Hivatástudat

A kép az internetről származik

 - Következőőő!
 - Jóóónapot kííívánok direktor úr!
 - Hozta isten művész úr... szentséges ég, miért festette őszre a haját?! Mi történt magával?!
 - Jajj ne is kérdezze főnök, ez nem festék hanem valódi haj... jajjajjaj, nekem végem van, kész, abbahagyom! Én ezt nem csinálom tovább!
 - Jézusom, remeg minden tagja! Üljön gyorsan a kanapéra, és ne sápítozzon... GIZIKE GIZIKEEE, tüstént szervírozzon kávét vagy üdítőt... vagy ne is, majd én! Kér egy dupla adag szíverősítőt?!
 - Rajtam már a tripla bróm sem segít... azért jöttem, hogy felmondjak!
 - Erről szó sem lehet, még a gondolatáról is mondjon le! 
 - Értse meg direktor úr, én ezt nem folytathatom! Már a küszöbre állni is rettegek!
 - Akkor lépje át, de azonnal verje ki a fejéből az ilyesmit! Nyakunkon a premier, három hétre előre elkelt minden jegy, ezt nem teheti a társulattal! Csődbe kerülnénk ha elengedném, felfogja?!
 - Engem már az sem érdekel ha feloszlik a társaság, abbahagyom és kész!
 - De honnan szerzek most másik zsonglőrt aki ilyen, a világon teljességgel egyedülálló produkcióra képes mint maga, megmondaná?! 
 - Azt nem tudom, csak azt, hogy tegnap óta cafatokban lógnak az idegeim! 
 - Ne kergessen az őrületbe... hetek óta ki van plakátolva a mutatványa, direkt maga miatt ekkora az érdeklődés! És a hivatástudata?!
 - Mi van a hivatástudatommal?!
 - Az hol maradt?! Hová lett a szakma iránti elkötelezettsége?!
 - Az már a múlté, de legalábbis ott szárad valahol egészen kinn, a kerítésen! Direktor úr én ezt nem bírom tovább, engedjen utamra, mert teljesen kikészít az a bestiális nőszemély!
 - ... A felesége?!
 - Dehogyis, hová gondol?! Ő egy angyal! A takarítónőről beszélek! Kész téboly az a matróna!
 - A takarítónőőő?! Érdekes, maga már a második, aki panaszkodik Mariska nénire ma reggel...
 - Miért, talán megelőzött valaki?!
 - Igen, az idomárunk már a bejáratnál várt rám hajnal óta, és magában motyogott érthetetlenül valami zagyvaságot... alig tudtam  kihámozni belőle hogy mire akar kilyukadni, mindenesetre különös...
 - Őrá is ráhozta a frászt az a foghíjas némber?!
 - Rá nem, csak a vénebb hímoroszlánjaira... állítólag pszichés kezelésre szorulnak amióta meglátogatta őket, mert félelmükben összebújtak a ketrec sarkába, és egyfolytában csak ott nyüszítenek... semmiféle konccal nem tudja előcsalogatni őket! Érdekes!
 - Nem csoda, az a papucsban slampogó trampli valóságos életveszély a környezetére! Mostmár én is elhiszem, amit a kulisszák mögött rebesgetnek róla egyesek!
 - Ááá, ne adjon arra a légből kapott szóbeszédre, az csak egy rosszindulatú pletyka! 
 - Az, hogy a gyermekkorát a szatmári Szamos-háton töltötte?!
 - Az minden betűjében igaz lehet, viszont az már teljességgel lehetetlen, hogy miatta nem mert évekig kilépni a medréből a folyó!
 - Akkor miért várt a 70'- es évig arra, hogy kiáradjon... hümm?! Kegyeletből?!
 - Bizonyára akkorára lettek ideálisak a körülmények!
 - Hát persze, mivel azon a tavaszon értesült arról, hogy ez a tenyeres-talpas hárpia végre csatlakozott a vándorcirkuszhoz, és velük költözött el a pokol másik végére! Világos, hogy így már érthető!
 - Merő fantazmagória, hogy azt a kis folyót a Mariska néni elköltözése iránt érzett túlcsorduló örömében öntötte el a hála... és az is humbug, hogy alig várta már hogy szabadon garázdálkodhasson, és letarolhassa az alacsonyabban fekvő vidéket! Képtelenség, hogy ez okozta volna azt a hatalmasan hömpölygő árvizet!
 - Igazgató úr, tegnap óta én már mindent elhiszek! Még azt is, hogy miatta lépett újra működésbe az Etna, mert a fülébe jutott annak a vulkánnak is, hogy hamarosan arrafelé turnézunk! Vagy őt rúgja ki vagy én távozom, válasszon!
 - Ne kérje ezt tőlem, hol találok még egy ilyen lelkiismeretes asszonyságot ennyiért?! Nézzen körül, ragyog minden a tisztaságtól!
 - Akkor is hagyja békén a kellékeimet! Adja írásba, hogy többé a közelükbe se kerülhet az a banya!
 - Ne beszéljen már így róla, hát tehet ő arról, hogy kissé nagyothall és szemüveges?!
 - Az szemüveg?! Azt hittem eddig, hogy üres szódás-ballonokat drótozott össze, amiknek kivágta az alját egy flex-szel, vagy a körmeivel!
 - Jó jó, kissé homályosan is lát az igaz, de ezért még nem kell mindenféle negatív jelzőkkel illetni!
 - Csak hallaná a többieket! Én még igazán óvatosan írtam körül, amikor jellemeztem! 
 - Ne füstölögjön már, mert ez a magatartása  szinte az őrület határát súrolja!
 - Annak a szipirtyónak a magatartása súrolja az őrület határát, amikor csak megjelenik valahol, szája sarkában azzal a büdös csikkel!
 - Miért, talán felkereste?!
 - Méghogy felkeresett, az nem kifejezés! Egyszerűen csak odatoppant a semmiből, mondhatni hipp és hopp és pikkpakk ott-termett!
 - A lakókocsijában?!
 - Dehogyis, attól az isten őrizzen! Nyakam rá, hogy elvetélne a nejem!
 - ... Hát akkor, itt a hátsó öltözőben?!
 - Odafenn a kupolában, a kötélen! Képzelheti, majdnem infarktust kaptam a helyszínen! Az a csoda, hogy még élek!
 - Ne mondja!
 - De mondom! Elhiheti, én még ennyit nem fohászkodtam egyvégtében senkihez!
 - Imádkozott a Mariska nénihez?!
 - Meg az összes szentekhez is, hogy szabadítsanak meg tőle! A sátán mamája hozzá képest egy Mona Lisa, rémes!
 - Csak semmi pánik, hiszen már itt van, elmúlt a flusztrációja és vége! Mesélje el, hogyan történhetett?!
 - Tegnap délután nyugodtan gyakorlok a főpróbára mint mindig, és valami új produkción töprengek, teszem azt az orromon tartok egy égő fáklyát vagy valami ilyesmit, ám egyszercsak... ááá, így is úgy is fölösleges! Könyörgöm direktor úr, helyezzen át egy másik státuszba, inkább majd összeszedem az előadás kezdete előtt a belépőket... vagy árulom a vattacukrot, nekem aztán tökmindegy!
 - De nekem nem! Igya ezt meg, és egy-kettőre megnyugszik! Vegyen néhány mély lélegzetet, fújtasson egyet, aztán folytassa... tehát, készül a próbára... és gratulálok, igazán briliáns gondolat magától az az égő fáklya, na innen folytassa a történetet, hogyan is volt tovább?!
 - Továbbra is egyensúlyozom az egykerekűn, és gyanútlanul dobálom a buzogányokat mint mindig, és eközben az újításokon tépelődöm...  amikor hirtelen mint a derült égből a villám, a szemem előtt elsuhan egy árnyék... mint még sosem!
 - Ez döbbenetes! 
 - Ugye?!
 - Igen az! Ezerszer a fülébe rágtam már annak a tróger bűvésznek, hogy tartsa kordában a galambjait, amikor az öné a kupola! Azok a madarak mindent összerondítanak!
 - Nem egy békés szárnyas volt, hanem egy szörnyűséges tollseprű! Az a fúria röptében akarta leporolni a buzogányaimat!
