![]() |
| A kép az internetről származik |
- Következőőő!
- Jóóónapot kííívánok!
- Jónapot! Na üljön le jómadár, kíváncsian hallgatom! Tolmácsot kér?!
- Nem, mert bírom a nyelvüket! Azaz nagyjából ismerem...
- Ahhá, szóval aszongya' hogy bírja! Hát ez roppant és felettébb érdekes, maga ettől a pillanattól fogva gyanús alakká lépett elő, tisztában van vele?!
- ... Gyaanúúús?! Mitől lettem én máris egy gyanús alak?!
- Már eleve abból a megfontolásból, hogy nálunk akar regisztrálni! Jól megfontolta?!
- ... Sajnálom, én ezt egyáltalán nem értem!
- Na látja, már az is gyanús, hogy ezt sem érti!
- De könyörgöm, mennyiben gyanús az, ha valamit nem értek?!
- Csupán annyiban, hogy aki rajtunk keresztül akar valahová emigrálni, az nem nálunk folyamodik törvényes úton a papírokért, hanem kerülőutat választ, főleg ha beszéli a nyelvünket!
- Ke... ke... kerülőuutaaat?! Mégis hogyan?!
- Hogyan hogyan, csak azt ne akarja már nekünk itt bemesélni, hogy nem hallott még az embercsempészekről!
- Hallani már hallottam, de arról is értesültem, hogy amennyiben idejövök, be kell tartanom a törvényeiket! És én igenis törvénytisztelő menekült vagyok!
- Na ne röhögtessen, honnan veszi ezt a baromságot?!
- Ez baromság?! Hiszen mindenki erről beszélt a zöldhatáron, és különben is, még óriásplakáton is láttam, többfelé!
- Az a baromság, hogy így akar nálunk egyről a kettőre jutni! Vallja be, hogy maga egy gazdasági bevándorló, és akkor minden további hercehurca nélkül, az első vagonnal továbbmehet!
- De nem vagyok migráns, csupán a háború elől menekülök! Úgy tessék elhinni, veszélyben forgott az életem!
- Hiszi a piszi, jobb fedőtörténetet találjon ki!
- De hogyha ez a színtiszta igazság, akkor minek ide kitalálni egy legendát?!
- Jegyezze meg, hogy nálunk a legenda nem egyenlő a fedőtörténettel! Érti suszterkém?! Szóval halljuk, milyen célból akart éppen ide be, vagy itt átutazni? Ámbátor magából még azt a pofátlanságot is kinézem, hogy el akarja venni a munkánkat!
- Eszem ágában sincs elvenni a munkájukat, miért tenném?!
- Na most lebukott maga kis gazdasági bűnöző!
- Gaz... gaz... gazdasági bűnözőőő?!
- Igen az, maffiózó! Most árulta el, hogy még dolgozni sem akar! Ezek szerint csakis és kizárólag a bőkezű segélyünkre pályázik, amíg el nem pályázik! Hogy nem sül le a bőr a képéről az ilyeneknek...
- Nem pályázom én semmiféle segélyre, csak adjanak egy átutazó passzust, és már itt sem vagyok!
- Hogyisne, hogy aztán majd jól visszatoloncolják, és itt maradjon a nyakunkon! Megvan! Fogadni mernék rá, hogy maga is a rezsicsökkentésre ácsingózik, ugye?
- ... Miféle rezsicsökkentésre?!
- Amiből majd úriasan dőzsölhet! Mondja, tulajdonképpen mennyi pénzzel rendelkezik?!
- Szinte semennyim sincs...
- Akkor annyit is ér!
- Annyim azért van, amennyivel eljuthatok az ígéret földjére!
- Miért, az hol van?!
- Ott, ahol a reformok működnek!
- Felcsút már megtelt, úgyhogy csak ne akarjon itten zavart kelteni! Oszoljunk kérem!
- Akar a hóhér zavart kelteni! Értse már meg, egyszerűen azért hagytam el az otthonomat, mert odahaza gyakorlatilag éheztem!
- ... Ezért kelt útra?! Hát maga nemcsak gyakorlatilag, hanem per nature jogilag is egy kretén!
- ... Már elnézést, de miért lennék én jogilag is kretén?!
- Azért, mert jogilag az éhezés nálunk is megilleti, senki nem fogja ebben a hóbortjában valamiben is korlátozni! Ez az egyik, direkt a vendégszeretetünkhöz hozzárendelt jog az alaptörvényünkben! Ez minden plebejus prolinak jár, alanyi jogon!
- Micsoda, a hóbort?!
- Az egy másik alapvető jog, de csak a kiválasztottaknak, akik beleszülettek! Ámde kezdjük az elején! Otthon mivel foglalkozott?
