - Amióta a balsors, az a kiszámíthatatlan gonosztevő rámcsimpaszkodott!
 - Mikor történt ez?
 - Közvetlen azután, hogy felébredtem egy sötét és hideg tepsiben! Senkinek nem kívánom azt a percet, amikor megismertem...
 - A félelmet?
 - Nem, hanem magát! 
 - Hűűű, azok voltak ám a szép idők... olyan majrés kefekötőt még nem láttam, aki tetszhalott!
 - Én sem olyan megátalkodott, hallucináló bitangot!
 - Vonja vissza!
 - Csak ha maga is!
 - Jó, nem volt gyáva!
 - Rendben, maga meg sem volt annyira elszánt!
 - Ezt túltárgyaltuk... mondja, min gondolkodott el annyira?
 - Azon morfondíroztam, hogy miképp volna lehetséges innen megszabadulni...
 - Ha rám hallgat, akkor a legegyszerűbb módon!
 - Hogyan?
 - Alapítunk egy egyházat!
 - Úgy érti, a hozzá való dogmákkal együtt?
 - Igen!
 - De szabadíts meg a gonosztól!
 - Ez is benne lenne...
 - És ne vígy minket a kísértésbe!
 - Jó szlogen, de már késő, benne van!
 - Mondja, miért akar örök kárhozatra ítéltetni?
 - Ki mint él, úgy ítél!
 - Dehát mi már nem élünk! Kísértetek vagyunk, szellemek, árnyak!
 - Attól még hihetünk, nem?
 - Miben???
 - A feltámadásban!
 - Ha maga feltámad, kihal az emberiség!
 - Megjósolom hogy akkor is, ha maga születik újjá...
 - Miért?
 - Még kérdi? Az egyik fele májzsugorban, a másik meg a szomjúságtól!
 - De ha mégse, a túlélőkről gondoskodik egy drogfüggő mészárosinas!
 - Hiába károg vészmadár, én már döntöttem!
 - Hála istennek! Mégis elmegy?
 - Ne az Úrnak hálálkodjon, hanem nekem!
 - Hála az úrnak, végre eltűnik előlem a jól megérdemelt búsba, a helyére!
 - Hová?
 - Oda ahová való... a legsötétebb pokol kénköves fenekére, ahol a madár se jár...
 - Azért olyan messzire nem megyek el!
 - Miért, talán fél?
 - Igen!
 - Mitől félhetne egy sátánfajzat ott?
 - Attól hogy elveszítem...
 - ... A józan eszét?
 - Nem, hanem magát! Ki tudja milyen hosszú az út? Még valahol lemaradnék...
 - Az biztos, főleg ha útközben belebotlana néhány kokacserjébe!
 - Nem számít, az első talponállóban utolérném... amúgy elfogad egy jótanácsot?
 - Miről lenne szó?
 - Arról, ha netalán mégis testet öltene, ne nyisson jósdát mert megjárja!
 - Ezt hogy érti?
 - Úgy, hogy az első vendége ellátná a baját!
 - Hogyan?
 - Kapásból! Felismerné magában a csalót, és úgyszólván közérdekből kinyuvasztaná!
 - Kész, befejeztem, magával nem tárgyalok!
 - Nocsak! És miért?
 - Azért mert rájöttem, hogy maga miatt kerültem ide!
 - Még ő nem tárgyal velem, hogy oda ne rohanjak!? Ahelyett hogy örülne, amiért megszabadítottam attól az álnok kígyótól!
 - A volt nejemről vagy jót, vagy semmit!
 - Az anyósáról beszéltem!
 - Jaaa??? Az más! Akkor se higgye azt, hogy ezért lekötelezve érzem magam!
 - Miért nem?
 - Azt hiszi, hogy egy ilyen kis apró szívességgel egy olyan nagy vétket tisztára tud mosni?
 - Gondoltam...
 - Mit?
 - Azt, hogy még magának áll feljebb! Hálátlan disznó!
 - Tolakodó csirkefogó! A következő életemben úgy el fogom kerülni, mint a leprást!
 - Az csak kizárólag egyetlen esetben lehetséges maga suszter!
 - Melyikben?
 - Csak akkor, ha az Úr megbocsájt, és lesz még egyáltalán következőőő...




 - 11 -

 - Következőőő... na jöjjön maga elfuserált cipész, feladatot kaptunk!
 - És kitől ha szabad érdeklődnöm?
 - Magától a Mindenhatótól!
 - Micsodaaa?
 - Ezen nincs semmi csodálkoznivaló! Egyszerűen megjelent előttem és kész, el tudja ezt képzelni?
 - Igen, el tudom képzelni ... majd pont egy ilyen gyanús trottli előtt fog megjelenni mint maga!
 - Hiába kételkedik, ez pedig így volt!
 - Csak azt tudnám...
 - Mit?
 - ... Azt, hogy mitől hallucinál?! Nyomorult gazember... honnan szerezte az anyagot?
 - Miféle anyagot?
 - Amitől ilyen képzelgései vannak... mondja, muszáj magának minden isten háta mögötti helyen betépni?
 - Isten a tanúm hogy igazat szólok!
 - Más kézzel fogható tanúja nincs?
 - Hol? Itt??? Na jön, vagy nem jön?
 - És hová?
 - Vissza kell mennünk a földre!
 - Miért?
 - Fogalmam sincs, de talán azért hogy jóvátegyük a múltban elkövetett hibáinkat... és képzelje azt is értésemre adta az Úr, hogy természetesen nekem kell irányítani!
 - Sejtettem!
 - Mit?
 - Hogy természetesen maga lesz a főnök úr, rám meg marad a piszkos munka!
 - Ez biztos azért van, mert nem bízik meg egy alkoholista gödényben!
 - De egy sorozatgyilkosban igen? Az én iszákosságomat egy pár pillanat jóvátenni, elég ha elkerülöm a poharat... de magának egy örökkévalóságig fog tartani!
 - Miből gondolja ezt???
 - Na hallja, ahányszor engem el akart tenni láb alól... nem beszélve azokról az ártatlan áldozatokról, akiknek a halála a lelkén szárad!
 - Akkor beszámíthatatlan állapotban voltam, és ez enyhítő körülménynek számít!
 - Magánál vagy a bíróságon lehet, de nálam nem!
 - Na jó, bocsánatot kérek... jöjjön!
 - Jellemző!
 - Mi?
 - Még el sem indultunk, máris parancsolgat!
 - Istenem segíts... nézze suszterkém, ha sokáig kéreti magát, elszalajtjuk a lehetőséget!
 - De sürgős de sürgős a hóhérsegédnek... ennyire hiányzik mások kínzása? Előrebocsátom, ha valami égbekiáltó gaztettre készül, én úgy ott hagyom...!
 - Megegyeztünk... akkor számolok... egy... kettő... hááá... ... rom!

 - ... AUUÚ, ez fáj!!!
 - Ennek szívből örülök! Na, halljam a neveket!
 - Miféle neveket???
 - Azoknak az istentagadó, megátalkodott eretnek társainak a nevét... na gyerünk hitetlen Tamás, ki vele kik ők, és hol vannak?
 - Ki az ördögöt érdekli hogy kik ők és hol vannak? Inkább az érdekel hogy hol vagyok... és különben is... engem Lajosnak hívnak! 
 - Azt már tudjuk... és a legjobb helyen van, itt a kazamatában... Én pedig nem az ördög, hanem Józsua inkvizítor vagyok, és az Úr kegyelméből 1260-at írunk... hallgatom!
 - Ha rám hallgat, azonnal abbahagyja ezt a kérdezősködést, és eloldoz... azt hiszi az ilyen firtatással fel lehet csigázni az érdeklődésemet ilyesmi iránt? Hallatlan, micsoda egy szentfazék?!
 - Pribék, tegye a dolgát...
 - ... AUUÚ! Jól van na, nyert! De előbb van egy kikötésem...
 - Mi lenne az?
 - Maga kiköttet, és tárgyalhatunk...
 - Pribék...
 - ... AUUÚ!
 - Kik a társai?
 - Honnan tudjam? Az az igazság, hogy nem is ismerek itt senkit!
 - Figyelmeztetem, az igazság elhallgatása komoly vétek, és rendkívül súlyos büntetést von maga után ha bebizonyosodik... tehát?
 - Most mit mondjak erre?
 - Csak az igazat! Például egy nevet... a társa már mindent bevallott!
 - Nevetni fog, nekem nincs is társam...
 - Érdekes... itt az áll, hogy József József vádlott tanúbizonyságot tesz arról, hogy maga az az istenkáromló felbujtó, aki ... pribék!
 - ... AUUÚ! ... Hol az a pokolravaló csibész?
 - Vegyék jegyzőkönyvbe, hogy a vádlott bevallotta azt, hogy ismeri az eltévelyedettet, ezért...
 - Hogy ismerem-eee? Ő az a fattyú aki felbújtatott engem arra, hogy jöjjek vele! De csak kapjam a kezeim közé, megemlegeti az az istentelen lator!
 - ... ezért mindkettőjüket húsz év gályarabságra ítélem!
 - Hogy most mi van???
 - Oldozzák le, és vihetik őket a kikötőbe... következőőő...



- 12 -

 - Következőőő... Húzz... húzz... húzz...
 - Ez a morcos pofa is csak egyet fúj mint a pereces... méghogy húzzam, meg csak húzzam...
 - Én még egy ilyen kurafit nem láttam...
 - Ugye? Könnyű annak dirigálni, akinél korbács van!
 - Magáról beszélek! Önnek semmi sem elég jó?
 - Jobb lenne megkérdezné tőle, messze van-e még a szárazföld!
 - Minek??? Ha tudni akarja, körülbelül két, esetleg három mérföldnyire!
 - Igen? És milyen irányban?
 - Lefelé!
 - Remélem jön egy kalózhajó, és maga fog először lesüllyedni odáig aljas mészáros... csak azt tudnám, miért ver az Úr egy ilyen alakkal?!
 - Megmondom én magának... azért, mert akármennyire is el van fuserálva csak az Ő teremtménye, így hát szereti!
 - Érdekes!
 - Mi?
 - Az, hogy egyes kétes múltú egyéneknek mégis jobban kedvez!
 - Igen, itt van például ez a marcona rabszolgahajcsár... na, többek között ennek se volt gyerekszobája!
 - Jól mondja... többek között... amúgy meg a fene vitte volna el magát az állandó hallucinálásával együtt...!
 - Mondja, nem unja még?
 - Mit???
 - Amióta csak ismerem állandóan siránkozik, zsörtölődik, és engem hibáztat mindenért...
 - Vajon kit okolhatnék mást?
 - Például saját magát!
 - Miért?
 - Már csupán azért is, mert ha annak idején nem tetszett volna halottnak tettetni magát, most nem lennénk itt!
 - Hát ez már mindennek a teteje! Felháborító!
 - Örülhetne annak, amiért megmentettem...
 - Mitől??? A boncolástól?
 - A tűzpróbától! Ha nem tanúskodom maga mellett, már rég a pokolban füstölög!
 - Ezt hogy érti?
 - Az inkvizítor máglyára akarta vetni, mert azt hitte boszorkánymester... gyanús volt neki hogy négy napja nem mozdul... az a óriási mázlija hogy ott voltam, és nagy nehezen sikerült megnyugtatnom azt az istenfélő embert.
 - Mivel?
 - Azzal, hogy maga egy szimuláns idióta, aki amikor nincs magánál, megszállja az ördög, és gyakorlatilag úgy néz ki mint egy lebénult tetem... ezért azt tettem, hogy tetemre hívtam a prédikátort...
 - Hogy mi van, mit tettem???
 - Ez az hogy szinte semmit! Igazán vehetné már a fáradságot, és végre méltóztatna dönteni!
 - Miről?
 - Arról hogy élni akar, vagy meghalni? Na szóval... amíg maga ott heverészett ájultan és hozzávetőleg döntésképtelenül, és annak ellenére hogy jóformán nem is tudott magáról... ki merem jelenteni, hogy aránylag egészen egészséges holtat tudott színlelni... mondja maga pedofil szatír, nem szégyelli, hogy egy ekkora magamutogató?
 - Hogy mi van??? Ééén??? Miért?
 - Mindössze csak azért, mert amikor megtalálták a helyi  parasztasszonyok a folyóparton, csak azt látták, hogy meztelenül mutogatja magát!
 - Maga talán rögtön felöltözve jött erre a világra?
 - Nem, de legalább volt annyi lélekjelenlétem, hogy szerezzek néhány göncöt a legközelebbi őrizetlen viskóból! Az volt az istenadta szerencséje, hogy valakik megmentették a csőcseléktől... már éppen zsákba akarták varrni, hogy leúsztassák a folyón!
 - Kik mentettek meg?
 - Néhány áldott jó ember...
 - Például?
 - Elsősorban én, másodsorban meg az a két pribék, akik...
 -  Ezt tudom, akik vallattak!
 - ... igen, akik lecipelték a templom pincéjébe, a hittérítő elé!
 - Hogyan?
 - Nem mindegy? Ha annyira tudni akarja, egy saroglyán!
 - Miért oda?
 - Az volt a legbiztosabb hely, ahová egyetlen pór sem mer lemenni önként... Mondhatom szerencsés egy flótás maga, amiért feljelentették az egyháznál!
 - Feljelentetteeek??? Kicsoda?
 - Hát én!
 - Miért?
 - Kizárólag sürgős érdekből!
 - Mi volt ezen ennyire sürgős?
 - Na hallja!? Ha nem járok el lóhalálában a katolikus egyháznál az érdekében, ma már valahol a Gibraltári-szorosnál úszkál pár cápa társaságában... még jó, hogy jártamban-keltemben hallottam a piacon, hogy a pápai követ tudni akar minden olyan személyről, aki nem ismer se istent, se embert!
 - Még mindjárt kiderül, hogy hálásnak kell lennem! Köszönöm szépen!
 - Nagyon szívesen máskor is, ennyit igazán megtesz az ember a felebarátjáért!
 - Tudja mit? Hányingerem van...
 - Hálaistennek eléggé zöld is a színe... miért, mi rosszat evett?
 - Mintha nem tudná miért... magától van hányingerem, ilyen egy aljas júdást, ekkora hétpróbás gazembert még nem hordott hátán a föld...
 - Kalózok a láthatáron!
 - Na, már csak éppen ez hiányzott... bezzeg most örül, mert jönnek a cimborái!
 - Húzz... húzz... gyorsabban! Gyorsabban!
 - Főnök, ez a martalóc itt mellettem lazsál!
 - Pszt, hallgasson... lehet hogy ők lesznek a megmentőink!
 - Világos, hiszen magának nincs félnivalója mert a sorozatgyilkosok összetartanak... de mi lesz velem?
 - Mit tudna veszteni? Az evezősöket különben sem bántják!
 - Honnan tudja?
 - Még az is lehet, hogy beállhatunk közéjük!
 - Ezt mindjárt gondoltam!
 - Mit?
 - Hogy erre kapható lenne maga haramia!
 - Most mit van úgy oda? Maga nem akar szabad lenni?
 - Úgy érti, szabadon fosztogatni?
 - A cél szentesíti az eszközt... ezt pont egy köztörvényes fegyenc ne tudná?
 - Maga előbb-utóbb még a bitófán fog lógni!
 - Még azt sem bánom egy feltétellel...
 - Mi lenne az?
 - Hogy maga legyen előttem a következőőő...



 - 13 -

 - Következőőő...
 - ... CARRRAMBAAA...! 
 - ... KUSS! ... Igazán megtaníthatná a jómodorra a vézna csirkéjét, maga kultúrálatlan barom!
 - Maga csak törődjön a saját dolgával hálátlan disznó!
 - ... HÁLÁTLAN DISSSZNÓÓÓ... CARRRAMBAAA...!
 - ... POFA BE! ... Vigye a konyhámból a mocskos szájú madarát, mielőtt még baleset éri!
 - Miféle baleset érhetné?
 - Addig repdes a kondér körül, amíg egyszer beleesik!
 - Magától ki is telik, hogy belelöki! Mit vétett magának ez az ártatlan jószág, hogy meg akarja kopasztani?
 - ... KOPPPASZTANIII... CARRRAMBAAA...!
 - Ártatlan jóóószááág??? Ez a koszlott veréb nem elég hogy úgy káromkodik mint a hegyibetyár, de ráadásul még lop is... nem beszélve arról, hogy mindenhová odarondít!
 - Ne sértegesse a barátomat, inkább takarítsa ki ezt az ólat, mert úgy néz ki mint egy pöcegödör...
 - ... PÖCEGÖDÖRRR... CARRAMBAAA...!
 - ... ANYÁD! Jézusom, ez az aljas fattyú állandóan kihoz a sodromból...
 - Kikérem magunknak! Breaker kapitány nem fattyú!
 - Attól még lehet gonosz, és különben is... ki beszélt itt a papagájáról?
 - Jaaa az más, én bírom a dicséretet... mit eszünk?
 - Valami olyasmit, mint amilyent az ilyen hétpróbás gazemberekről neveztek el...
 - Mi lenne az?
 - Zsiványpecsenye! Az efféle rablóknak ez dukál!
 - Más ajánlata nincs?
 - De van!
 - Mi???
 - Adja ide azt a hitszegő pokolfajzatot, és csinálok belőle levest!
 - Abból nem eszik! Irigy csirkefogó!
 - ... CSIRRRKEFOGÓÓÓ... CARRRAMBAAA...!
 - ... TE LÉGY ÁTKOZOTT! Hogy zápultál volna meg tojáskorodban...
 - Egy ilyen idült suszter csak ne kívánjon neki rosszat! Örülhetne, amiért beajánlottam hajószakácsnak...
 - Hogy oda ne rohanjak... mekkora öröm főzni efféle bitangoknak...
 - Evezni jobban szeret? Mert akkor szólhatok az érdekében!
 - Maga csak ne nézze az én érdekeimet akasztófáravaló... inkább arra legyen esze, hogy leszoktatja a szarkáját a káromkodásról!
 - Hiába irigykedik rá, akkor sem válok meg tőle!
 - Irigykedik a hóhér!
 - ...HÓHÉRRR... CARRRAMBAAA...!
 - Nnna, gratulálok! Megmondaná hogyan finomítsam a szókincsét, ha maga ilyen új szavakra tanítja?
 - Kell is ezt a szajkót tanítani... remélem egyszer torkán akad a tudománya!
 - Álmodozzon csak... gyere Breaker, hagyjuk itt ezt a csúnya méregkeverőt...
 - Mi van, megint kártyázni mennek?
 - Mit gondol, hová máshová mehetnénk?
 - Csodálkozom!
 - Micsodán?
 - Azon, hogy eddig még nem jött rá a többi haramia, mekkora csalókkal ülnek le egy asztalhoz! Áldani fogom azt a napot, amikor mindkettőjüket áthúzzák a hajó alatt!
 - Már megint álmodozik...
 - Istenem, hogy én hogy fogok röhögni?
 - Pláne én, ha azt is megtudják miket művel itt... mondja, maga kitanult szeszcsempész, miből tud itt alkoholt párlani?
 - Bármiből ami erjed... nem is fogok vérhast kapni a poshadt vizüktől...
 - Jobb kifogás nem jutott eszébe? 
 - Miért, kell ettől jobb?
 - Végülis, ha úgy vesszük nem kell jobb mindenkinek...
 - Például kinek nem?
 - Annak nem, aki kefekötő...
 - ... KEFFFEKÖTŐŐŐ... CARRRAMBAAA...!
 - ... APÁD! ... Vajon meddig élhetnek az ilyen közönséges díszpintyek?
 - Semmi köze hozzá! Addig él, ameddig csak akar ugye kincsem?
 - Jellemző!
 - Mi?
 - Hogy kincsének nevezi ezt a vészmadarat... igaz, madarat tolláról, a jómadárt meg a barátjáról... mennyi aranyat loptak össze ketten?
 - Ezt ne firtassuk...
 - Miért?
 - Nem gyónni jöttünk, hanem társalogni!
 - Társalogniii? Magukkal a velencei törvényszék fog egyszer eltársalogni de úgy, hogy olyan alapos beszélgetést az ellenségének sem kíván...
 - Inkább arról ábrándozzon, hogy mikor lesz kész az étel konok gödény... kilyukad a gyomrom az éhségtől!
 - Akkor még várjunk kicsit... hátha van isten!
 - Szeretné hogy elvigyen az ördög, mi?
 - Nekem mindegy, felőlem elviheti a himlő is... az a lényeg, hogy ezt a ronda dögöt is magával vigye...
 - Gyere szépségem, mert úgy látom morcos ez a jellemtelen lúzer...
 - ... LUUÚZERRR... CARRRAMBAAA...!
 - Morcos nektek a jó édes... phűűű... az! Meg a következőőő...   


 - 14 -

 - Következőőő!
 - ... JAHHAHAHAJJ! ... hüpphühüpp... TYÜNTYŐKÉÉÉM! ... hüphüpp... HOL VAGY DRÁHÁGAHASÁHÁGOHOM? ... Mondja kedves barátom, nem látta az egyetlen kihicsihikéhémeheeet?
 - Kicsodát?
 - Bréhékeher kahapihitáháháhááányt!
 - Azt a jómadarat?
 - Ihhigeheheheeen!
 - Ma még nem dugta ide azt a pimasz csőrét, hála annak a három nagy eM-nek!
 - Miféle háromnak?
 - Annak a Magasságos Mennybéli Mindenhatónak!
 - Vajon hol lehet az én kis iciri-piciri csöppségem? ... Brühühühű... teheljehesehen ohodahavahagyohohoook!
 - Nagyon hiányzik?
 - Retteneteseheheheeen!
 -  Na végre valami jó is történik ebben az elátkozott világban!
 - Szívtelen gazember!
 - Goromba martalóc! Remélem valamelyik zsivány megunta a trágár modorát, és jól kitekerte a nyakát! 
 - Hogy beszélhet így az én kis aranyos pintyőkémről? Mikor olyan éhédehesehen tudta mondani hogy cahharrahambahahahaaa!
 - Köszönöm Istenem, hogy ezt is megéltem!
 - Mit köszön neki?
 - Azt, hogy zokogni látok egy kegyetlen sorozatgyilkost!
 - Utolsó méregkeverő! Maga főz??? És ha szabad érdeklődnöm, tulajdonképpen mit kotyvaszt?
 - Hiába is szimatolgat a kondér körül, nincs benne az a vén vérfertőző, az a nyeszlett bolhafészek, az a szélhámos csirkéje!
 - Hálátlan múmia! Mondtam már hogy ne beszéljen ilyen hangon az ártatlan szépségemről!
 - Ártatlaaan? Az már a tojásban is olyan gonosz lehetett, akárcsak a mostani gazdája! Nem beszélve arról, hogyha az a kopott tollú veréb szép, akkor én látványnak is egyenesen szemet gyönyörködtető vagyok!
 - Méghogy szemet gyönyörködtető! Nem mondom, anno a tepsiben volt egy kis látványos színe, de most??? Májbeteg suszter!
 - Dagadt tetemrabló! Talán maga szebb volt a hullaházban?
 - Reám legalább sírva adták a fehér inget!
 - Az meglehet, de csak azért mert órákig küszködtek vele!
 - Ezt hogy érti???
 - Úgy, hogy magának a széle-hossza egy, és amekkora böhöm tróger, elég volt annak a vézna öltöztető-asszonynak megemelni!
 - Lakli csontkollekció! ... Azért igazán segíthetne megkeresni a pajtikámat, szegénykém már tegnap is olyan bágyadt volt... alig lehetett a hangját hallani... még a nózikája is csöpögött, és teljesen ki volt pirosodva...
 - Most bezzeg könyörög!
 - Akkor segít?
 - Tudja mi lehet a baja?
 - Nem!
 - Biztos lesül a pofájáról a bőr amiért a sirályokkal hetyeg! De az is meglehet, hogy elkapta valamelyiküktől a kórságot az a széltoló!
 - Mire gondol, miféle kórságot?
 - Mittudomén! Szerencsés esetben például a madárinfluenzát!
 - Ilyen szörnyűség az eszébe se jusson! Jajj szerelmes istenem, hol lehet az én pótolhatatlan kihincsehecskéhéhéhééém?
 - Ne bőgjön már, az ember idegeire megy a siránkozásával! Menjünk fel a fedélzetre, hátha ott lapul valahol...
 - Az isten fizesse meg a jóságát!
 - Maga csak ne hivatkozzon rá! Előre is felvilágosítom, hogyha én találom meg előbb, ön úgy fog fizetni mint a katonatiszt!
 - Fizetek, minden pénzt megadok érte, csak találjuk meg!
 - ... RIADÓÓÓ! ... MINDENKI A FEDÉLZETREEE! ...  LÉKET KAPTUNK ÉS SÜLLYEDÜÜÜNK! ... MENEKÜLJÖN KI MERRE TUUUD!
 - MENNEKÜLJÖN KI MERRRE TUUUD! ... CARRRAMBAAA!
 - Hát itt vagy? Hol jártál aranyvirágom?
 - Szerintem ez az utálatos vészmadár okozta a katasztrófát! Csak azt tudnám, hogy melyik lesz majd a  következőőő?
    


 - 15 -

 - Következőőő!
 - Na mozogjanak már mihasznák, és szálljanak be a csónakba! Nem érek rá, ma még lesz néhány fuvarom!
 - Kicsoda maga?
 - Én a révész vagyok!
 - Nini, a Révész!
 - Jééé, tényleg! Énekelne valamit a kedvünkért?
 - Mit akarnak hallani?
 - Például azt hogy: - Óóó istene-em, miért nincs két életem!
 - Én nem az a révész vagyok!
 - Hanem???
 - Ha nem a Sándor, akkor ki???
 - Charón vagyok, az alvilág révésze!
 - Nahát, ez roppant érdekes!
 - Micsoda?
 - Azt hittem, hogy errefelé latinul beszélnek!
 - Latinuuul? Maga megőrült suszterkém! Miből gondolja?
 - Az lenne a logikus nem? Gondolkozzon!
 - Majd éppen a maga tanácsára fogok gondolkozni! Mondja hát buggyant zseni, miből gondolja úgy, hogy így lenne logikus?
 - Azért oktondi hullagyáros, mert csak nézzen körül... itt, a Holt-tengertől néhány kőhajításnyira, igaz hogy csak lefelé, szóval az alvilágban holt nyelven kellene társalogni nem?
 - Idióta kefekötő!
 - Kényszeres drogdíler! Beszélgessünk arról inkább, hogy ki fizeti a révészt?
 - Természetesen maga!
 - Meg a búbánatos francokat, azt! Maga fösvény disznó, maga rabolta ki a Földközi-tenger minden valamirevaló gályáját, hát fizessen maga! Nekem nincs egy huncut vasam sem!
 - Miért, talán én tele erszénnyel süllyedtem idáig?
 - Hogy meddig süllyedt, azt én tudom a legjobban megmondani! Magának a bőre alatt is pénz van! Főnök legyen már oly jó, és ha van néhány ráérő pillanata, csak fordítsa ki belőle!
 - Hazug Júdás, ne higgyen neki Charón bácsi!
 - Az odaút kivételesen ingyenes, beszállás!
 - ... Jaaa, ha potyán átvisz, akkor így már egészen más, mehetünk!
 - Ha nem veszi tolakodásnak, visszafelé mennyiért hoz?
 - Ugye hogy mégis van magánál arany! Lelketlen potyautas, fukar kufár!
 - Nincsen, de sose lehet tudni, hátha találunk valahol... ne felejtse hórihorgas gödénykém, hogy aki korán kel, az aranyat lel!
 - Vagy ha nem, amilyen aljas útonálló, még arra is képes hogy kifossza a szegény kóborló lelkeket! Főnök, ez az alávaló dagadék minden hájjal megkent vérszomjas csibész! Ettől jobb mielőbb megszabadulni, dobja ki a ladikból!
 - Törődjön a saját dolgával árulkodó senkiházi! Igaz Charón bácsi?
 - Nyálas lidérc, legszívesebben leköpném! Hogy a boszorkányok kapják a sarkantyúik közé, és úgy lovagolják meg!
 - Szemtelen zombi, maga csak ne biztasson senkit hogy rajtam lovagoljon! Charón bácsi, ha átkeltünk a folyón, hová érkezünk?
 - Ilyen kérdése gyakorlatilag csak egy alulinformált talpnyalónak lehet!
 - Barátocskám, igazán rájöhetett volna már, hogy felfelé nyalni, lefelé meg köpni kell... az életben is úgy lehet érvényesülni, eddig nem tudta?
 - Ki nem állhatom az olyan hízelgő alakokat, mint maga! Hát hová a pokolba érkezhetnénk máshová, mint a túlsó partra? Hosszú nyelvű nyáladzó krokodil!
 - Arról a fajról még nem hallottam... az mi???
 - Nyaligátor!
 - Nyakigláb lúdvérc! Arra akartam választ kapni, hogy mi vár ránk ott a túlsó parton?
 - Magára??? Verseny!
 - Veerseeeny??? Mégis, milyen verseny?
 - Holtverseny!
 - Morbid paraszt, na tudja kivel szórakozzon!
 - Pedig magának az lesz, és az ilyen elkárhozott lelkek mint az önhöz hasonló söpredékek, száz évig fognak bolyongani a sivár pokolban, miközben átélik a kínok-kínját! Na ott aztán fej-fej mellett jajgathat a hasonszőrű társaival, ha úgy tetszik kánonban!
 - Csak azt ne mondja hogy maga bűntelen! Gyanús szatír, megátalkodott fegyenc!
 - Nekem tiszta a lelkiismeretem, nem úgy mint egyes kétes múltú tetemfuvarosoknak!
 - Tiisztaaa? Magának már a bölcsőben is szennyes lehetett a fantáziája! Pedofil disznó!
 - Hehhehe, hogy fog csodálkozni, amikor a nyakába kap egy hárpiát!?
 - Az anyósomat csak hagyja ki a dologból! Ő egy angyal, annak dacára hogy egyik házassága sem sikerült!
 - Csak nem vágányra futott?
 - Milyen vágányra?
 - Teszem azt holtvágányra!
 - Majd mindjárt javaslok egy helyet, hogy hová tegye a hasonlatait pimasz csirkefogó! A mamát hagyja ki belőlük!
 - Ki mondta hogy rá gondoltam? Maga emlegeti folyton azt a bestiát, de ezt még megemlegeti!
 - Nézzenek oda, még ő fenyegetődzik! Beképzelt lepedőtolvaj, de tudom mi a terve és megnyugodhat, az első adandó alkalommal le fogom leplezni!
 - Igen??? És mi lenne az?
 - Az, hogy halottnak tetteti magát!
 - Itt? Minek??? Szánalmas tömeggyilkos, magának pszichiáterre lenne szüksége!
 - Megérkeztünk, kiszállás!
 - ... Hűűű azannyát, milyen irgalmatlanul kietlen vidék... sehol egy teremtett lélek... csak félhomály meg kopár hegyek... vajon hol lehetnek?
 - Szerintem elbújtak!
 - Miből gondolja ezt???
 - Csodálkozik? Biztos neszét vették, hogy hamarosan érkezik egy messze földön hírhedt haramia!
 - Én akkor is jól fogom magam itt érezni... biztosan akad hozzám hasonlóan magányos lény, aki vágyakozik egy kis szeretetre...
 - Maga tényleg orvosi eset! Nem ismeri a nótát, hogy az alvilágnak nincs romantikája?
 - Én dolgoztam, nem úgy mint egynéhány idült alkoholista, akinek az volt a legnagyobb gondja hogy végigjárja az összes létező lebujt, és kívülről fújja a divatos slágereket! Ha választékosan akarnám kifejezni magam, akkor az ilyenre finoman szólva is csupán egy szavam lenne...
 - És melyik?
 - Az, hogy tróger!
 - Tudathasadásos pribék! Na, jöjjön maga dilettáns felcser, kapaszkodjunk fel arra a dombra, hátha onnan látszik a következőőő...