| A kép az internetről származik |
- Következőőő!
- Jóóónapot kííívánok igazgatónő kérem, hívatni tetszett?
- Úgy van Salamon bácsi, jöjjön csak beljebb és üljön le, fontos közlendőim vannak a maga számára!
- Juhhé, fizetésemelést kapok?! Hogy ezért hogy fog irigykedni a Kravács?!
- Ezt miből gondolja?!
- Abból, hogy a Kravács az egy olyan ember, mindenki tudja róla a környéken kiféle-miféle!
- Azt miből gondolja, hogy emelést kap?!
- Szerintem az eemútnyócév' után már esedékes lenne, mert kiérdemeltem! És a párom is igencsak forszírozza...
- Ilyesmiben mostanság ne reménykedjen, viszont van egy jó hírem!
- Csak nem kirúgják a Kravácsot?! Nahát, ennek igazán örülök! Legalább lesz az egyik fiamnak helye!
- Szó sincs róla!
- Pedig megérdemelné az a csókos, hogy az milyen egy jellemtelen alak?! Szemébe hízeleg a jóindulatú felettesnek, előbb körüludvarolja és kifaggatja ától cettig, azután meg alig várja, hogy eláztassa a balekot a főnökei előtt! Hiába, aki az átkosban is véresszájú proli volt, abból már nem lesz koleszterinmentes szalonna, annyit mondhatok!
- Egyelőre nincs betervezve a létszámleépítés, egészen másról van szó!
- Milyen kár... megvan, hát persze! Csak nem állapotos a Schneidlinger-lány? Esküszöm semmi közöm a kisasszonyhoz, öreg vagyok én már az ilyen könnyűvérű csitrikhez! Nade a Kravács, érte nem tenném tűzbe a kezem, amiért összeszűrte a levet azzal a lotyóval!
- Ez meg sem hallottam...
- Hát akkor halvány sejtelmem sincs, miért kéretett... hacsak... hacsak... ááá, az lehetetlen, az az agg szipirtyó úgysem változtatott a végrendeletén, csakhogy nekünk kedvezzen... De meg is ütötte a guta a smucig sárkányát, ebből is látszik hogy isten nem vér bottal! Még jó, hogy nem kötöttünk vele eltartási szerződést, mert a végén még el is temethetnénk! Nálam elásta magát jó mélyre, örökre!
- Mégcsak erről sincs tudomásom!
- Nocsak, a Kravács már amnéziás is lett?! Pedig tüchtig biztos voltam benne, hogy elsőként fogja szétkürtölni a nyanya halálhírét, csakhogy jó színben tüntethesse fel magát az a kretén, de hát ez van... olykor én is tévedhetek! Amúgy sokan fellélegeztek, hogy az a vén pletykafészek kilehelte a lelkét... rögtön felére is csökkent a helyi válási statisztika amiatt a banya miatt! Remélem hamarosan eljön az ideje, hogy ráomlik a kripta az ájtatos csotrogányára... hogy én mennyit hallgattam miatta?!
- Salamon bácsi, ha méltóztatna levegőt venni, akkor talán elmondanám miért kérettem ide...
- Jóóó, méltóztatok...
- Tehát... legfrissebb információm szerint már csak a mi állami intézményünk nem dokumentálta - bár valakitől nemhivatalosan már hallottak róla, hogy volt rá kísérlet - szóval papíron még nem jeleztük a KLIK felé, hogy itt is testületileg feláll a PÖCS, legeslegkésőbb újévre!
- ... Hoppá basszuskulcs... mennyire éreztem, hogy abban a kis cafatban nem áll meg a szó, de higgye el igazgatóasszony én ártatlan vagyok, az a kis dög hazudik, nemhiába annak az éltes méregkeverőnek az unokája! Bizisten' már senkiben sem bízhat meg az ember, mert rögtön a szájára veszi a magamfajta szerencsétlent! Jellemző!
- Nem a kisasszonytól értesültek...
- Világos, akkor csakis ez a besúgó Kravács lehetett! Rémes, hogy milyen kis pitiáner pufajkásokkal kell nap mint nap húzni az igát ilyen undorító légkörben... ezek a munkásőr ivadékok sosem fogynak el már végre?!
- Értse már meg, nem a Kravács karbantartó kollégától értesültek!
- Hát ez meglepő, mert szereti kelteni a feszültséget, nemhiába végezte el ki tudja hányadik nekifutásra a villanyszerelő-gyorstalpalót, azt is meglehetős hátszéllel! Juteszembe, vacakol a kazán keringető-szivattyúja, szerintem az a kontár direkt leégette!
- Hagyja már békén azt a jóembert, mástól futott be az információ a tankerülethez!
- Ajvé, tankerület... mindenesetre a nőm sem babrálhatott ki velem fű alatt, tudniillik hetek óta csak a bejövő hívásokat tudja fogadni a szentem...
- Tudja egyáltalán, mi az a PÖCS?!