- Leginkább kerítéssel, amióta az eredeti végzettségemre sehol nem tartottak igényt!
- Vagy úgy! Tudtam én már az elején, hogy maga gyanús egy alak!
- Mi abban a gyanús, ha kerítéssel foglalkoztam?! Ez felháborító!
- ... Még kérdi, maga aljas strici?! Talán itt is nőket akar futtatni?! Ahhoz korábban kellett volna felkelnie fiacskám!
- Honnan veszi ezt a sületlenséget?!
- Most ismerte be, hogy leginkább kerített!
- Ez így is volt, de leginkább munkát kerítettem, már amikor akadt!
- ... Muunkááát?! ... Miért?!
- Hogyhogy miért?! Önérdekből! Abból az alapos indokból, hogy naponta tudjak enni adni a családomnak, s néha kerüljön valami a tésztára is!
- Félreért, én úgy értettem, miért gondolja azt, hogy a maga önző önérdeke érdekel engem?! De ha már itt tartunk, mit szokott tenni a tésztára a leggyakrabban, talán túrót?
- Egy nagy túrót, amikor szinte nem is volt más, csak a fedő! legfeljebb némi mazsolát, persze csak abban a ritka esetben, amikor egyáltalán volt tészta! Sajnos elég sokszor előfordult ilyen szomorú történet...
- Ez bámulatos!
- Mi ebben a szerencsétlen nélkülözésben a bámulatos?
- Az, hogy mit ki nem talál, csakhogy hihető legyen a fedőtörténete?! Hát minek néz maga bennünket, mazsolának?!
- Annak végképp nem, esküszöm!
- Helyes, de tudja mit?! Alkut ajánlok!
- Miféle alkut?!
- Nyugodtan ismerje be, hogy maga egy ügynök, és akkor azonnal továbbmehet!
- Miért ismerném be?
- Nem lehet ennyire tájékozatlan! Nálunk még egyetlen valamirevaló ügynök sem volt elítélve a múltja miatt, persze feltéve ha beismerte, mert akkor az aktáit nyolcvan évre titkosítottuk!
- Miért?!
- Miértmiért, több okból is, de csak hogy kapásból kettőt mondjak, ad egy: - így is túlzsúfoltak a fegyintézetek, ad kettő: - a törvényhozás helye is elnéptelenedne... kinek hiányzik az üres parlament?! A királyi tévének biztos nem, és akkor az olajügyeket még meg sem említettem...
- Rendben, akkor ügynök voltam!
- Na látja, ugyehogyugye nem is volt annyira nehéz bevallani ezt a kis semmiséget! Megy ez, ha mindenki ilyen együttműködő, akár a nemzeti konzultáció! Na halljuk, folytassa csak tovább a fedőtörténetét...
- Hááát... egyszer bepróbálkoztam az ügynökösködéssel pénzt keresni, de már az első kiszemelt kuncsaft biztosított róla, hogy jobb lesz azonnal felhagynom az ilyesmivel...
- Ki volt az?! Név és lakhely?!
- Egy szaharai beduin, a nevére már nem emlékszem, de amikor felolvastam neki az árvízi tételt... magam sem értem miért lett annyira dühös, pedig csak évi potom néhány anyakecske lett volna az átalánydíja az egész biztosítási kötvénynek...
- Ez döbbenetes!
- Ugye?!
- Az a döbbenetes, hogy ilyen ócska történettel rabolja az időnket! Hol az útlevele?!
- Higgye el, abban a helyzetben, amikor azt kiabálta hogy levágja a fejem, nem állt módomban diplomatikusan megkérdezni tőle... örülök hogy egérutat nyertem!
- A maga útlevelét kértem!
- Jaaa, az volt, de valahol elvesztettem, vagy...
- Na, naaa?!
- ... Ellopták...
- Elképesztő!
- Ugye hogy mik vannak?! Magam is csodálkozom rajta, azóta is szüntelen!
- Az az elképesztő, sőt egyenesen felháborító, ahogyan ezt az arrogáns arcátlanságot be akarja nekünk adni! Mi maga, talán külügyminiszter, hogy másra akarja terelni a gyanút csupán azért, hogy ártatlannak tűnjön?! Ez már aztán mindennek a teteje! Vallása?! De vigyázzon arra hogy mit mond, mert résen leszünk!
- Kopt vagyok!
- ... Hogy miii?! Na menjen a jó... méghogy kopt! Hallatlan...
- Izé... ókeresztény!
- Óóó, hogy nem szakad le az ég! Mondjon még ilyeneket, és helyben leszünk! Na, akkor halljunk egy idézetet a Koránból! De nehogy valami "fogat fogért" lózunggal szúrja ki a szemünket, mert aztat' mink nem igazán díjazzuk!
- Mi is a Bibliát forgatjuk... ne lopj...ne paráználkodj...
- Apropó ne lopj, akkor ismeri a miniszterré előléptetett lelkész urat ugye?!
- Hál'istennek személyesen nem!
- Hogyhogy?!
- Állítólag ezer kopt család szárad a lelkén, akiket eltüntetett... legalábbis ez a hír járja arrafelé, ahonnan jöttem...
- Nem kell felülni mindenféle híresztelésnek, azok igenis léteznek, csak addig koptak, amíg beolvadtak... ezért is nem találni őket! Na szóval, arra feleljen, hogyan jutott el idáig?!
- Jobbára gyalog!
- Odáig hogyan jutott el jóember, hogy idemerészkedjen!
- Nagyon el voltam keseredve amiatt, hogy földönfutó lettem, és ezért szántam el magam ilyen hosszú útra...
- Megszakad a szívem! A családját bezzeg sorsára hagyta, jól mondom?!
- Ők egy menekülttáborban tengődnek, amíg nyugaton egy jól fizető munkát nem lelek, hogy utánam jöhessenek!
- Méghogy jól fizető munka nyugaton... muhahhaha, röhög a vakbelem! Mi is az eredeti szakmája?!
- Gázszerelő! De bármit elvállalnék egy jobb élet reményében...
- Aztat' is mindenki mondhassa'! Na nagyokos, lovardát építeni tud?!
- Még nem próbáltam, de nem lehet olyan nagy kunszt...
- Nem próbálta, de azért belevágna mi?! Hogy mire nem vetemednek egyesek...
- Kérem, én csak egy nyamvadt regisztrációért esedezem!
- Hogyisne, még nem végeztünk! Tulajdonképpen hová akar eljutni?!
- Talán Angliába...
- Miért éppen oda?!
- Ott eredetiben élvezhetném William Shakespierre alkotásait! Hallott már az avoni hattyúról?!
- Képes odáig bumlizni, hogy kozmetikumokkal házaljon?!
- ... Hogy tetszett mondani?!
- Ilyen egy értetlent! Az unokahúgom is Avon-tanácsadó, úgyhogy tudom miről beszélek! Ccc, méghogy viljemsékszpír, őrület hogy mit összekozmetikázza itt magát! Mondja meg őszintén, azért kellett ezt a sok hűhót csapni semmiért, hogy tanácsadó lehessen?! Megáll az eszem!
- Látom, ön nagyon otthonosan mozog a világirodalomban...
- Még szép, mert mink nem vagyunk barbárok, mint a tudatlan migránsok! Szánalmas, hogy még magyarul se tud olvasni a sok csürhe népség, hát akkor hogyan akar integrálódni?!
- Ön olvas valamilyen idegen nyelven?!
- Olvasok, csak éppen nem értem, de itten most nem az én kulturális felkészültségemet vizsgáljuk hanem a magáét, úgyhogy pofabe! Disznó! Erről jut eszembe, kapott már enni és innivalót?! Van kóser töpörtyű, meg véres-hurka a konyhán, kér?! Savanyú-káposztával mennyei, nekem elhiheti!
- Azt hiszem most inkább kihagyom...
- Hááát... maga tudja, én nem mondom kétszer, hogy kóser, mint a szalámis zsömle! Akkor folytassuk! Büntetve volt?!
- De uram, mondom hogy keresztény vagyok!
- Na és?! Az még attól nem kizáró ok! Tehát?!
- Még soha sehol nem folyt eljárás büntetőügyben ellenem!
- Eddig! De most bekerül az ujjlenyomata egy adatbázisba, és ezentúl majd jól a körmére néznek! Szereti a focit?!
- Nem mondhatnám...
- Szokott vasárnap vásárolni?!
- Ha van miből...
- Akkor itt azt sem fog! Na lássuk csak, miről is kell még információt adnia... ahhá megvan, a történelemmel hogy áll?
- Valaha érdekeltek a II. világháborús relikviák, gyűjtöttem is őket, de egy bomba porig rombolta a házunkat, így megsemmisültek...
- Őrség! Azonnal vegyék őrizetbe ezt a terroristát, mert ez az elvetemült fel akarja robbantani a vezérünket!
- ... Ééén?!
- Igen maga! Hangfelvétel van róla hogy bombát emlegetett, és mi arra ugrunk!
- Akarja a gránát! Hiszen nem is ismerem az illetőt!
- Vigyázzatok, gránát van nála!
- Mi van itt, maguk teljesen megőrültek?!
- Majd aztat' eldönti a belügyér hogy ki az őrült, bilincseljék meg a merénylőt, a további kihallgatás már egy másik operatív szolgálatra tartozik! Végeztem, következőőő!