 - Hihetetlen!
 - Ez még mind semmi! Azt is követelte, hogy emeljem fel felváltva a lábaimat a pedálról, amíg letörölgeti őket!
 - Ez elképesztő! És ön mit csinált, felemelte?!
 - Meg a túrót, aztat!
 - Hát akkor?!
 - Segítségért sikoltoztam, miközben majd' összecsináltam magam! 
 - Hallatlan!
 - Ő se nagyon hallhatta, mert csak sürgetett és korholt, na meg közben dohányzott! El tudja azt egyáltalán képzelni, hogy mennyire csípte a szemem?!
 - A füstöt, amint csíp?! Természetesen, hát hogy a viharba ne, hiszen tényleg szívhatna már valamivel márkásabb dohánykeveréket! Nekem sem kellemes a kapadohánya, amikor nálam jár be mondjuk ablakot tisztogatni...
 - Nemcsak a füstjét rühellem, hanem a látványát is, ahogyan kinézett abban az aprókockás otthonkájában! Ne tudja meg! No meg abban a kontyra kanyarított pöttyös fejkendőben?! Majdnem lezuhantam rémületemben!
 - Na látja, ezért van kifeszítve alul a háló, hogyha netán valami váratlan malőr történik, megelőzze a súlyos baleseteket!
 - Csak volt kifeszítve az a háló, csak volt! Amikor lenéztem, meghűlt bennem a vér!
 - Szűzmária, gutaütést ne kapjon itt nekem! Még most is sápadt, igyon még egy pohárkával és aztán meséljen... úgy úgy, csak lassan kortyolgatva... na, hová lett az a háló?!
 - Összeszedte, kimosta, aztán kiteregette száradni a kerítésre! Addig észre se vettem hogy eltüntette, amíg meg nem említette!
 - Hogyan?!
 - Csak úgy mellékesen!
 - Úgy értem, ezt mikor mondta?!
 - Akkor, amikor szidolozni kezdte a küllőket! Közben elhordott mindenféle trehány semmirekellőnek, meg hogy mit fog szólni a közönség a rozsdás eszközökhöz, ha meglátja?! Már előre is kisül a szégyentől a szeme, ha csak belegondol! És csak mondta meg mondta a magáét, kész agyrém amit az a zsémbes perszóna művel az emberrel, ha a közelébe kerül!
 - Ezt ismerem, de ő csak a kötelességét teljesíti... értse már meg, ezért nem rúghatom ki! Olyan ő nekünk, mint a kabala, amióta nálunk van, még nem történt halálos baleset! Gondolja meg, ennek már több mint négy évtizede, lassan már ötven éve lesz!
 - Akkor rúgjon ki engem! Juteszembe, különben is tériszonyom van!
 - Fenéket van tériszonya, akkor egy sámlin is megszédülne!
 - Én már a küszöbön is ájuldozok egy ideje... kérem direktor úr, rúgjon ki és eresszen el engemet!
 - Ne cirkuszoljon már ilyen semmiségen, tisztában van vele hogy nem tehetem!
 - Akkor én bontom fel a szerződésemet!
 - Megteheti, de csak a felmondási idő letelte után... és az még három hónap a megegyezésünk szerint! Nézze, hajlandó vagyok megemelni a gázsiját, feltéve ha a többieknek nem szól róla...
 - És mit kezdjek vele holtan, elárulná?!
 - Várjon, gondolkodjunk... és ha átrakjuk a műszakját délelőttre?! Affene az mégsem jó, olyankor a kardnyelőé és bohócoké a porond... örülök hogy a késdobálót be tudtam zsuppolni  utánuk az ebédidőre!
 - Tegye át a nyanyát éjszakára, miután vége van a próbáknak, de addig a sátorba se engedjék be, amíg én be nem fejeztem az előadásomat!
 - Azt nem lehet, olyankor a férje mellett a helye! Hiszen maga is tudja jól hogy őt ápolja, amióta pár éve megmarta a királykobrája és kómába esett...
 - Istenem, milyen szerencsés ember... ilyen mázlija is csak egy kígyóbűvölőnek lehet, most biztosan boldogan repes a lelke az örömtől napközben, hogy csak éjszakánként kell tettetnie magát, és elviselnie azt, ahogyan körülötte sertepertél! 
 - Kizárt, hogy az az állat a Mariska néni miatt tette amit tett! 
 - Erre azért nem vennék mérget! Apropó, megvan még az a hüllő?!
 - Már elpusztult, és a relikviák között van kitömve... mégis mit akart vele?!
 - Na pfff... ezt a pechet, szegény jószág... gondoltam megnézem és hátha meg tudom még fejni... és akkor nem kell többé felkapaszkodnom a boltozat alá, arra az egy szál kötélre... milyen vígan heverésznék magatehetetlenül a kuckómban, és röhögnék a markomba életem hátralévő részében?!
 - Még a lehetőséget is hessegesse el ennek, ilyen könnyen azért nem szabadul! Hogyisne, ilyesmiről még csak ne is ábrándozzon, nézzenek oda! Figyeljen rám művész úr, acélsodronnyal megerősített, dupla sűrűségű hálót feszítünk ki az arénában amikor az öné a tér, mi a véleménye?!
 - Kevés! Bevizsgált biztonsági övet is kérek! És minden fellépés előtt egy üveg valódi tequilát is, hogy ellazítsam magam!
 - Inkább átküldöm az illuzionistát, mit szól?! Úgy megmasszírozza az auráját, hogy bekötött szemmel, háló nélkül is készen áll majd végigcsinálni az előadást, akár egymás után kétszer is!
 - Hiszi a piszi, meg egy frászkarikát! Az a szélhámos egy kókler! Abból még azt is kinézem, hogy egy követ fúj az anyjával, hogy eltegyenek láb alól!
 - Ezt honnan veszi?! 
 - Megérzésből... egyszer rajtakaptam őket, hogy nagyon susmutolnak és egyre csak nézegetik a lakókocsimat, csak nem arra fáj a foguk?!
 - Botorság, ennyire elhatalmasodott magán az üldözési mánia, hogy mindenkiben rémeket lát?!
 - Csak egyvalakiben, de annak Mariska néni a neve! Istenem mit vétettem, hogy üldöz a balsors őnagyságával?!
 - Ne fesse már az ördögöt a falra!
 - Késő, mert az már ott van! Minden négyzetcentiméteren!
 - Nézze, egyezzünk meg! Ígérem, hogyha rövid időn belül valami megmagyarázhatatlan, és tragikus végkimenetelű esemény történik valakivel, magam értesítem a hatóságokat, hogy vizsgálják ki az ügyet! De az ön babonáiban addig nem hihetek! 
 - Köszönöm szépen, az a valaki én leszek! Direktor úr, én nem bírom az alázuhanással járó  fájdalmakat, nem tudna szerezni nekem is egy ciánkapszulát?! Csak a végső esetre, hogyha netán minden kötél szakad, hogy ráharaphassak esés közben! 
 - Honnan veszi ezt a dőreséget?! Méghogy ciánkapszula... megáll az eszem!
 - Akkor az artistapáros miért kapott?! Meg a műlovarnő?! Még a gumiembernek is van!
 - Ezeket az ostoba feltételezéseket honnan veszi, hogy tőlem kapták?!
 - Mesélték! Az erőemelő még dicsekedett is, hogy neki a fogába van rejtve, és ne is tagadja, mert közelről megmutatta, láttam!
 - Magának tényleg rongyosra foszlottak az idegei, miért nem beszéli meg ezt a kedves nejével?! Ő képzett terapeuta, biztosan tud ajánlani ettől sokkal megnyugtatóbb módszert!
 - Igen, azt ajánlotta hogy jöjjek ide, és mondjak fel!
 - Ez volt a legrosszabb tanács, amit a pályafutásom alatt hallottam, és amit egy pszichológus csak adhatott! Biztosan eredeti a diplomája, és nem csak kéz alatt jutott hozzá?!
 - Most nem róla van szó, hanem rólam! Mihez kezdjek?!
 - Egyelőre igyon még egyet, aztán majd meglátjuk...
 - Mit?!
 - Azt, hogy hogyan folytatjuk tovább, és ha folytatjuk, akkor mi legyen a következőőő?!   


Megj: Köszönettel tartozom Shellana-nak, az ötleteiért!    

Gyorshírek egy percben... összes

A kép az internetről származik

Gyorshírek egy percben... I.

Család:
Családi segélyhívón rimánkodott oltalomért az iowai Des Moines egyik zöldövezeti kertvárosából egy rémült mumus, aki kétségbeesésében az ingatlan emeleti hálójának a gyerekágya alá rejtőzött. A diszpécser tüstént riasztotta a Delta-kommandó Bravó osztagát, mivel a vonal elcsukló makogásából többször is Chuck Norris nevét vélte kihámozni. A rajtaütésszerű túszmentés ragyogóan sikerült, miután a parancsnok többször is eskü alatt megígérte a halálra sápadt áldozatnak, hogy a bérelt lakás valamennyi képkeretét lefordították. A szorult helyzetéből így előcsalogatott, ám mindvégig rettegő rémet erős védelem mellett, a hasonló lelki traumán átesettek pszichiátriáján ápolják.
Gyámügy:
Kiskorú kukkolót helyeztek gyámság alá egy vidéki internetes kávézó kabátmegőrzőjéből. A karon ülő baba egy éber aktivistának köszönheti a szerencséjét, aki tegnap nem sokkal ebédidő után az okostelefonjára mentette, amint a csöppség többször is a szeme elé tartja a kezecskéit. A hisztérikusan zokogó anyát nagy adag nyugtató injekcióval csillapították le, ellene hatósági eljárás indult közfeladatot ellátó személy elleni zaklatásért, valamint kiskorú veszélyeztetéséért.  
Aktuális:
Aktuális, a szokásos évenkénti gyakorlatnak megfelelően a szeretet ünnepére időzített létszámleépítést hajtott végre szinte valamennyi közigazgatási intézmény. Az elbocsátott munkavállalók hálás szívvel gondoltak vissza az elmúlt hónapokra és az egy, kettő vagy háromhavonkénti szerződés-hosszabbításra. A lojális közmunkások zöme még annak a reménynek is hangot adott, hogy jövőre ugyanez újra megtörténik.
Végül az időjárás:
Időjárásálló smink használatának a rendszeresítését terjesztette elő az NKI (Nemzeti Konzultációs Intézet) sajtótájékoztatásért felelős államtitkára a mindenkori szóvivő részére, a KSH-ra hivatkozva. A statisztikailag széles körben, mintegy hatvannyolc válaszadónál elvégzett felmérés adatai szerint a pléhpofához roppant hasonlatos, ezért kormányzati berkekben népszerű kozmetikum használata azért előnyös, mert extrém körülmények között sem kell tartani attól, hogy a viselőjének le fog sülni a bőr a képéről...

A kép az internetről származik

Gyorshírek egy percben... II.

Pályázat:
Dicséretes gyorsasággal zárták le az illetékesek annak a zömében uniós pályázati forrásból származó megvalósíthatósági tervnek a vizsgálatát, amelyik az "Út a munka világába" fantázianevet viseli. Bűncselekményre utaló korrupciógyanús jeleket a munkavállalók nagyszámú érdektelensége miatt nem észleltek, s mivel az oda vezető útban nem láttak semmi különös fantáziát, így végül zsákutcába terelték a felülvizsgálati kezdeményezést. 
Belbiztonság:
Sorozatosan, nyereségvágyból elkövetett üzletszerű illúziókeltésért vontak védelmük alá ismeretlen szélhámosokat a belbiztonságért felelős szervek a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Azok a szemtanúk, akik maguk is látták a tejjel-mézzel folyó kánaán délibábját a kilenclyukú híd jobb első pillérénél, és el is hitték róla hogy az a valóság, saját érdekükben sürgősen keressék fel a legközelebbi szemészeti rendelőt.
Színház:
Sokkoló, feszült figyelemmel kísért, jobbára humanista beütésekkel tarkított, óriási kabinetalakítás első felvonásában játszhattak közvetlen szerepet vasárnap délelőtt a tököli bv. intézetben, a menü miatt éhségsztrájkot kezdő amatőr őrizetesek. Miután közvetlenül az ebéd után a gyengélkedőben magukhoz tértek, a profi fegyőrökből felálló stáb a további felvonásokat a megrendült közönség kérésére elnapolta, és a szívbemarkoló tanulság levonása, nota bene annak megemésztése utánra halasztotta. 
Végül az Egészség:
Egészséges hármasikreknek adott életet a paráznafalvai apácazárda egyik szeplőtelen növendéke. A Hit, Remény, Szeretet névre hallgató ikreket egyelőre a helyi plébánia nyugdíjas madrigálkórusa fogadja örökbe újévig, ellátásukról a többségi önkormányzat képviselő-testülete hamarosan, jobb híján még a tavaszi hóolvadás előtt intézkedik...

A kép az internetről származik

Gyorshírek egy percben... III.

Kultúra:

Dietetikus, szabadtéri kultúrházat avatnak félázsiai szerzetek részére a kiskunsági gasztronómia élménypark régiójához csatolt Halmazhátrányoson, ősi mesterségek bemutatásával egybekötve. Az ünnepélyes megnyitón előreláthatólag tiszteletét teszi több túlsúllyal küszködő prominens személy is, akik valószínűleg a hagyományos rítusoknak megfelelően, hatlovas hintóvá átalakított nyergesvontatón érkeznek.

Irodalom:

Visszautasította a virtuális közönsége által felajánlott, megosztott digitális "Mantra-díjat" egy közismert rigmusköltő, mivel az egyik rajongója a legújabb szerzeményét egy vállrándító lájkolásra sem méltatta. A vérig sértett szerző interpretációs válaszközleménye óriási visszhangot váltott ki, aminek a mellékzöngéit a tihanyi révkapitány tisztiorvosi hajónaplójából visszahallgatható.

Sport:

Minden várakozást felülmúló, rekordszámú jelentkező kandidált az idén V. alkalommal meghirdetett jótékonysági interaktív recska-bajnokságra, amelyet a két ünnep, húshagyókedd és torkoscsütörtök közé szerveztek. A hétvégi tizenharmadik fordulót, az aktuális tabella valamint az élmezőny állását az érdeklődők egy külön erre a célra elérhetővé tett alkalmazás letöltésével tekinthetnek meg élőben, előzetes és ingyenes regisztráció fejében. 

Végül a Gazdaság:

Hatalmas bírságot szabott ki egy Kajmán-szigeteki nyilvánosház alagsorában működő rejtett spermabankra az Egyesült Királyság Fogyasztóvédelmi Főhivatala, miután szabálytalanságokra derítettek fényt az offshore- könyvelésükben. A revizori jelentés szerint az üzemeltetők a bevételük jelentős részét a beltenyészet leplezésére fordítják, ami ellentétes a holanunai, XXII. Szabadpiaci Kiskereskedelmi Egyezmény IX. paragrafusának (§) második (!) bekezdésével. Mindenesetre a világszerte népszerű kupleráj jogi képviselői a területileg illetékes kamarához nyolc napon belül fellebbeznek...

A kép az internetről származik

Gyorshírek egy percben... IV. 

Tudomány:
Érdektelenség híján családi csődvédelmet kért maga ellen egy busman feltalálókból álló sátorközösség, mert a kifejlesztett ultramodern húsosfazék-találmányuk licencét egyetlen politikai szervezet, vagy stratégiai befektetésekben jártas oligarcha sem óhajtotta megvásárolni. A bemutatott innovatív újítás lényege a pároláshoz nélkülözhetetlen vákumfedő mechanikája, amely vívmány testhőt érzékelve átfordul, és az alján valamennyi világnyelven és több bennszülött dialektusban villan fel a bibliából is ismert hetedik parancsolat, a "NELOPJ" idézet.   
Utazás:
Megszakította az Ausztrália tengerpartjai mentére  tervezett körutazását egy ott haknizó lappföldi nyári mikulás, mivel akut vesebántalmakkal a legközelebbi klinika urológia-osztályára szállították. A hevenyészett vér és vizeletmintából kiderült, hogy a páciensnek cukor van a zacskójában, így a kezelőorvosa javallatára a további fellépéseket elnapolta, egyúttal  sajnálkozását fejezte ki az Új-Zélandról katamaránon átruccanó őslakosoknak is.      
Kapcsolat:
Kurta módon vetett véget legalább fél évszázada fennálló házasságának egy kaukázusi szeretetotthonban vendégéjszakázó kirgiz pár, miután az óra elütötte az éjfélt. Az ütemes zajra felriadó apóka kicsoszogott a hallba a hang forrását felderítendő, ám ezalatt egy hegyomlás elsodorta mögüle az épület többi részét. További részletek még nem állnak rendelkezésre, ezért bővebb információkért külön tudósító stáb indult az esemény helyszínére, melynek tagjai közé egy nemzetközileg méltatott lelkészt és patológust is delegáltak.
Végül a Hobbi:
Hobbiterroristát leplezett le a vaterán inkognitóban szörföző, jobbára veteránokból álló nemzetmentő különítmény. Az ügy pikantériája, hogy az otthon eszkábált csúzlit áruló hazaáruló forró nyomára egy konkurens cserebere-oldalon bukkantak rá a szemfüles aggastyánok, akiket a titkosszolgálatokat felvigyázó felügyelő soron kívüli, interurbán azonnali meleg kézfogásban részesített...   

A kép az internetről származik

Gyorshírek egy percben... V.

Csillagászat:
Üstökösként robbant az indiai "Csillag születik" középdöntőjébe egy calcuttai petárdagyáros, amelyet a Hubble űrteleszkóp egyenes adásban közvetített. A felvételen jól érzékelően kirajzolódott a Tejútrendszer egyik-másik szegmense, köztük a Bereniké haja és a Kaszások csillagkép is. A zsűri pontszámait, valamint a közönség szavazatait szakértők bevonásával összesítik, az eredmény kihirdetése a díszlet helyreállítása után várható.  
Galéria:
Fényes sikert aratott egy hongkongi kamikaze graffitis a járókelők körében azután, hogy az éj leple alatt körpanorámát festett a leglátogatottabb felhőkarcoló tetőteraszára. A különösen tetszetős látképről turistacsalogató látványleporelló is készült HD minőségben a helyszínen, amit minden munkanapon, napkeltétől napnyugtáig minimális kaució letétele ellenében megtekinthetnek.
Történelem:
Történelmi mélységbe, az Avar-korba zuhant egy óvatlan archeológus Haragosbütykös határában, amikor egy medvecsapdának álcázott gödörbe lépett. A felkutatására indított kutató-expedíció az állati csontmaradványok, és rezignáltan viselkedő régész korhű restaurálása után megállapította, hogy a verem alján fellelt, papír-zsebkendőbe rejtett írásos emlékek minden valószínűséggel a tavalyelőtt itt hadgyakorlatozó dandárezred hatodik vagy nyolcadik híradós századához köthetőek. A végső, plusz-mínusz egy évtizednyi tűréshatáron belüli pontos kormeghatározás a személyigazolványban szereplő kép, és a levéltári adatok összevetése után várható.  
És végül az Előzetes:
Előzetes, egyhónapos házi imaestre ítéltek egy látszatintézkedésért felelősségre vonható, háromhetes optometrista gyorstalpalót végzett megrögzött élközmunkást. A renitens a narancsszínű és abszolút golyóálló védőszemüveget egy abszurd kontaktlencsére cserélte, és bizonyára ettől szembetűnően felnyílt a csipája, mert azóta sem népszerűsíti a kötelező migránskvóta elvetését az ismerősei körében... 
  

A kép az internetről származik

Gyorshírek egy percben... VI.

Hitel:

Hitelbe próbálta magát mámorosra inni egy elkeseredett családapa az "Eemútnyócév"-hez címzett, lepukkant kricsmi kerthelyiségében, miután forintosították a devizahitelét. A hitelkonstrukció módosításában vastagon részt vállaló pénzügyi szakemberek mindkét - úgymint a bankvilág és a kormány - részéről is érthetetlenül állnak a hallatlanul pesszimista eset előtt, hiszen alig néhány évtized múlva a kölcsön lejár, mindenesetre addig a napig is mossák a kezeiket.  

Cserebere:

Eben gubát cserélt az esti vacsorapartin egy szamaritánus juhász Birkatöntölösön néhány órával azután, hogy a Kisgazdákat a függetlennek tekinthető KDNP helyi szervezete szőröstől bőröstől bekebelezte. A kiváló hangulatban lezajlott rendezvény végén egy ismeretlen módosító indítványára egyhangúan leszögezték, hogy a kutyaugatás nem hallatszik az égig, majd pirkadatkor jókedvű kurjongatás és a hajnalt dühösen üdvözlő házőrzők csaholás közepette otthonaikba távoztak megtérni.

Karnevál:

Karneváli hangulatban tölti a Fesztivál dohányt minőségi, szénszálas multifilterbe a fogyasztók többsége a Nemzeti Dohányellátó Vállalat év végi, előzetes becslése szerint. A kedélyes lelkiállapot még minden bizonnyal fokozódik is a forgalmazók és a büdzsé részéről, amennyiben ugrásszerűen megemelkedik az élvezeti cikkeket sújtó egészségügyi adóterhek, ahogy belengették.

Végül az Oktatás:

Alaposan kioktatta a több hónapi bérükre váró, feltehetőleg ellenzéki pedagógusokat és ápolókat egy internetes portál posztjában hozzászóló, arcát kitakaró kormányrajongó. Az arcátlanul őszinte, durva hangvételű bejegyzés kimerítően taglalta az óraadó tanárok és nővérek pénzsóvárságát, a felmenőik erkölcstelen viselkedését, majd egy "El lehet menni" tájékoztató jellegű szívélyes üdvözlettel zárta a sorait és lelépett. Néhány bátor megszólított követte a példáját, és szintén lelépett...   

A kép az internetről származik

Gyorshírek egy percben... VII.

Tartós cikkek:

Féltartós tejre, lítiumelemre, és egyéb fogyasztási cikkekre, például évekig elálló fülre cserélte mandátumát egy leköszönő eus. parlamenti képviselő. Távozását azzal indokolta, hogy belefásult a kimerítően parttalan vitákba, ezért néhány évre egy lakatlan szigetre költözik feltöltődni.

Könyvbemutató:

A közelgő ünnepekre való tekintettel könyvbemutatót tartott Páskommelléken, a Bicsóka és Vidéke takarék-szövetkezetben  özv. Harghittay Hunorné, leánykori nevén Gr. Antalóczy Violetta. Az ünnepélyes bemutatóra elkísérte a pereputtya, valamint a NAV betétkamatokat vizsgáló részlegének egyik felelős munkatársa. A betétkönyv bemutatása valamennyi résztvevő, köztük a biztonsági őr teljes megelégedésével zárult. 
Kritika:
Kritikán aluli a honi lakosság inaktív részének a hirtelen elhalálozáshoz fűződő hajlandósági kedve, jelent meg a sírkőfaragók vs. siratóasszonyok temetkezési szokásait összevető, kormányzati megrendelésre készült próbatanulmány beharangozójában. Az esszé végén a szerző lábjegyzete kitért arra is, hogy az aktív korú elhunytak hasonló hajlamait vizsgáló monográfia előfizethető a honlapján, sírásóknak és igazoltan urnában eltávozni szándékozónak 10%-os rezsikedvezménnyel.

Végül a Barátság:
Barátság karkötő miatt püfölte egymást félholtra két fanatikus szurkoló egy barátságos labdarúgó mérkőzésen. A vezetőbíró azonnal felfüggesztette a játékot arra az időre, amíg a lelátón zajló meccs véget ér, hogy a pályán lévő futballisták az asszisztenseivel együtt élvezhessék a látványt, és belátásuk szerint drukkolhassanak valamelyik résztvevőnek. Végül mindkét találkozó a szimpatikus döntetlennel fejeződött be, kórházban és pályán egyaránt...

Kvóta

A kép az internetről származik

 - Következőőő...
 - Jóóónapot kííívánok!
 - Jónapot, csakhogy ideért már végre! Nyugodtan helyezkedjen kényelembe, aztán kezdjen hozzá, kíváncsian hallgatom!
 - Köszönöm! Aztán mire kíváncsi?!
 - Legfőképpen a kifogásaira! Ki vele, miért nem teljesítette a kvótát?!
 - ... Miféle kvótát?! 
 - Amelyikben vállalta, hogy záros határidőn belül unokázni fog!
 - Én ilyesmit nem vállaltam! Arra biztosan emlékeznék...
 - Dehogynem, itt az aláírása a gyűjtőíven maga vén szenilis!
 - Az nem a kötelező betelepítési kvóta?!
 - Is. Többek közt. Ebből kifolyólag nemzeti kvóta is, ami feljogosítja a kormányunkat mindenre, tekintet nélkül fajra, vallásra és nemre!
 - Érdekes, én nem ezt olvastam ki belőle!
 - Nna, helyben vagyunk... mondja, maga analfabéta is?!
 - Neeem, én mélyen hívő vízöntő vagyok!
 - Az még nem zárja ki azt, hogy ön enyhén szólva is funkcionális analfabéta!
 - Ezt miből logikázta ki?!
 - Abból, hogy nem tud olvasni a sorok között! Tehát?!
 - ... Mit tehát?!
 - Öntsön tiszta vizet a pohárba!
 - Ezt nem értem! 
 - Na ugyehogy mégiscsak analfabéta! Azt jelenti, hogy nyugodtan teregesse ki a lapjait!
 - Nem kártyázom... egyelőre... 
 - Ember! Arra válaszoljon lehetőleg érthetően, hogy miért nincs még unokája?! Mi ez a botrányos trehányság?!
 - Mittudomén! Talán azért, mert csak fiaim vannak?
 - Ez nem kifogás, keressen jobb indokot! 
 - Dehát könyörgöm tisztelettel, hímneműek az istenadták... hogyan legyenek várandósak, hogyha egyszerűen nincs méhük?!
 - Ez akkor sem mentség! Nem hallott még méhen kívüli terhességről?!
 - Deee... hallottam...
 - Na látja! Halljuk, tehát miért nem unokázik még?!
 - Hogyan unokázzak, ha nincs lányom?! Sajnálom!
 - A sajnálkozásával sokra megyünk, tartsa csak meg magának, vagy törölje ki vele, nemérdekel! És különben is... tetszett volna odafigyelni az ideális nemi arányokra, amikor nemzette őket! Erre nem gondolt?!
 - Speciel erre nem, de sok egyébre igen...
 - ... Éspedig?!
 - Az anyjukra... azannyát, hogy milyen jól éreztem vele magam! De ma már csak arra emlékszem hogy valaha jó volt, és hogy bármikor elengedhettem magam a társaságában, a meghitt pillanatainkban...
 - És a hazára nem gondolt?! A kereszténységre?! A családra?! Miféle ócska ürügy ez?!
 - Ilyenféle ócska fogalmak akkor, a fogantatás pillanatában eszembe se jutottak!
 - Elég baj az a társadalmunkra nézve! És ezért, igenis ezért tart ott az ország ahol, az ilyen felelőtlenül szenilis otromba viselkedés miatt! Hát hogyan fog akkor beteljesülni a kiteljesedés?!
 - ... Hogy micsoda kérem?!
 - Jól hallotta! Az elhivatottság érzése, hogy egyszer anya legyen a gyermekéből!
 - Mint az előbb említettem, nekem fiaim...
 - Lárifári, nem érdekelnek az alantas kifogásai, ez csak mind üres lózung, gyenge elterelés és hamis mellébeszélés! Bla bla bla, és mégegyszer bla! Az igazi nemzeti érzelmű honfiak szülnek, ha a haza arra szólítja fel őket! Érthető?! Halljuk, hány leszármazottat is nemzett?! 
 - Három élő fiú utóddal ajándékozott meg a nőm...
 - Szép kis ajándékok mondhatom! Jellemző a magukfajtákra, hogy leánygyermeket bezzeg nem tudtak összeprodukálni, pedig lett volna rá bőven alkalmuk és idejük!
 - Hát... hát... hát...
 - Ne hápogjon! És a száját is csukja be! Tátotta volna el azt az idétlen bagolylesőjét időben, és most nem lennénk itt, ahol! Szégyellje magát! Na mindegy, nem is idegesítem fel magam, mert árt a közérzetemnek! Tessék, fogja!
 - Mik ezek?!
 - Itt van három beutaló, és előre ajánlom, hogy mindegyik pozitív legyen!
 - Milyen beutaló?!
 - Terhességi ultrahang-vizsgálatra szóló! Kitölti a fejlécet a fiai nevére, és soron kívül megvizsgálják őket, ezt garantálom!
 - Ez lehetetlen!
 - Itt olyan nincs! Semmi sem lehetetlen nálunk, ha mi azt eltervezzük és nagyon akarjuk! Merjünk nagyot álmodni!
 - Az nem létezhet, hogy egy terhességi teszt nemtől független legyen!
 - Nem-e?! Hát akkor ez a két üres kocka vajon mi itt a nyomtatványon?! Várjon aláhúzom magának maga címeres tapír hogy lássa, és nézze csak meg jól, hogy aszondjahogy aszondja: Neme: [] nő, illetve mellette a [] férfi ... már csak be kell ikszelni az üres rubrikába a megfelelő választ, és már kész is! 
 - ... Nincs itt valami tévedés?!
 - Tévedééés?! Pont itt, az illetékes kormányhivatalban?! Az teljességgel kizárt! Vésse be jól az eszébe, hogy mi soha semmiben nem tévedünk!
 - Atyaúristen!
 - Jól mondja, az is mi vagyunk, valamint az összes szentek is! Nincs az az atyaúristen, hogy valaki ne unokázzon, hogyha mi azt eldöntöttük és úgy akarjuk! Ha a Kövér úr azt mondta a kongresszusi felszólalásán, hogy idézem: “Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk”, akkor az úgy is van, és minden fogamzóképes nőnek a legrövidebb határidőn belül kutya kötelessége teherbe esni!
 - Nnna, szépen vagyunk... már nemcsak egy lelkészt kell kerülgetni a hálószobánkban, hanem egy dagadt pasit is!
 - Miféle dagadt pasiról hadovál maga?!
 - Arról a testes parasztról, akit az előbb olyan átéléssel idézett!
 - Az nem egy testes pasas, mégcsak nem is egy zsírparaszt, hanem az igen mélyen T. Házelnök úr! Jól fontolja meg mi a véleménye róla, mert megütheti a bokáját!
 - Jaaa arról az elhíresült kötélemlegető alakról van szó?! Jézusom... talán engem is felakasztat?!
 - ... Miről beszél maga?!
 - Hogyhogy miről?! A múltról! Tudomásom szerint azok ütik meg a bokájukat, akik már egy ideje megértek a kötélre és rajta is lógnak, s már talpuk alatt fütyül a szél... hogy irodalmian fejezzem ki magam!
 - Ezt a T. elnök úrral kapcsolatban csak képletesen mondtam!
 - Én is... és még maga szerint én vagyok a funkcionális analfabéta...
 - Ez most nem fontos! Mellékesen a funkcionárius elhivatottságomnál fogva meg kell kérdeznem, hogy mit kíván a karácsonyfa alá?!
 - Parkettát... esetleg egy új szőnyeget...
 - Az nekünk már van dögivel! Egyéb kívánság?!
 - Talán megértést, törődést vagy szeretetet...
 - Mégis mit képzel?! Nem vagyunk telhetetlenek! Mi ez itt, talán kívánságműsor?! Valami reális célban gondolkodjon jóember, például abban, hogy a saját érdekében kíván pár unokát! Ez még talán összehozható, feltéve ha hajlandó együttműködni!
 - Miben?!
 - Abban, hogy meg tudjuk változtatni a gyermekei állapotát!
 - Úgy érti, hogy másállapotba kerüljenek?!
 - Pontosan! 
 - Óóó, hát ezt igazán könnyű teljesíteni ultrahang-vizsgálat nélkül is! Évek óta folyamatosan émelyegnek! Sőt! Tanúja voltam, hogy olykor már hánytak is!
 - Valóban?! Hát ez igazán nagyszerű hír! Ez a beszéd, gratulálok! Na folytassa csak barátocskám, mikor is kezdődött el ez a nemi identitásukhoz köthető, általánosan pozitív  állapotváltozás náluk?! A pubertáskorukban?!
 - A francokat! Amióta néhány léhűtő narancsot nyom le a torkukon akkor is, ha kívánják ha nem! Képletesen szólva, náluk úgy jó öt éve kezdődhetett, amikor elkezdtem oszlatni a narancsködöt a szemük előtt! Hála istennek mára már odáig fejlődtek, hogy elég meglátniuk egy konzultációs levelet, és már öklendeznek is! Megspóroljuk a szódabikarbonátos-mustárt, jobb mint egy hánytatótabletta! Ha pedig éhesek, csak bekapcsolom az emegyet, és rögtön elmegy az étvágytól a kedvük! Ez tényleg jól működik, akár az életben!  
 - Mi ez itt, most már egy étterem is, ahol szabadon választunk a menükből?! Rendben, játsszuk el... reggel narancs, délben is, vacsorára szintén! Eszi vagy nem eszi, nem kap mást, punktum! Jól is néznénk ki... méghogy szabadon választani... röhej, akárha vodka-narancsért kuncsorogni ott, ahol csak kisüstit mérnek! Arra nincs semmi szükség hogy válogassanak, gondolom úgysem tudnának mit kezdeni vele! 
 - Mármint a szabadságukkal?!
 - Azzal sem, meg még a gondolatával sem! Hát hol élünk kérem, a fellegekben?! Tessék tudomásul venni, hogy egyedül mi tudjuk acélszilárdságú körülhatározással megfogalmazni azt, hogy mi a jó a népnek, és kinek mire van személyre szabottan égetően szüksége, a többi mind csak merő frázis, unortodox impotencia, plebejus hozzánemértés!
 - Például?!
 - Nyugdíjreform, alkotmánymódosítás, munkatörvénykönyve, stadionok, Paks2... soroljam még?!
 - Paks kettőt nem válthatná ki a szél- és napenergia hasznosítása?!
 - Hová gondol?! Még ilyen orbitális ostobaságot... és ha teszem fel szélcsendes éjszaka van, és nem süt a nap, akkor mi a fészkes fenéhez kezdene a sötétben hüm?! Ebből is látszik, hogy igazán mennyire mély is a sötétség egyesekben... hogy világossá tegyem az előbb említett mélyenszántó gondolatokat, gyakorlatilag ezért is hatalmazott fel a kétharmad már másodjára, hogy rendet teremtsünk a degeneráltak fejében, és a magukfajta gyökerek csak ne gondolkozzanak mindenféle sületlenségben! Világos?! A munka alapú társadalom a lelke mindennek, hányszor kell még éjjel-nappal propagálni önöknek?!
 - Erről mintha már egyszer hallottam volna, anno Goebbels is egész meggyőzően hangoztatta... ámde mint tudjuk, meg is bukott vele!
 - Mert az a kontár nem jól csinálta! De majd a mi új propaganda-miniszterünk jobban fogja tudni csinálni, és másképpen fogja az értésükre adni! Össze fogják tenni érte a két kezüket, ezt előre megjósolhatom!
 - Már késő, mi azt már régen összetettük, és sűrűn imádkozunk is azért, hogy túléljük!
 - Hát ilyen langyos, se hideg se meleg, teszetosza hozzáállással imádkozhatnak is! Nade vissza az elejéhez, világos és egyértelmű választ várunk arra, hogy miért is nem akar unokázni a közeljövőben?!
 - Azért, mert még egy kiadósat anyázni sem volt időm, és amióta ilyen elvárásokat írnak elő nekünk az akaratunk ellenére, csak kapkodom a fejem össze és vissza!     
 - Ne beszéljen összevissza, anyázni majd ráér később, mindenekfölött elsőbbséget élvez az unoka! 
 - Miből?! Közmunkabérből?!
 - Ne tereljen, ne tereljen, mert az már közel jár a szabotázshoz! Semmi másról nincsen itten szó, minthogy oszoljunk kérem, s mint a reformok működéséről és az ösztönösen osztódó hazaszeretetről! A szülési vágy az önmegvalósítás kiteljesedése, ezt zsigerből éreznie kell mindenkinek, és tudatosítani kell minden gyermekben, hogy minél előbb és gyakrabban anyává legyen!
 - Miért?!
 - Miértmiért, ilyen idióta kérdést... nem mindegy az magának?! Azért maga kretén, mert mi nem vagyunk állatok, és kell az utánpótlás! Ki fogja előteremteni azt a párszázezres nyugdíjunkat he? Talán a képviselők?! Úgyhogy lehet hazahúzni, és teherbe ejteni akit csak lehet! Comprende?!
 -  Tudja mit?! Ejtsék maguk teherbe a jó édes...
 - Ki ne mondja, ki ne mondja, mert magát is rabosítani fogja a TEK!
 - Akkor csak gondolom, és remélem karácsonyra teljesül is az óhajom!
 - Micsoda?!
 - Az a kívánságom, hogy karácsonyra teherbe ejti valamennyi hibbant a felmenőjét, akik ehhez az egész ordenáré baromsághoz tapsolnak, és lesz elegendő önálló gondolatokra képtelen utánpótlásuk, a parancsra szaporodó éhbér-rabszolga!
 - Miért kíván ilyet a megmentőinek és a jótevőinek?!
 - Viszonzásul! Hogy legyen nekik is végre valami jó dolog a fájuk alatt!
 - Álmodozzon csak és reménykedjen, amíg még szabadon megteheti! És most mars kifelé, de tüstént!
 - Miért?!
 - Mert előbb-utóbb maga lesz a következőőő...   

Kibúvó

A kép az internetről származik

 - Következőőő... Hééékás térj magadhoz, velem jössz!
 - ... Miii??? Hogy mi van?!
 - Jól hallottad, ébredj!
 - ... Minek?!
 - Hogyhogy minek?! Viszem a lelkedet!
 - A lelkemeeet?! ... Hová?!
 - Hováhová, hát természetesen a pokolba! 
 - ... A pokolbaaa?! Mégis ki az ördög maga?! 
 - Hehhe, ördögöd van, éppen az! Na gyerünk, szedelőzködj!
 - ... Felőlem... hahóóó lelkecském... ébredj fel drágaságom, érted jöttek!
 - Pszt! Csöndesebben az istenért!
 - Most mi van már megint, mit csitítgat?! 
 - Te teljesen megőrültél?!
 - ... Méghogy ééén?!
 - Igen te! Miért keltegeted a feleséged?!
 - Miértmiért, na vajon miért... egy perce se múlt hogy azt mondta, viszi a lelkemet! Hát nekem ő a mindenem, a galambom, az életem, a lelkem, mivel másom nincs!
 - De nem az övét akarom elvinni, hanem a tiédet!
 - Az enyémeeet?! Na menjen a pokolba, az teljességgel kizárt! 
 - Miazhogy "teljességgel kizárt"?!
 - Nekem olyan nincs, mert akkor tudnék róla! 
 - ... Kitől?!
 - Kitőlkitől, hát a nejemtől! Elhiheti, ha van ebben a keserves világban valaki, aki tisztában van azzal hogy mim volt vagy van és mim nincs, hát akkor Ő lesz az! Tudja hányszor vetette már a szememre a szentem ezt a fogyatékosságomat is?!
 - Hányszor?!
 - Számtalanszor! Ahányszor csak nem jártam a kedvében, mindannyiszor megkaptam tőle, hogy idézem: "Teee... te lelketlen gazember!" Úgyhogy törődjön bele a helyzetbe, itt már nincs mit tenni... innen minden bizonnyal üres kézzel távozik!
 - Olyan nem létezik, hiszen lelke mindenkinek van!
 - Akkor magyarázza meg ezt a feleségemnek is! Felébresszem?!
 - Isten őrizz!
 - Most mi van, talán fél tőle?!
 - Én senkitől sem félek!
 - Majd fog rettegni is, amint megismeri! Bemutassam magának?!
 - Ember ne terelj, ne terelj, én azért jöttem ide hogy kirázzam belőled a lelkedet, aztán elvigyem!
 - Mi vagyok én, talán malacpersely?! Na ne szórakozzon velem...
 - Ez meg miféle hozzáállás?! Na gyerünk kifelé az ágyból! Úgy, de úgy pórul jársz ha sokáig kötözködsz velem, hogy amíg élsz megemlegeted!
 - Ezt most vehetem ígéretnek?!
 - Akár annak is!
 - Hát nekem pedig bizonyíték kell, nem ígéret! Addig egy huncut tapodtat se! Méghogy nekem van külön bejáratú, saját lelkem... ez kész röhej! HALLOD EZT ANYJUKOM?!
 - Pszt, halkabban és ne bökdösd a szentségit neki! Valóban bizonyítékot akarsz?! Tőlem aztán megkaphatod, ha sokáig kapacitálsz!
 - Na halljuk ki vele!
 - Emlékszel, amikor legutóbb kirázott a hideg?! Az is én voltam! Akkor figyelmeztettelek, hogy közeleg az idő...
 - Na elmegy maga a jó búsba, ilyen egy ócska dumát?! Nem hiszem!
 - Miazhogy nem hiszed?!
 - Mert tudom hogy csak átfagytam a melóhelyen, és arra fáztam rá! Ennél sokkal jobbat találjon ki hapsikám!
 - Azt is én sugalltam, hogy trehányul öltözz fel!
 - A francokat sugallta maga, aztat! Egyszerűen lusta voltam még egy pulóvert felvenni!
 - Ahhá, alakul a dolog alakul... a lustaságot is én ültettem beléd! 
 - Mi maga, talán kertész?! 
 - Nem, csak már előre dörzsölöm a kezem! Hamarosan elkapom a grabancodat!
 - Most meg már artista vagy mi a szösz, de azt lesheti! 
 - Pedig így lesz, amint bevallod magadnak azt az egyet, hogy van lelkiismereted! Na attól a pillanattól az enyém vagy!
 - Hiszi a piszi! Maga jós is?!
 - Loptál csaltál hazudtál!
 - ... Nagy kaland, és ki nem?!
 - Minden haszontalan perc, amit bármilyen  hiábavalósággal töltesz el, az én malmomra hajtja a vizet!
 - Mámmeg' molnár is lett, még ilyet?! Döntse már el mi a foglalkozása jóember, mert akkor sosem jutunk a végére!
 - Ne sürgess!
 - Sürgeti a halál, a' sürgeti! Én ráérek! 
 - Mikor néztél utoljára tükörbe?! 
 - Ilyen hülye kérdést... minden reggel tükörbe nézek!
 - És mit láttál benne?!
 - Azt hogy borostás vagyok, na és?! Ez természetes!
 - Nem arról a tükörről beszélek!
 - Nem-eee?! Hát pedig az előszobai se mutatott mást, de kit érdekel?! Ez van és kész, vita lezárva! Ha nincs egyéb mondanivalója, akkor tűnés a házból, és hagyjon aludni! 
 - Majd azt én eldöntöm mikor zárhatjuk le a vitát, csak bízd ide! A belső tükörről beszéltem, amin keresztül magadba nézel!
 - Ilyen egy trottlit! Mondtam már hogy belül nincs semmi, se lélek, se ismeret, se semmi!
 - Te megátalkodott semmirekellő, a lélek egy megfoghatatlan valami, olyan mint az érzelem vagy a gondolat!
 - Na, most rajtakaptam a turpisságon cimbora! 
 - ... Még te fogtál meg engem?! Mi az ördögről beszélsz?!
 - Most mit csodálkozik?! Arról beszélek, hogy a gondolat igenis létező valami, lásd Stephen Hawkins-t! Ő gondolattal irányít egy számítógépet! Na, erre varrjon gombot lúzerkém! 
 - Ne terelj, ne terelj, mert istenuccse megkeserülöd!
 - Na helyben vagyunk, most meg már fenyegetődzik és istent is emleget! Minek néz maga engem, egy ájtatos vénasszonynak?! Akkor menjen a templom környékére, arrafelé tucatjával mászkálnak, még válogathat is ... ááá... azaz mégse! Ott túl sok a tömjénfüst, és állítólag az ördögök rettegnek tőle, még valami baja esik! 
 - Naugyehogy mégiscsak vannak érzelmeid! Figyelmeztetsz a veszélyre, tehát nyilvánvaló hogy mindjárt az enyém leszel!
 - Figyelmezteti a hóhér, azt mondtam "állítólag" félnek tőle... de én ebben sem hiszek!
 - Vedd tudomásul, hogy minden negatív tulajdonságod belőlem származik! 
 - Például?!
 - Például az unalom, a restség, a hitetlenség...
 - Meg a búbánatos francokat, aztat!
 - A szitkozódás adottságát is én plántáltam beléd!
 - Maga szerint! De ki kell ábrándítsam, az arra való hajlam már genetikailag velemszületett adottság, és a szomszéd bácsi plántálta belém még csecsemőkoromban a tehetséget! Tudom, mert gyakran emlegették is, úgyhogy csak ne nagyon ékeskedjen a más tollával! 
 - Őt is én szuggeráltam a legtöbbet az ilyesmire!
 - Nem hinném, mert a neje szerint őt az alkohol szuggerálta, olyankor tudta csak igazán cifrázni, amikor már volt benne néhány löket! És a néni sosem beszélt a levegőbe...
 - Az is az én művem, a korhelykedés!
 - Meg egy lópikulát! És a misebor az smafu?! Na elmegy innen a jó büdös...
 - Lássuk csak... a munkahelyen kívül sem jársz közösségbe!
 - Kinek mi köze hozzá?! És egyébként is, mi a fenének járjak én bárhová is, ahol nem érzem jól magam?! Álszenteskedni?! Meg egy nagy túrót, ilyen vagyok és kész!
 - Együtt gondolkodni, másokkal törődni, átadni a szeretetet!
 - Nnna, most meg már hittérítő vagy lelkész is... szépen vagyunk!
 - Tudhatnád, hogy az ördög sohasem alszik!
 - Az az ő baja, szedjen altatót vagy bármit, kit érdekel?! Engem biztos nem! 
 - Hiszel te egyáltalán valamiben?! Hogy a jó elnyeri méltó jutalmát, és a gonosz elkárhozik?!
 - Hát nem igazán! Nézzen csak körül a mai közéletben! Elképesztő, hogy mennyi angyali gúnyát öltött álszent csibész kerül a képernyőre, vagy szaladgál mindenfelé! Köszönöm szépen, ebből nem kérek!
 - A kétely is tőlem ered!
 - Hát nekem pedig hiába bizonygatja ilyen kétségbeesetten, ha ez valóban így lenne, már régesrég kihalt volna az emberiség, és meg sem születhetek! JÓ REGGELT!
 - Csss... halkabban! Benne van a Bibliában, hogy...
 - Nnna, még ez is! Most kivesézzük a teremtéstörténetet?!
 - Miattam üldöztette ki az Úr Ádámot és Évát a paradicsomból! Mert kísértésbe vittem őket!
 - Na mi van, most már olyan jóba lettünk, hogy meg is gyóntassam? Engem hidegen hagy hogy hol és mit művelt, ha valami baja van, forduljon egy pszichiáterhez! 
 - Nem voltál soha féltékeny, irigy...
 - Mi a fészkes fenének lennék az?! Hiszen úgyis elmúlik minden egyszer, akkor van valami értelme?!
 - Túl sokat képzelsz magadról!
 - Azt csak hiszi! Tisztában vagyok a képességeimmel! Van amiben jó vagyok, és van amiben nem, és van amiben éppencsakhogy tűrhető... a közvetlen kommunikáció nem az erősségem, hát istenem... ez van, hát így is fogadtam el!
 - A tudást és az ellenkezőjét is általam tapasztalhattad meg, hiszen hallhattál az eredendő bűnről!
 - Jaaa, az a maszlag a tudás fájáról lopott gyümölcsről, hogy minden bajunk abból ered... hahhaha! Mondjon még ilyeneket, hátha felébred az asszony is!
 - Az nem maszlag, hanem tény!
 - Annak lehet aki hisz ilyen dőreségben, de én nem veszem be! 
 - Kínok között jöttél a világra, és kínok között is fogsz elkárhozni!
 - Engem nem rémiszt meg az ilyen szöveggel, ahhoz korábban kellett volna felébrednie! Lehet hogy úgy fog megtörténni, és akkor mi van?! Majdcsak túlélem, vagy ha nem, akkor sem fogom kiverni a hisztit... senki sem tökéletes!
 - Vannak szeretteid?!
 - Hogyne lennének, kinek nincs?!
 - És ha valami történne velük miattad?! Valami olyan, ami elviselhetetlenül, rettenetesen fájna?!
 - Azt hiszem említettem már, hogy ne fenyegetőzzön... volt benne részem többször, egyik-másik le is taglózott rendesen, de valahogy felkászálódtam, és itt vagyok... ilyen az emberi természet, egyszer fenn, és egyszer lenn éppen úgy, ahogyan annak lennie kell! Nehogy már ezzel hasson a lelkiismeretemre, ha lenne!
 - A cinizmust is én ízleltettem meg veled!
 - Ahha, mint a testi örömöket, ugye?!
 - Pontosan! 
 - Marhaság! És akkor azok a kémiai folyamatok, amik az agyban zajlanak a szexuális késztetésért, mi a kénköves frászért vannak he?!
 - Azok csak a fajfenntartás ösztönös viselkedései!
 - Jól is néznénk ki, ha valahányszor szexuális késztetésem volt, mindannyiszor gyerekem született volna... hagyjuk már... jön itt nekem a süketeléssel...
 - Mindig mindennek megvan az oka, és mindig minden összefügg mindennel!
 - És most mit vár, hogy ettől a közhelytől hanyatt dobom magam?! Arra várhat!
 - Fogsz te még sírva jajveszékelni a Megváltóért!
 - Most meg már megint jövendőmondó lett... mi van, végigzongorázzuk az összes szakmát, odavissza kétszer?! 
 - Gúnyolódj csak ebadta, de ezeket a bűnös gondolatokat is, amiket most lepötyögtetsz az ujjaiddal, az én akaratom sugallja! Valahányszor leütsz egy karaktert a billentyűzeten, egy kést forgatsz meg valakinek a szívében!
 - Menjen már, méghogy bűnös gondolatok... akkor már rég kiürült volna a parlament, és elítéltek volna tömeggyilkosságért! Ezt a baromságot?! Na ne röhögtessen, mert felébred a nejem!
 - Áttételesen mondtam, de csak folytasd!
 - Na kellek vagy nem?! Egyéb dolgom is akad, mint itt vitatkozni feleslegesen!
 - Mi dolgod lehetne még, ha én azt nem akarom?!
 - Például letisztázni ezt a piszkozatot, lelopni egy hozzávaló képet a "Google Képek" alkalmazásból,  és közzétenni a blogomban, egyelőre ennyi! Na tehát még egyszer megkérdezem kellek, avagy sem?! Jó lenne minél előbb, még az idén eldönteni ha lehetne kérnem...
 - Tudod mit?! Még hagylak egy kicsit a saját levedbe főni, úgy élvezetesebb lesz magammal ragadni... de ne feledd... az ördög nem alszik!
 - Ahha, és a részletekben rejlik, világos!
 - Szervusz, te kis leendő pokolfajzat!
 - Csá tesó, hééé... várjon egy kicsit! Mi legyen a végszó?! A szokásos megfelel?
 - Tőlem... 
 - Rendicsek, következőőő...   

Beugró

A kép az internetről származik

 - Következőőő... ha a következő percben sem vesz észre valaki bentről, hát esküszöm hazamegyek! HALLÓ HALLÓ VALAKIII!
 - Megőrült jóember?! Mit dörömböl éjnek évadján?! Felveri az egész környéket!
 - Ez a 6/11-es lakás?!
 - Igen ez, de miért érdekli?!
 - Hála istennek, végre megtaláltam! Na, nyisson gyorsan ablakot, meghoztam a csomagokat!
 - Miféle csomagokat?!
 - Mégis mit gondol?! Természetesen amit rendeltek, a mikulás-csomagokat!
 - ... Maga a Mikulás?!
 - Jelenleg igen, manapság minden alkalmi beugrást el kell vállalnia az embernek!
 - Hát innen nem úgy néz ki mint egy Mikulás, hanem inkább mint egy betörő! Tulajdonképpen hol a piros ruhája?!
 - Holholhol, na vajon hol... hát a tetőn! Csak nem képzeli, hogy abban a nehéz göncben ereszkedek idáig?! Örülök ha ezt a dög zsákot elbírom!
 - ... Megáll az eszem!
 - Még maga panaszkodik?! Akkor mit szóljak én?! Félútról vissza kellett másznom a batyuért, mert fenn felejtettem!
 - Miért nem a lépcsőn jött fel?!
 - Miért miért... mert a megrendelés nem tartalmazta a lépcsőházba jutás kódját, csak azért!
 - Föl is csöngethetett volna!
 - Azt hiszi nem próbáltam?! Igazán kicserélhetné már a névtábláját a csengő fölött, mert alaposan meg van kopva! Uramatyám és az összes szent a mennybe, ha csak sejtené, hogy hányan kívántak a pokolba... és szegény mama... anyám borogass, esküszöm többé nem vállalok helyettesítést ennyiért!
 - És hol van a valódi Mikulás?!
 - Gyengélkedik!
 - ... Szegény Télapó... csak nem beteg lett?!
 - Hááát... végtére így is mondhatjuk... még hányt is az istenadta!
 - Óóó, igazán sajnálom...
 - Hát én aztán egy csöppet sem!
 - ... Miért?!
 - Ezen nincs mit csodálkozni, csakis azért, mert az a fickó egy részeges disznó! Remélem jövőre egy másik korhelyt közvetít ki hozzánk a fene, aki legalább bírja a kisüstit!
 - Csak nem azt akarja mondani, hogy berúgott?!
 - Még ha csak berúgott volna, az hagyján... de úgy összeokádta a maskarát az a mocskos tróger, hogy körutat lehetne róla elnevezni!
 - Milyen körutat?!
 - Minimum sugárt... és akkor még enyhén fogalmaztam!
 - Ez borzasztó...
 - Nekem mondja?! A muslincák végig olyan rajokban repkedtek körülöttem, hogy alig láttam ki a gázálarc alól... irtózat!  
 - GHÁHÁZálarc... bocsánat. De akkor miért vállalta el a helyettesítését?!
 - Mert muszáj volt!
 - Márpedig olyan aztán nem létezhet!
 -Márpedig de, és így is van! Ugyanis azt mondta a főnök - mivel már csak ketten tartottuk az egész frontot -, hogy idefigyelj hapsikám: - vagy a zsákot cipeled ki a megadott címekre, vagy a felmondóleveledet haza, nekem aztán édesmindegy de válassz tüstént, van rá három másodperced!
 - Ilyet nem tehet senki senkivel!
 - Mondja az, aki még sosem került ilyen kutyaszorító helyzetbe! 
 - És mit választott?!
 - Maga szerint?! ... Istenem, hogy én miken mentem keresztül, amíg végre ideértem... rémes!
 - Na, másszon beljebb jóember, addig én előkészítem a csizmácskákat... közben mesélje el hol késlekedett eddig?! Hiszen tegnapelőttre vártuk!
 - Köszönöm... hol is kezdjem...
 - Ha már eljutott idáig és volt képe kiverni az álmot a szememből, akkor kezdje a legelején, kíváncsi vagyok mindenre! Legalább lesz mivel szórakoztatni a szomszédokat!
 - Hááát... végülis...
 - Ne szabadkozzon, lásson hozzá, én ráérek!
 - Rendben van, szóval... először is rajtam ütött a TEK azzal, hogy terrorista vagyok!
 - Nebassz... azaz bocsánat, hát ez óriási! HAHHAHAHA!
 - ... Hahaha... könnyű a más kárán vigyorogni mondhatom!
 - Elnézést... de miért nézték terroristának?! 
 - Állítólag kaptak egy riasztást, hogy egy piros ruhás, arcát elmaszkírozó alak ólálkodik az utcán, hátán valamiféle gyanús batyuval, lehet robbantásra készül! Tudja, ez a migránsmizéria mindenfelé, hát nem csodálom hogyha félnek a járókelők, pláne ha a média direkt tesz még rá néhány lapáttal a félelemkeltésre... de azért ez kissé túlzás! Én, mint terrorista...brrr... most mondja meg, mikor irtózom a vértől!
 - Ők ezt nem tudhatták!
 - Hát mostmár tudják! Háromszor locsoltak fel a vérvétel alatt mire sikerült levetetniük valamennyit, ami elég lesz a gyorselemzéshez!
 - BRÜHHAHAHA... háromszor...
 - És egyszer a vizeletmintánál is, mert más előtt nem tudok produkálni... így ha akartam ha nem, megkatétereztek!
 - MEGKA... MegkahatéhéHAHHAHA, hát ez haláli!
 - Ez még mind semmi! Aztán el akartak vinni végbéltükrözésre, hát ne tudja meg... egy zabszem nem sok, de annyi se...
 - VÁHHÁHÁRJON,  VÉHHÉGBÉHHÉ...
 - Csak nyugodtan örömködjön, nekem már úgyis mindegy! Szerencsére a főnök idejében igazolta a kilétemet, és azután nagy nehezen elengedtek!
 - Na látja, ez már sokkal jobban hangzik!
 - Nézőpont kérdése... ha azt vesszük, hogy nem sokkal utána mintegy fél órán keresztül a külvárosi kutyák kergetik az embert, miközben még a házszámokat is figyelni kell, már ahol az egyáltalán fel is van tüntetve, vagy egy fél perces testüregmotozás... nem is tudom mi az előnyösebb! Mindenesetre postás nem lennék arrafelé, az hóttzicher'!
 - Ühüldöhözték a kutyák...
 - Sőt, néhány csavargó is! Máskor biz'isten csak erős kísérettel vállalok ilyesmit, de legalábbis paprikaspay-jel! Másfél napomba került, mire minden címet végigjártam! Ide is kerülőúton kerültem fel!
 - Hogyan?!
 - Innen a harmadik lépcsőház nyitva volt, ott fel a lépcsőn a tetőkibúvóig, és már csak végig kellett kúsznom a gerincen!
 - ... Ez érdekes!
 - Önnek lehet, ám nekem semmi érdekesség nem volt benne!
 - Ha két napja úton van, akkor már legalább négy órája ide kellett volna érkeznie!
 - Itt is voltam, csak két emelettel feljebb!
 - Mit csinált ott?!
 - Kapaszkodtam a párkányba mint az állat, és imádkoztam a jóistenkéhez, hogy bentről észre ne vegyenek! 
 - Miért?!
 - Mert kiakadt a karabiner az egyik biztosítókötélen! Ráadásul a szél is feltámadt, képzelheti... én ott lengek, a zsinór meg két méternyire... őrületes, mennyire féltem!
 - Úgy értem, miért nem kért segítséget a bentiektől hogy behúzzák?!
 - Hogyisne, hiszen éppen attól féltem hogy észrevesznek! Más se hiányzott volna az egészségemnek, minthogy azok a lakók felfigyeljenek rám, és behúzzanak magukhoz! Inkább leugrom a mélységbe, mint részese legyek annak, amit azok odabenn műveltek!
 - Mit műveltek?!
 - Mikuláspartit rendeztek hármasban, amit videóra vettek, pfuj... micsoda ocsmányság történt ott, egyenesen undorító!
 - Nem értem mi lehet undorító abban...
 - Majd kölcsönözze ki a tékából és rájön... de amíg én élek megfogadtam, hogy nem eszek többé melegszendvicset, arra akárki mérget vehet! 
 - Úgy érti, hogy melegek voltak?!
 - Melegeeek?! Az nem kifejezés! Kedves uram, azok a pasasok olyan forróak voltak, hogy fölösleges a Paks2 cakkumpakk, mert látatlanba kenterbe veri az urán maghasadási fúzióját, hát még így látva... és átélve!
 - Hihetetlen!
 - Én sem akartam elhinni, de mégis lehetséges! Hogy én mit összerimánkodtam az északi szélnek azért a nyavalyás kötélért, amíg végre el tudtam kapni?! Rettenetes!
 - Miért nem kért telefonon segítséget?!
 - Na persze, ha az olyan egyszerű lenne! Azt hiszi erre nem gondoltam?! Mit nem adtam volna akkor egy hívásért... tán még a lelki üdvösségemet is!
 - Miért, talán nincs, vagy esetleg elvesztette?
 - Mindkettő, is is! Van, de lefoglalta a TEK, amíg ellenőrzi rajta az összes híváslistát, úgyhogy egyelőre elvesztettem. Csak tudnám hogyan magyarázom ezt ki a feleségemnek... Istenem, mit vétettem?!
 - És hogyan jutott a kötélhez?! Tudtommal a tetők nincsenek ellátva efféle kiegészítőkkel...
 - Azzal mákom volt, találtam!
 - Hol?!
 - A zsákban, én tettem bele! Tudniillik alpinista felszerelést kért a gyerek, áldom is az eszét érte! Kéthavi bérembe került, de szavamra megérte! Hol lennék most nélküle?!
 - Miért, hol lehetne?!
 - Maga szerint?! Mert szerintem valamelyik állásközvetítőben, mivel ha dolgavégezetlenül megyek vissza, a főnök úgy kirúgott volna mint a sitty! A lábam se érte volna a földet, hát hiányzik az nekem így, az ünnepek előtt?!
 - Akkor most biztos úgy várják már haza, akár a messiást!
 - Azt azért kétlem, de mit lehet tudni?... Hátha...
 - Nem is tartóztatom tovább, adja ide az ajándékokat, és menjen isten hírével...
 - Tessék... itt a barbibaba, a társasjáték és a kirakó, kismikulás, a nagymikulás, a gumilabda, a felfújható guminő...
 - ... Guminőőő?! Mi olyat nem is rendeltünk! Vigye a szemem elől!
 - Hinnye az árgyélusát, akkor kinek nem adtam oda?! Most kezdhetem újra végigjárni az összes címet...
 - Tartsa meg magának, és vigye haza!
 - Mondja, maga teljesen megőrült?! Már csak éppen az hiányozna, hogy egy műnővel állítsak haza! Fújhatnám a házaséletemet örökre!
 - Miért mi van abban?!
 - Hogyhogy mi van abban?! Mégis mit mondhatnék, szia drágám, nézd csak milyen ajándékot kaptam egyetlenem?! Szinte előre látom a reakcióját, és egyetlen porcikám sem óhajt részt venni benne! 
 - Akkor dobja el!
 - Na, köszönöm szépen!
 - Szívesen, szóra sem érdemes...
 - Persze hogy nem, azt hiszi nekem nem fordult meg a fejemben?! Magával is jól megvert a Teremtő engem mondhatom... mondjon még ilyen jobbnál jobb tippeket, és helyben leszünk! Méghogy dobjam el, mintha az olyan kézenfekvő megoldás lenne...
 - Miért, talán nem jó ötlet?! 
 - Hát nem! És ha valamelyik kuncsaft reklamál a főnöknél?! Ugyanott vagyok akkor, ahol a part szakad! Könyörgöm hadd hagyjam itt magánál, és legalább azt mondhatom annak az emberevőnek, hogy véletlenül történt!
 - Szó sem lehet róla, még mit nem?!
 - Legyen már szíve, elvégre mikulás van!
 - Csak volt! Mégis mit képzel?! Jött volna időben és akkor talán... de neeem, az akkor is kizárt, még akkor sem!
 - Tehetek én róla, hogy mások feltartottak?!
 - Jó kifogás! Tetszett volna itt kezdeni nálunk, és nem utoljára hagyni! Nem érdekel!
 - De ha egyszer be kellett tartanom a rendelési sorrendet... értse meg, ha azt felrúgom, kirúgnak!
 - Késő bánat, semmit nem tehetek, ilyen cinkosságban pláne nem óhajtok tettestárs lenni!
 - Istenem... két nap óta nem ettem, nem ittam, és még ez is... most kezdhetem elölről az egészet...
 - Hát azon könnyen segíthetünk!
 - Tudtam én, hogy maga alapjában véve jó ember, akkor segít?!
 - Azt azért nem, de nálam bekaphat valamit, mielőtt továbbmegy!
 - Kapja be maga! Ahhá, most már emlékszem, maga volt az egyikük két emelettel feljebb! Szégyentelen disznó! Jézusom, hogy hová kerültem?!
 - Összetéveszt, én csupán némi enni és innivalót ajánlottam fel...
 - Melegszendvicset mi?! Hányinger! Magától nem kell semmi, inkább írja alá az elismervényt hogy itt voltam, és majd a számlát kipostázzák!
 - Maga tudja... de várjon, a lépcsőn is lemehet!
 - És hagyjam itt lógva a gyerek felszerelését?! Azt lesheti, anélkül egy tapodtat sem! Hát milyen apának néz engem?!
 - Ha nem hát nem! Nem erőszak a disznótor... a viszontlátásra jövőre!
 - Meg a búbánatos... majdnem mondtam valamit, aztat! Jövőre inkább leutazunk vidékre, dehogy én még egyszer nem ugrom be Mikulásnak, az überzicher'! Következőőő...