- Hogyne tudná, hiszen nem a szél hordta össze nekünk a három gyereket! Jézusom, jól is néznénk ki...
- Nem a kedves nejéről van szó, hanem magáról!
- Most viccel?! Ha valaki tudja, hát akkor én igen, mivel velem nőtt fel! Istenem, hogy mi miken mentünk keresztül együtt, kéz a kézben... még a seregben is úgy hívott az egyik szegedi bajtárs, hogy salamonpöcsét! Dunsztom sincs miért, talán mert olyan jól be tudtam olvadni a környezetbe a bokrok közt az aktuális hadgyakorlat idején. Úgy tessék elképzelni drága igazgatóasszony - az áldóját, hogy milyen csinos valaki ebben a kosztümben -, na szóval, egyszer nekem kellett eljátszani a súlyos sebesültet, hát mit mondjak... olyan kabinetalakítást rögtönöztem a pólya alatt, hogy riasztották a legközelebbi légimentő-szolgálat teljes állományát. Ez hiányzik a mai fiataloknak, a sereg, legalább ők is megtudnák hogy mi az az igazi fegyelem, és hol lakik az a magasságos kutyaúris...
- Khm Pistabácsi! Lesz szíves idefigyelni?!
- Leszek!
- Szóval a PÖCS egy mozaikszó, és a Pedagógusok Önértékelési Csoportját jelenti rövidítve!
- Vagy úgy, most már értem! És hogy jön ide akkor egy becsületes mezei pedellus?
- Úgy, hogy néha szokott órán is helyettesíteni, talán nem?!
- Való igaz, olykor beugrottam egy-két rendkívüli esetben, de csak mert olyan szépen kért a Pásztor tanár úr...
- Na erről van szó, ezért kell önnek is portfóliót készítenie a leadott óráiról! Kit helyettesített, mikor és hányszor, milyen alkalomból, ésatöbbi ésatöbbi, mert ezen áll vagy bukik az előmenetele!
- És mi hasznom nekem egy tornatanár előmeneteléből?!
- Most az ön előmeneteléről beszélünk!
- Hűha a mindenségit nekije, hát ki emlékszik már az összes pásztorórára? Fene se gondolta volna akkor, hogy naplót vezessek, pedig most milyen jól jönne?! A nemjóját, legközelebb odafigyelek, és amint az ilyesmivel végzek, húzok egy jó nagy strigulát a műhely naptárjába, hogy amikor majd kell, képben legyek!
- Az kevés!
- Jó, akkor majd be is karikázom pirossal, hogy már messziről biztosan látható legyen! És majd csempeszóval melléírom hogy hol mikor melyik tanárt helyettesítettem, de előre szólok, hogy a tigrisbukfencet már nem vállalhatom, tetszik tudni az ízületeim... olyankor keressenek más helyettesítőt... vagy ne is! Ott lesz a Kravács, ha tótágast áll is rábeszélem!
- Még mindig kevés, illusztrálnia is kell!
- Abban profi vagyok, ifjú segéd koromban olyan élethű origamit hajtogattam egy illusztrált lapból, hogy csak úgy hajladozott az emeleti kereszthuzatban, amíg elruccantam egy kis időre! Csak évekkel később tudta meg az építésvezető, mert valamelyik rosszakaróm bemószerolta a technikai készségemet! Apropó, ha technikaórán kell beugrani, rám lehet számítani, majd megtanítok egy-két kunsztot a gyerekeknek!
- Itt valós tényekkel, sőt diagramokkal és képekkel kell alátámasztani a közlendőit!
- ... Elnézést, de mit kell csinálnom vele kérem?!
- Jól hallotta, képekkel kell illusztrálni, valamint véleményeztetni is kell, valamelyik kollégával!
- Ááá, arról szó sem lehet, a Kravácsot ilyesmibe nem avatom be, annak a disznónak mindig mindenkiről megvan a véleménye! Hogyisne! Ha látta volna a múltkor azt az önelégült mosolyát, amikor rajtakapott a kazánházban a Bözsikével, amint rossz fát teszek a tűzre...
- Úgy érti hogy...
- Pontosan, de tényleg semmi kivetnivaló nem történt, ugyanis a kisasszony csak tartotta, amíg beraktam egy majdnem egész köteget... az egy valóságos angyal, istenáldása a lelkem!
- Ezt inkább ne részletezze!
- Pedig elég jókötésű darab volt, úgy kellett szétfeszíteni, hogy beleférjen!
- Álljálljállj! A munkahelyi flört itt is tiltott, ezért ne is folytassa!
- ... Miféle flört?!
- Az, amit a Schneidlinger kisasszonnyal folytat!
- De hát ő csak tartotta!
- ... Mit?!
- Az éket, amit abba az odvas tuskóba vertem!
- Válogassa meg a szavait kérem!
- Csak jelzem, hogy elsőre nem fért be a tűztér ajtaján, s azért kellett szétfeszíteni, hogy kettéhasadjon az a jókötésű gyökérdarab! Az a másik gyökér, azaz a Kravács, meg csak vigyorgott az ajtóban, ahelyett hogy besegített volna! Ha tudnám fotóval is illusztrálni amit ott művelt, hát még a strassbourgi bíróság se tudná tisztára mosni a lógósát!
- Most nem erről van szó, hanem a saját portfóliójáról, amit majd alkalomadtán a KLIK kielemez! Többek között abban kell részleteznie a saját munkáját, és véleményeznie egyik-másik kollégája hozzáértését, hozzáállását is évekre visszamenően, havi lebontásban!
- Remek, itt lesz az alkalom megszabadulni attól a trógertől, na azt amit kapni fog tőlem, nem teszi egyhamar zsebre... úgy eláztatom de úgy...
- Csak ne nagyon dörzsölgesse a kezét, valótlan dolgok nem szerepelhetnek az önértékelésében!
- Nálam csurom igazság fog szerepelni benne!
- Például?!
- Lássuk csak... képzelje el, tegnap láttam, hogy suttyomban megsózta az iskolai ételt! Felháborító, amilyen jóízűen falta utána a tökfőzeléket!
- Ez magának felháborító?!
- Hát hogyne lenne már, mikor én otthon felejtettem a sószórómat?! S különben is, nem azért olyan a menza amilyen, hol élünk kérem?! Ilyen dekadens anarchisták miatt tartunk ott, ahol! De azt megígérhetem, hogy ezek után minden mozdulatát árgus szemekkel figyelem!
- Az étkezési szokásokról nem fontos külön megemlékezni, elsősorban a pontos munkavégzést kell minősíteni, és azt, ki hogyan van megelégedve vele! Itt jelezném, hogy az iskolai szülői munkaközösség is aktívan részt vehet benne!
- Pompás, több oktatótól és gyerektől hallottam már, hogy hideg van a tanteremben, és fáznak! De erre még valamelyik szülő, aki itt dolgozik, ha rajtam múlik alaposan ráfázik!
- Nos... azt én is tapasztaltam már többször is, hogy hűvös volt a radiátor...
- Naugyehogyugye?!
- ... és olyankor is, amikor ön volt szolgálatban! Ehhez mit tud hozzáfűzni?!
- Jaaa, hát akkor vizes volt a fa, szerintem valaki szándékosan belocsolta! Lenne is rá tippem, de nem akarom bemártani a tuggyukkit'! Lesz neki még épp elég baja a jövőre nézve!
- Salamon bácsi, megkérhetem hogy ne legyen már ennyire kicsinyes?
- Jójó, csak még annyit, hogy amikor a nyáron betonozni kellett, három lapáttal kevesebb sódert rakott a keverőbe nálamnál, tudom, mert számoltam!
- Befejezné végre?! Igazán lehetne lojálisabb is a munkatársához! Az önértékelés célja nem a másik ember, egy hosszú ideje ismert és kedvelt kolléga lejáratása!
- Azért az erős túlzás hogy kedvelem... ha nem az önfényezés a célja ennek a hogyishívjáknak, akkor vajon mi?!
- Semmi más, minthogy hatékonnyá váljon a közoktatás! Az, hogy felkészítsük a tanulóifjúságot a nagybetűs életre, és egy okos, döntéseiben felelősségteljes nemzedéket neveljünk belőlük... szakmunkásokat, orvosokat, mérnököket, szellemi vezetőket, akik a saját tehetségük által gazdagítják a keresztény öntudatúvá fejlődött társadalmunkat, mindnyájunk megelégedésére és felemelkedésére!
- Jajj, de szépen tetszett beszélni igazgatónő kérem, istenuccse majdnem megkönnyeztem!
- Salamon bácsi, csak ezt ne, ma már épp elég ehhez hasonló nyáladzásban volt részem, s köztünk szólva fáradt vagyok én már az ilyesmihez!
- És én még azt hittem, hogy itt csak kizárólag rendszerhű alattvalókat lehet képezni az efféle módszerekkel!
- Ezt se firtassuk... Döntöttem, és a jogkörömnél fogva a maga portfóliójától eltekintek, ezért nem szükséges elkészítenie! Vegye semmisnek a beszélgetésünket!
- De kár... pedig olyan, de olyan alapos sportfóliát rittyentettem volna seperc alatt, hogy a Kravácsot elöntötte volna a sárga epe!
- Könyörgöm, portfólió... és ha most megbocsát, egyéb teendőim is lennének, kérvényezni kell krétát, másolópapírt, miegyebet...
- Egy szeneslapátot nem lehetne hozzácsapni?!
- Salamon bácsi, na ne vicceljen!
- Jójó, csak érdeklődtem... óhajt még valamit a mi szépséges főnökasszonyunk?!
- Magától már semmit nem, köszönöm, elmehet! Következőőő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése